Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/75
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.04.
Iktatószám:10356/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		



KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10356/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.253/6/2007.

Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Intézményellátó Gondnokság, Nagykőrös közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által az Intézményellátó Gondnokság (2750 Nagykőrös, Abonyi u. 2., képviseli: dr. Fábry György ügyvéd, a Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda tagja, 1036 Budapest, Kolosy tér 5–6., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Ajánlatkérő részére 4 év időtartamban, négy konyha részére cukrászsütemény beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett – és a Fővárosi Bíróság 13.K.31.581/2005/12. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.647/2006/4. számú ítélete folytán a bírság tekintetében lefolytatott – megismételt eljárásban, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 125. § (2) bekezdés a) pontját megszegő ajánlatkérőt 100 000 Ft (azaz egyszázezer forint) bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a D.112/2005. számon lefolytatott jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, valamint a jelen megismételt eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő írásbeli észrevétele alapján, az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-adatbankban 2004. október 18-án 2004/S 209-179476 számon közzétett ajánlati felhívással, árubeszerzés tárgyában.
Felhívásában a részajánlat tételének lehetőségét biztosította, 7 rész tekintetében. Az ajánlattételi határidőre az 1. rész, cukrászsütemények termékcsoport tekintetében ajánlatot nyújtott be a Szolnoki Sütőipari Rt., és a Toldi Miklós Élelmiszer-ipari Középiskola, Szakiskola és Kollégium. 
Ajánlatkérő az ajánlatokat érdemben elbírálta, és megállapította, hogy a két ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, továbbá a Szolnoki Sütőipari Rt. ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján is érvénytelen, mert az ajánlattevő „alkalmatlan a szerződés teljesítésére”. 
A közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította.
Fenti előzményeket követően, ajánlatkérő 2005. február 7-én tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontja alapján. 
Az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárást megelőző nyílt eljárásában az 1. rész, cukrászsütemények termékcsoport tekintetében 2 ajánlat érkezett, melyek a Kbt. 88. § (1) bekezdés e), illetőleg f) pontja értelmében érvénytelennek minősültek, így az eljárást az 1. rész tekintetében a Kbt. 92. § b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. A nyílt eljáráshoz képest a felhívás, és a dokumentáció feltételei lényegesen nem változtak meg.
Az ajánlattételi felhívást a korábbi nyílt eljárás ajánlattevői részére küldte meg.
A Döntőbizottság elnöke 2005. február 22-én, a DT.51/2/ 2005 számú határozatában kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának jogalapját, illetve az ajánlattételi felhívás jogszerűségét.
Ajánlatkérő a D.112/2005 számú jogorvoslati ügyben előterjesztett észrevételében arra hivatkozott, hogy a tárgyalásos eljárás jogalapját tévesen jelölte meg, a helyes jogcím a Kbt. 125. § (1) bekezdése. Ezt igazolja az eljárás megindításakor megküldött tájékoztatóban foglalt indokolás. Tekintettel arra, hogy elírta a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogalapját, azonban a Kbt. 125. § (1) bekezdésében foglalt jogalap fennáll, kérte az eljárás megszüntetését. Közölte, hogy az ajánlattételi határidőre ajánlat nem érkezett.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás eredményeként a D.112/5/2005 számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontját, ezért az ajánlatkérőt 500 000 Ft bírsággal sújtotta. 
A határozat indokolása szerint, a Kbt. objektív alapú jogsértést és felelősséget állapít meg, nem áll fenn a jogi lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban elírásra hivatkozással áttérjen egy másik jogalapra. Ajánlatkérő a Döntőbizottság részére megküldött tájékoztatóban, az ajánlattételi felhívásban a tárgyalásos eljárást a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontjára alapította, mely jogalap alkalmazásának feltétele nem álltak fenn.
A Döntőbizottság határozatában rámutatott arra a körülményre is, hogy vizsgálta és megállapította, hogy az ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárás során megjelölt másik jogcím – a Kbt. 125. § (1) bekezdése – feltételei sem álltak fenn. Ajánlatkérő a nyílt eljárás során a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített érvénytelenségi okkal érintett ajánlattevőt ajánlattételre a tárgyalásos eljárásban nem hívhatta volna fel.
A Döntőbizottság a bírság kiszabását indokoltnak ítélte, tekintettel arra, hogy súlyos jogsértést állapított meg, azt hogy a választott eljárásfajta jogalapja nem állt fenn. A bírság összegének meghatározása során ezen kívül figyelembe vette a közbeszerzés értékét is.
A Döntőbizottság határozata ellen az ajánlatkérő terjesztett elő keresetet a Fővárosi Bíróságnál, melyben a terhére rótt jogsértés és a bírság jogszerűségét vitatta.
