Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/75
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.04.
Iktatószám:10137/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10137/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 226/15/2007.

Tárgy: az EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft. (1143 Budapest, Zászlós u. 18., képviseli: Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Szentmiklósi Péter ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5–6., a továbbiakban: kérelmező) által Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése ISPA/Kohéziós Alap projekt II/A üteme keretében a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése – FIDIC mérnöki, műszaki ellenőri munkák és technikai segítségnyújtás ellátása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 86. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet részben elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti.
A Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy 900 000 Ft, azaz kilencszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg a kérelmező számára a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és a jogorvoslati eljárás során keletkezett egyéb iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal 2001/HU/16/P/PE/009 szám alatt támogatási szerződést kötött „Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése” című projekt támogatására. A támogatási szerződés 8. számú melléklete tartalmazza a projekt egyes tételeit, ezek között a „Mérnök II.A építési ütem” nettó 655 000 EUR összeget rögzít.
Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2007. február 9-én a 2007/S 28–034043 számon tette közzé a Kbt. IV. fejezete szerinti ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét az alábbiak szerint:
„Megbízási szerződés keretében a Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése ISPA/Kohéziós Alap projekt II/A építési üteme építési munkáihoz kapcsolódóan a FIDIC, piros könyv szerinti szerződéses feltételek alapján FIDIC mérnöki, műszaki ellenőri munkák és technikai segítségnyújtás ellátása a projektmenedzsment egység részére.
Az alábbiak felsorolás jelleggel tartalmazzák a II/A építési ütem megvalósításához kapcsolódó fizikai indikátorokat:
– szennyvízcsatorna-hálózat
– gravitációs csatorna hossza DN200 (csatlakozó víziközművel): 34514 m,
– gravitációs csatorna hossza DN300 (csatlakozó víziközművel): 2880 m,
– nyomóvezeték hossza (DK160 alatt): 266 m,
– nyomóvezeték hossza (DK160 felett): 6045 m,
– nyomás alatti csatornák hossza (csatlakozó víziközművel): 792 m, 
– átemelők száma:
– 13.1 Somogy Q = 80 m3/d távlatban 144 m3/d: 1 db,
– 13.4. Bekötő1 Q = 720 m3/d távlatban 1036 m3/d: 1 db,
– 13.4. Bekötő2 Q = 1060 m3/d távlatban 1351 m3/d: 1 db,
– 13.4. Bekötő3 Q = 1060 m3/d távlatban 1351 m3/d: 1 db,
– házi átemelők száma: 169 db,
– bekötések száma: 2058 db.
Megjegyzés: az adatok a csatlakozó víziközmű mennyiségeit is tartalmazzák.
Az elvégzendő szolgáltatás alapvető feltételeit az ajánlatkérési dokumentáció, a szolgáltatásban kötelezően részt vevő legfontosabb szakértők számát és beosztását a III.2.3) pont tartalmazza. 
Becsült érték HÉA nélkül: 655 000 EUR.”
Ajánlatkérő a szerződés időtartamát 30 hónapban jelölte meg.
A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki alkalmasság igazolásához ajánlatkérő – többek között – előírta a teljesítésbe bevonandó, a munkát közvetlenül irányító szakember végzettségének és képzettségének ismertetését (önéletrajz, diplomamásolat), valamint az ajánlat benyújtásakor hatályos kamarai nyilvántartásról szóló igazolás másolatának csatolását.
A műszaki alkalmasság minimumkövetelményei közt – egyebek mellett – előírta ajánlatkérő, hogy alkalmatlannak minősíti az ajánlattevőt, ha nem rendelkezik …
b) ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó együttesen legalább az alábbi szakemberekkel (egy szakember csak egy pozícióra jelölhető, kivéve a műszaki ellenőröket, akik esetében egy szakember több, mint egy szakági műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező beosztása is jelölhető)
b)1. Mérnök (1 fő)
b)2. Mérnök képviselője (1 fő)
b)3–b)4. Műszaki ellenőrök (legalább 2 fő)
b)5. Pénzügyi szakértő (1 fő)
b)6. Projektmenedzsment-szakértő (1 fő)
b)7. PR-szakértő (1 fő)
b)/8. PR-szakértőt támogató mérnök (1 fő)
A b)5. pontban megjelölt pénzügyi szakértővel szemben támasztott követelmény:
Végzettség: gazdasági vagy pénzügyi egyetemi vagy főiskolai végzettség. 