A Fővárosi Bíróság a 13.K.31.581/2005/12 számú ítéletében a Döntőbizottság határozatát megváltoztatta, a bírság tekintetében a határozatot hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte, egyebekben a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a Kbt. 132. §-a és 133. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ajánlatkérőnek a tájékoztatóban a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket kell közölnie a Döntőbizottsággal, a tárgyalásos eljárás Kbt. 125. §-a szerinti jogcímét az ajánlattételi felhívásban kell feltüntetnie. A tájékoztatóból és a felhívásból megállapíthatóan az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás jogcímét a Kbt. 125. § (2) bekezdés a) pontjára alapította. A felperes által sem vitatottan, tévesen megjelölt jogcím a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételben nem volt korrigálható, javítható, ugyanis ezt a Kbt. nem teszi lehetővé.
A Kbt. 125. § (1) bekezdése pedig – megengedő szabály hiányában – kizárja e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban való részvételből a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdés a)–e) pontja által érintett ajánlattevőket.
A bírság tekintetében a bíróság kifejtette, hogy a Kbt. megsértése miatt, figyelemmel a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontjára, az alperes bírságot szabhatott ki. Ezzel összefüggésben a bíróság rámutatott, hogy a közigazgatási perben az alperes joggyakorlata, illetőleg keresettel nem támadott határozata nem bírálható el, mivel erre a Pp. alapján a bíróságnak nincs jogköre.
A bíróság osztotta felperesnek azon álláspontját, hogy az alperes a bírság mértékének (összegszerűségének) megállapításánál a Kbt. 343. §-ának (3) bekezdésében előírt körülményeket elmulasztotta vizsgálni, megállapítani, ezért a bírság összegét megalapozatlanul állapította meg. A Kbt. 341. §-ának (3) bekezdése értelmében alperesnek a közbeszerzési jog megsértése miatt kiszabható bírság összegének megállapításánál az eset összes körülményét figyelembe kell vennie, különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, valamint a jogsértés nyilvánvaló szándékosságát. A bíróság szerint alperes a felhívott jogszabályban előírt, különösen, vagyis a jogszabály által kötelezően értékelendő, figyelembe veendő körülmények közül egyet emelt kiemelt, és a többi körülményt nem vizsgálta, nem értékelte. E körben a felperes tehát megalapozottan hivatkozott arra, hogy az alperes sem a jogsértés közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt kihatását, közpénz tényleges felhasználását, sem a törvényben felsorolt többi feltétellel bírság összegére való hatását nem vizsgálta. 
A hivatkozottak alapján a bíróság elfogadta felperesnek azon érvelését, hogy a határozat törvénysértően állapította meg a bírság összegét, ezért a Kbt. 348. §-ának (5) bekezdése alapján alperes határozatát e körben megváltoztatta, a bírság tekintetében alperest új eljárás lefolytatására utasította, egyekben a felperes keresetét elutasította.
A Fővárosi Bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak megváltoztatását.
A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.647/2006/4 számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Ekként az alperesi eljárás megismétlésének szükségességét a bírság kiszabását illetően nem vizsgálta. A másodfokú bíróság a jogsértést illetően osztotta az elsőfokú bíróság indokait. A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy az ajánlatkérő felelőssége, hogy milyen speciális eljárásfajtát választ. Azt jogcím szerint kell megtennie az ajánlattételi felhívásban, e jogcím adja meg az alperes elnöke számára a vizsgálatnak a tájékoztatóban az ajánlatkérő választását megalapozó érvek szerinti alapját, ha pedig eljárást kezdeményez, az alperesnek is e jogcímnek megfelelő feltételeket kell ellenőriznie. Tévesen állítja a felperes, hogy az általa választott jogcímet nem kívánta korrigálni.
A másodfokú bíróság ítélete szerint, a Szolnoki Sütőipari Rt. ajánlatát a felperes a nyílt eljárásban a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján nyilvánította érvénytelennek, ezért nem vehetett volna részt a Kbt. 125. § (1) bekezdése szerinti eljárásban. Egyebekben ennek a jogcímnek a helyességét az alperes szükségtelenül is vizsgálta.
A Döntőbizottság a D.253/2/2007. számú értesítésben tájékoztatta a feleket az új eljárás megindításáról.
Az új eljárásban előterjesztett észrevételében az ajánlatkérő a bírság kiszabásának mellőzését kérte.