Nyelvismeret: a magyar szakmai nyelv tárgyalóképes ismerete.
Képzettség:
– legalább 10 éves tapasztalat építési beruházásokkal kapcsolatos szerződések pénzügyi lebonyolításában, melyek közül legalább 1 db beruházás a FIDIC szerződéses feltételek szerint került megvalósításra és lezárásra,
– legalább 3 éves tapasztalat EU társfinanszírozású (Strukturális Alapokból vagy ISPA/Kohéziós Alapból) építési beruházások pénzügyi menedzselésében.
A felhívás IV.2.1) pontja szerint ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
Az ajánlatkérő a részekre történő és az alternatív ajánlattételt nem tette lehetővé.
Az ajánlatkérő a felhívás VI.3.1) pontjában a hiánypótlásra a Kbt. 83. §-a alapján korlátozott körben az ajánlati felhívás III.2.1), III.2.2) pontjaiban meghatározott előírások, valamint az ajánlati felhívásban és az ajánlatkérési dokumentációban meghatározott formai előírások tekintetében biztosított lehetőséget.
Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2007. március 29., az eredményhirdetés időpontját 2007. április 23-ban határozta meg, a szerződéskötést 2007. május 8-ra tervezte.
Ajánlati dokumentációt is készített az ajánlatkérő, mely tájékoztatót ad az ajánlattevők részére, valamint nyilatkozatmintákat és formanyomtatványokat adott ki. Az M10 formanyomtatvány vonatkozik a szakember szakmai önéletrajzára. A kötelező tartalomjegyzék szerint minden szakértőnek sajátkezű aláírásával, eredeti példányban kell az M10 melléklet szerinti szakmai önéletrajzot beadni.
Az M10 formanyomtatvány tartalmazza a szerződés teljesítése során betöltendő pozíció megnevezését, a személyes adatok körében a nevet, születési időt, állampolgárságot, az iskolai végzettség, egyéb tanulmányok esetében kezdő és befejező év feltüntetését, az intézmény megnevezését és a végzettséget.
A munkahelyek, munkakörök rovatban kéri feltüntetni a kezdő és befejező évet, a munkahely megnevezését és a betöltött munkakört, a képzettség igazolása körében a korábbi projektek ismertetését, az ellátott funkciókat (időponttal) és a feladatok felsorolását, a nyelvismeret tekintetében magyar és idegen nyelvek vonatkozásában a beszéd, írás, olvasás szintjének megjelölését a gyenge, közepes, jó, kiváló, anyanyelvi szint feltüntetésével, a szolgáltatás tárgyához tartozó publikációk megjelenési helyét, idejét és a publikáció címét.
Az ajánlattételi határidőre, 2007. március 29-re négy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, a következő ajánlati árakkal:
– A.I.T.U. Konzorcium (tagjai: Agroinvest Zrt., ISTER Mérnökiroda Kft., TECHNOPLUS Kft. és UTIBER Kft.): 97 000 EUR,
– METRÓBER Kft.–FŐBER Zrt. Konzorcium: 636 942 EUR,
– 3H Konzorcium (tagjai: Hydea S.r.l, Hydea Tanácsadó Kft. és Hidro-Ép Kft.): 620 000 EUR,
– A kérelmező: 495 000 EUR.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő 2007. március 29-én intézkedett a felhívás VI.3.1) pontjában foglaltak szerint az igazolások, nyilatkozatok hiánypótlására, valamint a Kbt. 85. §-a szerint felvilágosítást kért, kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt adatokat, indokolást nem kért.
Az eredményhirdetésre 2007. április 23-án került sor.
Az összegezés szerint az eljárás nyertese az A.I.T.U. Konzorcium, mivel ő ajánlotta meg az érvényes ajánlattevők közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást, a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette.
A 3H Konzorcium ajánlatát ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította.
A nyertes ajánlat 424. oldalán Sz. Gy. b)5. pénzügyi szakértő képzettségének igazolására az alábbi európai uniós támogatású projekteket tartalmazza:
Korábbi projektek ismertetése, időpontjaiEllátott funkciók és feladatok felsorolásaRácalmás: falufejlesztés, vízelvezetés 2006., strukturális alapok, KIOPPénzügyi menedzselés, számszaki és pénzügyi ellenőrzés, számlavizsgálatVelence térségi regionális szennyvíztisztító és  -elvezető rendszer, Strukturális Alapok, KIOP, 2004.01–2006Pénzügyi menedzselés, számszaki és pénzügyi ellenőrzés, számlavizsgálatVízminőségi kárelhárítási helyek építése, PHARE-projekt, 2004–2006.Pénzügyi menedzselés, számszaki és pénzügyi ellenőrzés, számlavizsgálat, FIDIC-szerződésPécsi ISPA/Kohéziós Alap víz/szennyvíz projekt, 2004–2006.2004–2005. áfakérdések tisztázása, külföldi konzorciumi partner magyar adórendszerbe történő integrálása, FIDIC-szerződésAz összegezést ajánlatkérő elkészítette, azt 2007. április 23-án faxon küldte meg az ajánlattevőknek, mert nem vettek részt az eredményhirdetésen.
Szerződéskötésre nem került sor, mivel a Döntőbizottság a 2007. május 3-án kelt D.226/3/2007. számú végzésével – ideiglenes intézkedéssel – a szerződés megkötését megtiltotta a Kbt. 332. § (2) bekezdés b) pontja alapján.
A kérelmező 2007. május 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a törvénynek megfelelő eljárás lefolytatására való utasítását, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását és ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pontját, a 86. §-t és a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és g) pontjait, mert a nyertesként kihirdetett ajánlattevő ajánlati ára kirívóan alacsony, és ajánlatkérő nem a Kbt. 86. §-a szerint járt el, továbbá a nyertes nem felelt meg a műszaki alkalmasság minimum követelmények III.2.3) b)5. pontjának.
A kérelmező előadta, hogy a felhívás szerint a beszerzés becsült értéke 655 000 EUR, ezzel szemben a nyertesként kihirdetett ajánlati ár 297 000 EUR, ami kirívóan alacsonynak minősül, ezért ajánlatkérőnek a Kbt. 86. §-a szerint kellett volna eljárnia, indokolást kellett volna kérnie, a konkrét piaci viszonyokat is figyelembe véve.
A kérelmező hivatkozott a Döntőbizottság és a Fővárosi Bíróság gyakorlatára, mely szerint az ajánlatkérő által meghatározott becsült értékhez képest 55%-kal alacsonyabb ár esetében a többi ajánlati árhoz képest is rendkívül alacsony a nyertes ajánlati ára. A kérelmező hivatkozott a becsült érték meghatározásának bonyolult eljárási mechanizmusára, azt alátámasztandó, hogy az helyesen kerülhetett meghatározásra.
A kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlati árakat sem egymáshoz, sem a becsült értékhez nem viszonyította, annak ellenére, hogy azt állapította meg, hogy az ajánlati árak között nagyságrendi eltérés van.
A kérelmező álláspontja szerint más projektek ellenszolgáltatásának mértékével nem hasonlíthatóak össze a konkrét közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok, mivel minden egyes beruházás eltérő nagyságrendű és más műszaki tartalmat hordoz.
A kérelmező az általa ismert piaci viszonyok ismeretében vélelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő nem rendelkezhet olyan szakemberrel, aki megfelel a b)5. pénzügyi szakértő tekintetében az alkalmassági követelményeknek, ezért álláspontja szerint a nyertes ajánlatát a felhívás műszaki alkalmasság III.2.3) b)5. pontjában előírt követelménynek való meg nem felelés miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, azonban ennek elmulasztásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontját.
A kérelmező a jogorvoslati eljárásban e kérelmi elemét kiegészítve, az egyes képzettségek igazolása tekintetében előadta, hogy a rácalmási projekt csak egy évre, 2006. évre vonatkozik, a Velence térségi regionális szennyvíztisztító esetében a szerződés odaítéléséről szóló tájékozató szerint az elbírálás dátuma 2005. augusztus 17., tehát nem lehet a teljesítés kezdete 2004 január hónap, a vízminőségi kárelhárítási PHARE-projekt nem felel meg a Strukturális Alapok vagy ISPA/Kohéziós Alapból való tapasztalatszerzésnek, a pécsi ISPA/KA víz/ szennyvíz projekt 2004–2006. nem felel meg a hároméves követelménynek, mivel a szerződés odaítélésének dátuma 2004. május 27., az ajánlat 2007. március 29-i benyújtásáig nem telt el három év. A kérelmező csatolta a velencei tavi és a pécsi projektek egyes részei tekintetében a szerződés odaítélésről szóló tájékoztatókat.
A kérelmező szerint a bírálóbizottság tagjainak illetve az őket segítő szakértőknek, mint a támogatást nyújtó szervezet tagjainak, illetőleg ajánlatkérőnek tudniuk kellett a szerződés odaítélésének időpontjáról.
Kérelmező 2007. május 11-én és 15-én megtekintette a nyertes ajánlatát, majd ezt követően, 2007. május 18-án jogorvoslati kérelmét kiegészítette, arra hivatkozással, hogy a további jogsértések csak az iratbetekintés során jutottak tudomására. A kérelmező az alábbi jogsértéseket jelölte meg a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdésére, a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjára és a Kbt. 88. § (6) bekezdésére hivatkozással:
1. az ajánlatkérő a felhívásban előírta, hogy amennyiben cégügyben el nem bírált módosítás van folyamatban, a változásbejegyzési kérelem másolatát csatolni kell, ehhez képest a folyamatban lévő két változásbejegyzési kérelemből csak egyet csatolt a nyertes ajánlattevő;
2. a nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerint a közbeszerzés tárgyának meghatározott részeivel összefüggésben harmadik személlyel nem kíván szerződést kötni, illetve a szerződés teljesítéséhez 10%-ot meghaladó mértékben nem vesz igénybe alvállalkozót, a nyertes ajánlatból azonban az derül ki, hogy a tíz szakértő közül csak két fő dolgozik a konzorciumot alkotó társaságoknál, három fő esetében két munkahely került megjelölésre, melyek közül az egyik a konzorcium valamely tagja, további öt szakértő egyéb munkahelyen dolgozik;
3. a nyertes ajánlattevő csupán heti 30 órás telefonos rendelkezésre állást vállalt a projektmenedzsment szakértő vonatkozásában, amely ellentétes a dokumentáció legalább heti 30 órás fizikai rendelkezésre állást tartalmazó előírásával;
4. a dokumentáció előírása szerint az ajánlatban a vállalkozó, megbízó és a támogatást nyújtó közreműködő szervezet közötti kapcsolatrendszert kellett bemutatni, ehhez képest a nyertes ajánlatban csak a vállalkozó és a megbízó közötti kapcsolatrendszer szerepel;
5. a nyertes ajánlattevő referenciái nem felelnek meg a felhívás műszaki-szakmai alkalmasság minimumkövetelményeinek, egyik referenciamunka sem tekinthető befejezettnek;
6. a b)8. PR-szakértő végzettségének igazolására fordítás nélküli dokumentumok is szerepelnek a nyertes ajánlatban, holott a felhívás szerint az alkalmassági követelmények igazolására hiteles magyar nyelvű fordítást kellett csatolni.
Az ajánlatkérő észrevételében a 2007. május 2-án benyújtott alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását, a 2007. május 18-án benyújtott új kérelmeket tartalmazó jogorvoslati kérelem elkésettség miatti elutasítását, valamint kérelmező költségekben történő marasztalását kérte.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen járt el a közbeszerzés lefolytatásában, így a becsült érték meghatározása során is, a projektmódosítás költségbecslését a II/A építési ütemre a támogatást nyújtó megbízásából kérelmező készítette. Jelen esetben a becsült érték a kivitelezés becsült értékére tekintettel került meghatározásra, figyelemmel a közösségi eljárásban történő meghirdetésre és így külföldi ajánlattevők esetleges jelentkezésére is.
Az ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. 86. §-a szerint akkor kell intézkednie, ha az ajánlatok értékelése során úgy állapítja meg, hogy kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz az ajánlat. Már az ajánlatok bontását megelőzően ismeretében volt azoknak az adatoknak, amelyeket a támogatást nyújtó szervezet is megerősített a vizsgálat során.
Megállapította, hogy az ajánlati árak különböző árszinten mozognak, a második legalacsonyabb ellenszolgáltatás és az azt követő ellenszolgáltatás is különböző nagyságrendű, önmagában tehát nem állapítható meg, hogy a legalacsonyabb ellenszolgáltatás az azonos árszinten levő ajánlati árhoz képest lényegesen alacsonyabb lenne.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által kifogásolt nyertes ár a piaci viszonyoknak megfelel. Kifejtette, hogy hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásokban az építésre irányuló szerződéses ár 0,3–3,9%-a a FIDIC mérnöki, műszaki ellenőri szolgáltatás ellenértéke. Ez a százalékos mérték a II. ütemre is tekintettel 5,14%, a II/A ütemre megkötött kivitelezői szerződés értéke 5 769 662 EUR.
A teljes projekt I. és II/B kivitelezési ütemeihez kapcsolódó építési szerződések esetében 4,99% a leszerződött FIDIC mérnöki és műszaki ellenőri szolgáltatások aránya. Hasonló arányok tapasztalhatóak más kohéziós alap projektek esetében is.
Az ajánlatkérő előadta, hogy rendelkezésére állnak a KvVM FI, mint támogatást nyújtó szervezet által felügyelt és menedzselt ISPA/Kohéziós Alap által támogatott adatbázisából olyan objektív adatok, melyek alátámasztják az ellenszolgáltatás realitását, a nyertes ajánlati ára a piaci viszonyoknak megfelel. Hivatkozott arra is, hogy a támogatást nyújtó szervezetek által delegált bírálóbizottsági tagok egyhangúlag elfogadták, hogy nem áll fenn az indokolás kérés szükségessége, ezt a későbbiekben a KvVM FI, valamint az EKKE jóváhagyásukkal meg is erősítették.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a becsült értéknél a Kbt. 35. § (1) szerint a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni. A nyertes ajánlati ára pedig a becsült érték 45%-a, ez pedig nem támasztja alá az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony voltát. Az ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy a fentiekben felsorolt összes körülményt figyelembe véve határozott.
Az ajánlatkérő az alkalmassággal kapcsolatos kérelmi elemre előadta, hogy a pénzügyi szakértői pozícióra megjelölt személy önéletrajzából megállapítható, hogy okleveles közgazda, 1997 óta folyamatosan részt vesz építési beruházásokkal kapcsolatos szerződések pénzügyi lebonyolításában, továbbá részt vett 2 db FIDIC szerződéses feltételek alapján bonyolított pénzügyi lebonyolításban, és 2004–2006. folyamán a Strukturális Alapokból és ISPA/Kohéziós Alapból finanszírozott építési beruházás pénzügyi menedzselésében.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlatban szereplő adatok valóságát akkor vonhatta volna kétségbe, ha tudomása lett volna azok valótlanságáról, így a nyertes ajánlattevő adatainak valóságtartalmát nem vizsgálta. Az ajánlatkérő szerint kérelmező az egyes projektek megvalósításához kapcsolódó szerződések közül csak egyet-egyet ragadott ki, azt nem támasztotta alá, hogy a b)5. szakértő ezekre a szerződésekre alapította képzettségeinek ismertetését.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő a 2006. december 12-én a cégbíróságra benyújtott változásbejegyzési kérelme folytán hiánypótlásként nyújtotta be a 2007. március 20-án kelt beadványát, így megalapozatlan a kérelmező azon állítása, hogy két változásbejegyzési kérelem volt folyamatban.
Az ajánlatkérő szerint megalapozatlan kérelmezőnek az az állítása, hogy a nyertes ajánlattevő nem tett eleget a Kbt. 71. §-ában előírtaknak, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi nyilatkozat szerint nem kíván szerződést kötni harmadik személlyel, valamint a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben nem kíván alvállalkozót igénybe venni, tehát az volt feltételezhető, hogy alvállalkozó ajánlatban való részvétele esetén a meglévő szerződést fogja módosítani a megjelölt szakértőkkel.
Az ajánlatkérő a projektmenedzsment szakértő fizikai rendelkezésre állása tekintetében azt értette, hogy neki heti 30 órában elérhetőnek kell lenni, és megkeresés alapján 24 órán belül rendelkezésre kell állnia a feladat megoldására, s ennek a kívánalomnak a nyertes ajánlata megfelelt.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő kifejtette, hogy miként tervezi a kivitelezés során az előírt feladatok végrehajtását, tekintettel arra, hogy három szervezetet kell figyelembe venni a feladat végrehajtása során, így ajánlata megfelel az ajánlatkérői elvárásoknak.
Ajánlatkérő véleménye szerint a nyertes ajánlattevő referenciái megfelelnek a befejezett referenciát kérő előírásnak, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tájékoztatás során az átadás-átvételi igazolás kibocsátását jelölte meg befejezett referenciakövetelményként.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint csak az alkalmassági követelmények igazolására szolgáló iratok esetében írta elő a hiteles fordítás benyújtását, a kérelmező által hivatkozott, a nyertes ajánlattevő által becsatolt angol nyelvű iratok nem az alkalmasság igazolására szolgálnak, tehát az ajánlat e tekintetben is érvényes volt.
A jogorvoslati eljárásban a „METRÓ” Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. észrevételt tett, melyben ajánlatkérő észrevételének a becsült érték meghatározása tárgyában írt részére hivatkozással előadta, hogy kérelmező ajánlatának összeférhetetlenség miatti érvénytelenségét veti fel az a tény, hogy kérelmező készítette a projektmódosítás költségbecslését 2005. évben, erre tekintettel kérte kérelmező összeférhetetlenségének vizsgálatát.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos, részben nem megalapozott, részben elkésett.
Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás volt.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen az alap jogorvoslati kérelem alapján abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlatban szereplő ajánlati árat ajánlatkérőnek kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként kellett volna-e értékelnie.
A Kbt. 86. § (1) bekezdés első mondata szerint ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni.
A Kbt. 86. § (1) bekezdése abban az esetben állapítja meg az ajánlatkérő adatok és indokolás kérési kötelezettségét, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.
A Kbt. rendelkezései nem határozzák meg konkrétan a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás fogalmát, hanem minden egyes esetben egyedileg a konkrét közbeszerzési eljárás tárgya, a teljesítés feltételei, a piaci viszonyok és egyéb körülmények alapján kell azt vizsgálni.
A kirívóan alacsony ellenszolgáltatás normatív meghatározásának hiányában tehát a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy jelen esetben különösen a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre tekintettel ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során jogszerűen járt-e el, amikor a nyertes ajánlati árat nem értékelte kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként.
A jogalkotó nem önmagában alacsony ellenszolgáltatást, hanem hangsúlyos jelzőt alkalmazva kirívóan alacsony ellenszolgáltatást határozott meg.
A Döntőbizottság szerint jelen esetben a nyertes ajánlat 297 000 EUR összegű ajánlati árát kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak kellett volna ajánlatkérőnek értékelnie, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően – a támogatási szerződés 8. melléklete „Mérnök II.a építési ütem” tételében szereplő előirányzattal egyezően – nettó 655 000 EUR összegben határozta meg a közbeszerzés becsült értékét, amelyet fel is tüntetett az ajánlati felhívásában.
A beérkezett ajánlati árakat elsődlegesen a közbeszerzés becsült értékéhez lehet viszonyítani. A nyertes ajánlatban szereplő nettó 297 000 EUR összegű ajánlati ár a becsült érték 45%-a, tehát attól 55%-kal alacsonyabb, tehát olyan mértékű eltérés van a becsült érték és a vizsgált ajánlati ár között, amely már önmagában is megalapozta a Kbt. 86. § (1) bekezdés első mondatában meghatározott ajánlatkérői kötelezettséget, azt, hogy adatokat, indokolást kérjen, majd ezek alapján győződjék meg arról, hogy az ajánlati ár valóban megalapozott-e.
A beérkezett ajánlati árakat másodlagosan egymáshoz lehet viszonyítani, tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlattevőnek ugyanazon feltételek mellett kellett az ajánlati árat meghatározni.
A legmagasabb érvényes ajánlati árjelen közbeszerzési eljárásban 637 000 EUR összegű volt, amelynek a nyertes ajánlati ár 47%-át teszi ki, tehát ahhoz képest 53%-kal alacsonyabb, míg a kérelmező 495.000 EUR összegű ajánlati árának a nyertes ajánlati ára 60%-a, tehát ehhez képest is 40%-os eltérés állapítható meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlati ára mind a legmagasabb összegű érvényes ajánlat ajánlati árához, mind a kérelmezői, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat ajánlati árához képest kirívóan alacsony ellenszolgáltatásként értékelhető, tehát ezek az eltérések is megalapozzák ajánlatkérő Kbt. 86. § (1) bekezdés szerinti eljárási kötelezettségét.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy fentiek mellett az ajánlatkérőnek a fentiekben részletezetteken túl egyéb információk is rendelkezésére állhatnak, melyeket a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnál akkor vehet figyelembe, ha azok objektív adatokon alapulnak.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta a b)5. pénzügyi szakértő képzettség igazolásának megfelelőségét vitató alap jogorvoslati kérelmi elemet.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás II.2.3) pontjában legalább hároméves EU társfinanszírozású (Strukturális Alapokból vagy ISPA/Kohéziós Alapból) megvalósított építési beruházások pénzügyi menedzselésében szerzett tapasztalat meglétét írta elő, ennek igazolására a dokumentáció 33. oldalán szakmai önéletrajzban történő felsorolást írt elő a korábbi projektek, valamint az ellátott funkciók és feladatok ismertetésével. Ajánlatkérő sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem tett olyan előírást, amely a képzettség szakmai önéletrajzban történő felsorolásán túl annak igazolására okiratok csatolását követelte volna meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat értékelése során az ajánlatkérőnek az ajánlatban fellelhető szakmai önéletrajzban szereplő képzettséget igazoló, a korábbi projektek ismertetését és az ellátott funkciókat és feladatokat felsoroló részét kellett megvizsgálnia, amelyek között két olyan projekt – Velence térségi regionális szennyvíztisztító és -elvezető rendszer 2004–2006., Pécsi ISPA/Kohéziós Alap szennyvízprojekt 2004–2006. – ismertetése szerepel, amely megfelel az ajánlatkérői előírásnak. Mivel ajánlatkérő a dokumentáció M10 formanyomtatványában a kezdő és befejező időpont tekintetében csak az év feltüntetését írta elő, így a pécsi projekt esetében a 2004–2006. évek feltüntetésével a három év megléte igazolt volt.
Az ajánlatkérőt e tekintetben nem terhelte további vizsgálati kötelezettség, mivel erre vonatkozóan sem a felhívásában, sem a dokumentációban egyéb követelményt nem határozott meg.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg az ajánlat elbírálása során a kérelmező által vitatott részben a Kbt. 81. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező 2007. május 18-án, az iratbetekintést követően benyújtott kiegészítő kérelmet vizsgálta meg, arra is tekintettel, hogy ajánlatkérő a kiegészítő kérelemmel kapcsolatosan eljárásjogi kifogást terjesztett elő, melyben elkésettségre hivatkozott.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőkről rendelkezik, oly módon, hogy a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlatkérő 2007. április 23-án hirdette ki az eljárás eredményét, kérelmező az eredményhirdetésen nem volt jelen, számára még ezen a napon telefax útján továbbította az összegezést.
Kérelmező az alap jogorvoslati kérelmét 2007. május 2-án – a határidő számítási szabályok szerint –, a jogvesztő határidőn belül nyújtotta be, amely két kérelmi elemet tartalmazott, egyrészt a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatti indokolás kérési kötelezettség elmulasztása miatti jogsértés megállapítását kérte, másrészt a b)5. pénzügyi szakértő szakmai alkalmasságát vitatta.
A kérelem a nyertes ajánlat tekintetében további érvénytelenségi okokra nem hivatkozott. Kérelmező az iratbetekintést követően egészítette ki a jogorvoslati kérelmét, és csak ekkor, ebben az időpontban kérte a nyertes ajánlat – további hat kérelmi elemben foglalt okból – érvényessége tárgyában hozott ajánlatkérői döntés tekintetében a jogsértés megállapítását.
A Kbt. fentiekben idézett rendelkezése az eljárást lezáró döntés jogsértő volta tekintetében az eredményhirdetést követően szigorú, mindösszesen nyolcnapos határidőt állapít meg a jogorvoslati kérelem előterjesztésére, amely időpont – a határidő számítási szabályokra tekintettel – 2007. május 2-án letelt.
A kérelmező az eredményhirdetés időpontjától, amely napon ajánlatkérő a kérelmező számára az összegezést továbbította – eltérő határidő-számításra okot adó körülményt nem jelölt meg.
Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2007. május 18-án benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett.
A jogalkotó által a jogorvoslati kérelem benyújtására meghatározott időtartam rendeltetése éppen az, hogy az adott ajánlattevő, egyéb érdekelt az ajánlatkérő döntésének ismeretében megvizsgálja és eldöntse azt, hogy ezt a döntést helyesnek, jogszerűnek fogadja-e el, vagy azt megtámadja. Ebben az időszakban kell az adott ajánlattevőnek, egyéb érdekeltnek megtenni azokat az általa szükségesnek tartott lépéseket, amelyek ezen meggyőződéséhez, illetve a jogorvoslati kérelem benyújtásához szükségesek.
A kérelmező – bár erre a Kbt. szabályozása alapján a jogi lehetőség fennáll – nem kérte az ajánlatkérőtől az iratbetekintés biztosítását az eljárást lezáró döntést követően. A tudomásra jutás időpontjának meghatározása szempontjából nincs jelentősége, hogy a jogsértés írásos vagy szóbeli formában jut az érintett tudomására, továbbá a jogsértő ajánlatkérői döntésről való tudomásszerzésen nem a közbeszerzési eljárást lezáró ajánlatkérői döntés jogsértő jellegéről, a vélt jogsértésről, azok bizonyítékairól kell tudomást szerezni a kérelmezőnek.
Tudomásszerzéssel a jogsértő ténynek, vagyis az ajánlatkérői döntésnek a kérelmező tudomásra hozását kell érteni. Ebből következően a kérelmező tudomására hozott jogsértő döntés egyben a kérelmező jogsértésről való tudomásszerzését eredményezi.
Nincs jogi relevanciája, hogy a kérelmező a megismert döntést mikor és hogyan értelmezi, milyen időpontban kezdi a versenytárs ajánlatának az érvényességét vizsgálni. A törvény az érdekeltre bízza annak eldöntését, be kíván-e tekinteni az iratokba, illetve azt mikor teszi meg. Ez azonban teljesen független a Kbt. 323. § (2) bekezdésében szereplő határidőktől.
A Kbt. nem követeli meg a kérelem megdönthetetlen bizonyítékokkal való alátámasztását, ugyanis ennek tisztázása a Döntőbizottság feladata a jogorvoslati eljárásban.
Ha a kérelmező szükségesnek tartja kérelmét megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, akkor is figyelnie kell arra, hogy a kérelem előterjesztésére megállapított határidő jogvesztő, melynek elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.
A fentiekre tekintettel a nyertes ajánlat érvényessége tekintetében előterjesztett kiegészítő kérelmi elemek érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
Egyéb érdekeltként a „METRÓ” Közlekedésfejlesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgáltató Kft. kérelmező összeférhetetlenségének, ebből eredően a kérelmezői ajánlat érvényességének vizsgálatát indítványozta.
A Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.
A Döntőbizottság a Kbt. 334. § (1) bekezdése szerinti hivatalból való eljárást – eljárási kényszer hiányában – mellőzte, arra tekintettel is, hogy a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság mindezek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott és megállapította a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, tekintettel arra, hogy ideiglenes intézkedés miatt nem került sor szerződéskötésre. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján alaptalan részében a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. §-a alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a nyertes ajánlat érvénytelensége körében előterjesztett kiegészítő kérelem tekintetében a jogorvoslati eljárást elkésettség miatt a Ket. – fentiekben idézett – 30. § d) pontja, valamint a 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)–e) pontja szerint határoz, egyben bírságot szabhat ki a Kbt. szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) és (4) bekezdése szerint:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
(4) A 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)–(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.”
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a jogsértés megállapítása mellett a súlyos jogsértésre való tekintettel a bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A bírság mértékének megállapításánál a fentieken kívül tekintettel volt arra, hogy a súlyosnak minősülő jogsértés reparálható, mivel a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A közbeszerzés fentiekben részletesen ismertetett tárgyára és értékére is figyelemmel, tekintettel továbbá arra is, hogy a Döntőbizottság a korábban folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban már állapított meg jogerősen ajánlatkérő terhére jogsértéseket és szabott ki bírságot, valamennyi körülmény együttes mérlegelése alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott bírság összegét találta a megállapított jogsértés súlyával arányban állónak.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. § (1) bekezdése és a 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. június 1.

Dr. Puskás Sándor s. k.,      Bujdosó Gézáné s. k.,
  közbeszerzési biztos         közbeszerzési biztos

Dr. Horváth Éva s. k.,
közbeszerzési biztos