Ennek indokaiként előadta, hogy a tárgyalásos eljárás eredménytelen lett a Kbt. 92. § a) pontja alapján, mivel ajánlat nem érkezett. Így bárki vonatkozásában jogsérelemre, illetőleg annak az eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyására, továbbá a közpénzek ésszerű felhasználásának sérelmére nem került sor. Az ajánlatkérő terhére a bírósági eljárás során is megállapított jogsértés nem volt nyilvánvaló, illetőleg az nem a választott eljárásfajta – tárgyalásos – tekintetében nyilvánult meg. Ajánlatkérő a tárgyalásos eljárásfajtát jogszerűen választhatta, csupán a megjelölt jogcím volt hibás. Ajánlatkérő az eljárás során hangsúlyozta, hogy a választott jogalap indokát a tájékoztatóban szövegszerűen megfelelően megadta. A Döntőbizottság előtt egyidejűleg az ajánlatkérő 4 tárgyalásos eljárása ellen indult jogorvoslati eljárás, a Döntőbizottság 4 határozata közül kettőben azonos tényállás mellett a bírság kiszabását mellőzte, így a bírság kiszabása ezen okból sem indokolt. Az eljárás során mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, a jogsértés szándékossága nem állapítható meg, így összességében a bírságolás jogszabályban biztosított indokoltsága nem áll fenn.
A Döntőbizottság a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozata alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 111. § (2), (3) bekezdése értelmében folytatta le a bírság tekintetében a jelen megismételt eljárást.
A Fővárosi Bíróság 13.K.31.581/2005/12. számú ítéletében a Döntőbizottság D. 112/5/2005. számú határozatát a bírság tekintetében helyezte hatályon kívül, és kötelezte a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására, egyebekben a felperes keresetét elutasította.
A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.647/2006/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül az elsőfokú bíróság ítéletét. Ekként az alperesi eljárás megismétlésének szükségességét a bírság kiszabását illetően a másodfokú bíróság nem vizsgálta.
A fentiek alapján, a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében jogerősen határozott, a felperes keresetét a jogalap tekintetében elutasította, így a Ket. 111. § (2) bekezdése alapján e körben nincs helye új eljárásnak.
A Ket. 111. § (3) bekezdése alapján, a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.
A Ket. 111. § (3) bekezdése értelmében, a Döntőbizottság a jelen megismételt eljárást a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.647/ 2006/4. számú ítélete, továbbá a Fővárosi Bíróság 13.K.31.581/ 2005/12. számú ítéletének rendelkező része és indokolása alapján, a Kbt. szabályai értelmében a bírság tekintetében folytatta le.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése értelmében, a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
Jelen esetben a Döntőbizottság a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. A kétségtelenül fennálló, és már a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által is jogerősen megállapított jogsértés ténye, az, hogy a választott tárgyalásos eljárásfajta jogcíme nem állt fenn, a bírság kiszabásának lehetőségét jogszerűen teremti meg.
A Döntőbizottság mérlegelési jogkörében a bírság összegének megállapítása során – figyelemmel a Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában foglaltakra – a Kbt. 341. § (3) bekezdése alapján figyelembe vette az eset összes körülményét, így különösen a jogsérelem súlyát, azaz, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról. A tárgyalásos eljárás tipikusan olyan eljárásfajta, amelynek választását a Kbt. szigorú feltételek fennállása esetén teszi lehetővé, éppen amiatt, hogy ezen eljárásfajta alkalmazása esetében az alapelvi rendelkezések teljes körben nem érvényesülnek. Mérlegelte a Döntőbizottság a közbeszerzés tárgyát és értékét, ez utóbbi esetben figyelemmel volt arra, hogy az ajánlatkérő a közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok alapján kívánt eljárni, továbbá arra, hogy a korábbi nyílt eljáráshoz képest a tárgyalásos eljárást csak 1 rész tekintetében folytatta le. 
Figyelembe vette a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő négy közbeszerzési eljárást indított, minden esetben jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról, tehát többszörösen valósított meg jogsértést, melyek közül a Döntőbizottság a „4 év időtartamban, négy konyha részére mirelit termékek beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása kapcsán az ajánlatkérőt a D. 111/7/2005. számú határozatában már 500 000 Ft bírsággal sújtotta. 
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapítása során értékelte továbbá, hogy az eredménytelen közbeszerzési eljárás miatt a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyása nem volt, közpénz felhasználására nem került sor, és azt a tényt, hogy a jogsértés nyilvánvaló szándékossága nem volt megállapítható.
E körülményekre figyelemmel a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott – alacsonyabb összegű – bírság kiszabását ítélte indokoltnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja, 341. § (3) bekezdése alapján állapította meg a rendelkező részben meghatározott bírságot.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. június 4.

Dr. Horváth Éva s. k.,   Székelyné Bihari Mária s. k.,
  közbeszerzési biztos        közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos