Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/75
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.04.
Iktatószám:10379/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		



KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10379/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.232/0/2007.

Tárgy: az „EMEF” Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Erzsébet Kórháza közbeszerzés eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Az „EMEF” Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Szőlőkert u. 4., képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla u. 15/B, II. em. 7/A, a továbbiakban: kérelmező) által a Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Erzsébet Kórháza (3980 Sátoraljaújhely, Mártírok útja 9., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21–25., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Sátoraljaújhely Városi Önkormányzat Erzsébet Kórháza telephelyén hőszolgáltatási szerződés keretében hőtermelő, -elosztó és -fogadó berendezések korszerűsítése (megtervezéssel) és hosszú távú üzemeltetése SG-289” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított a fenti tárgyban. Az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja szerkesztőbizottságának közzétételre vonatkozó beadványában közölte, hogy a becsült érték: 120 M Ft/év, a szolgáltatás biztosításához szükséges – ajánlattevői finanszírozásban megvalósuló korszerűsítéshez – mintegy 200–250 M Ft szükséges.
A felhívás EU Hivatalos Lapjában 2007/S 79-096780 sz. alatt 2007. április 24-én jelent meg.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációt módosította ezért módosított ajánlati felhívás közzétételére került sor 2007. május 23-án a TED-en. A módosított ajánlati felhívásban az eljárási határidők és a dokumentáció II. pontjának 1. sz. melléklete módosult.
Ajánlatkérő az eljárás rendjét az alábbiak szerint határozta meg a módosított ajánlati felhívásban: ajánlattételi határidő 2007. július 5., eredményhirdetés 2007. július 16., szerződéskötés tervezett időpontja 2007. július 24.
A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés tárgya: vállalkozási szerződés, amely a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Erzsébet Kórház telephelyén, valamint a rendelőintézet + 8 db lakás, a gyógyszertár + 7 db lakás és 12 lakásos társasház hőszükséglet számításon alapuló, hőmennyiség-megtakarítást biztosító fűtési és technológiai rendszer korszerűsítésére, a korszerűsített rendszerrel hőenergia-ellátásra, valamint az ehhez kapcsolódó üzemeltetési és karbantartási szolgáltatások nyújtására vonatkozik rögzített szolgáltatási és mért hődíjjal, valamint mindezek ajánlattevő által történő finanszírozására. 
A kórház telephelyén kívül hőfogyasztók részére új önálló hőtermelési lehetőség biztosítása.”
A felhívás szerint a részekre történő ajánlattétel és az alternatív ajánlattétel nem megengedett.
A felhívás II.2.1) pontja tartalmazza a teljes mennyiséget:
„Hőenergia-ellátó berendezések korszerűsítése (tervezéssel, engedélyeztetéssel, szereléssel és üzembe helyezéssel) az ajánlatkérő részére történő hőszolgáltatás céljából.
A korszerűsített rendszer felügyelete, üzemeltetése és karbantartása, amely felöleli az épületfűtést, a technológiai gőzellátást, a használatimelegvíz-ellátást és a légtechnikai rendszerek hőellátását. A fenti korszerűsítés a gőz hőhordozó helyett centralizált meleg vizes hőhordozóval, kizárólag a kórház területén elhelyezkedő fogyasztókat látja el, komplett épületfelügyeleti rendszerrel. 
A kórház területén kívüli hőfogyasztók részére új, önálló hőtermelési lehetőség biztosítása.
A vállalkozó feladatát képezi egy 190 KW teljesítményű dízelüzemű 400 V üzemi feszültségű áramfejlesztő rendszer telepítése és az elektromos rendszerbe történő csatlakoztatása.
Fűtött légköbméter
1. sz. telephely (kórház területén) 93 691 m3
3. sz. telephely (rendelőintézet) 9350 m3
4. sz. telephely (gyógyszertár és lakások) 2200 m3 12 lakásos társasház 2700 m3
Éves gázfogyasztás: korszerűsítés előtt, átlag 1 350 000 gm3/év.” 
A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama: 144 hónap
A felhívás III.2) pontja tartalmazza a részvételi feltételeket. Ezek között a kifogásolt alábbi gazdasági és pénzügyi feltételek is szerepelnek: 
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és megkövetelt igazolási mód: 
Ajánlattevő és a 10% feletti mértékben igénybe veendő alvállalkozó tekintetében:
d) a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján pénzintézettől származó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást tartalmazó arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítéséhez, a beruházások pénzügyi finanszírozásához szükséges fedezetet biztosítja az ajánlattevő vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója részére, illetve a fedezet elkülönített számlán a beszerzés tárgyát képező tevékenység finanszírozására kizárólagos felhasználási céllal letételre került.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) ajánlattevő és a 10% feletti mértékben igénybe veendő alvállalkozó tekintetében:
d) a pénzintézeti nyilatkozat alapján megállapítható, hogy ajánlattevő vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója rendelkezik legalább 200 millió Ft összegű finanszírozásra vonatkozó visszavonhatatlan pénzintézeti kötelezettségvállalással vagy ilyen összegű saját, a beszerzés tárgyát képező tevékenység finanszírozására kizárólagos felhasználási céllal letételre került fedezettel.
A felhívás III.2.3) a) pontjában meghatározott egyik műszaki, szakmai alkalmassági feltétel: 
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): 
Ajánlattevő és a 10% feletti mértékben igénybe veendő alvállalkozó tekintetében: 
– 2004., 2005., 2006. években rendelkeznie kell 
– min 1 db. a betegellátás zavartalansága mellett végzett energetikai rekonstrukció végzését igazoló, min. nettó 200 millió Ft értékű, egészségügyi fekvőbeteg-intézménytől származó, pozitív tartalmú referenciával.
A felhívás IV.2.1) pontja alapján a bírálat szempontja: az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint:
részszempontok
súlyszámok
1. Az éves szolgáltatási díj mértéke a futamidő alatt jelenértéken számítva
75
2. Fizetési határidő (min. 30, max. 90 nap)
10
3. A beruházás teljesítéséhez kapcsolódó kötbér (min. 100 ezer Ft/nap, max. 500 ezer Ft/nap)
5
4. Az egy óra időtartamot meghaladó, nem szerződésszerű szolgáltatás esetére kikötött kötbér minden megkezdett órára (min. 100 ezer Ft/óra, max. 500 ezer Ft/óra)
5 
5. az előírt energetikai korszerűsítési követelményeket meghaladó többletberuházásból származó energiamegtakarítás mértéke
5
A felhívás IV.3.3) pontja szerint a dokumentáció beszerzésének határideje 2007. június 7-ére módosult, ára 150 000 Ft.
A felhívás VI.3.1) pontjában ajánlatkérő a Kbt. 83. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátlan hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek megvásárlása az ajánlattétel feltétele volt. A dokumentáció II.1. sz. mellékletek pontja tartalmazta az adatokat, szakmai elvárásokat, kiemelt szerződéses feltételeket. Itt ismertette ajánlatkérő a jelenlegi energiaellátó rendszereket és az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés specifikációját.
Ebben az 1.9. pont tartalmazta: a nyertes ajánlattevő valamennyi racionalizált hőellátó saját tárgyi eszközeivel biztosítja az energiahordozók átalakítását, a hőszolgáltatást és az előírt minimális hőmérsékleti értékek betartása mellett garantálja az ajánlatban megadott mértékű költségmegtakarítást, továbbá ellátja az üzemeltetési, karbantartási és a szolgáltatói monitoringtevékenységet.
 Az 1.11. pontja tartalmazta: a nyertes ajánlattevő a korszerűsített hőellátó rendszerrel az általa megvásárolt energiahordozó átalakítását biztosítja.
A dokumentáció tartalmazta a szolgáltatás és a korszerűsítési munkák végzésének a határait is az alábbiak szerint:
1. Hőszolgáltatás csatlakozási pontjainak értelmezése:
– Központi fűtés: a hőközpontokból kilépő szekunder fűtési vezetékek hőmennyiség mérő berendezés csatlakozókarimája. Biztonsági vezetékek, tágulási tartállyal.
– Technológiai gőzellátás: a gőztermelőből kilépő gőz és fogyasztótól kilépő kondenzvezeték, a helyiség falsíkjáig, teljes biztonsági vezeték, páravezeték.
– Használatimelegvíz-készítés: a hőközpontból kilépő HMV- és cirkulációs vezetékek a hőközpontok falsíkjáig.
2. A szolgáltatás díjának meghatározását és annak alkotóelemeit tartalmazta az alábbiak szerint:
– D =  K + Ü + G + H, ahol a
– K = a korszerűsítés költségét fedező alapdíj (bruttó Ft/év)
– Ü = az üzemeltetési és karbantartási díj, ami tartalmazza többek között a bérköltséget, a felhasznált anyagok és javítási munka díját és ezen kívül minden egyéb költséget, amely a rendszer működtetéséhez szükséges (bruttó Ft/év) 
– G = a gáz teljesítmény díj a lekötött kapacitás után (bruttó Ft/év)
– H = a hődíj, a szolgáltatott fűtési, HMV előállítási és technológiai gőz készítési költség (bruttó Ft/év)
(A szolgáltatott hő mennyiségének meghatározásakor a számításokat az épületek fűtési hőigényén felül 15 000 m2/év HMV és 1800 t/év technológiai gőz figyelembevételével kell elkészíteni.)
– Hődíj : H = M × h, ahol
– M = a szolgáltatott hőmennyiségek egységára energiaadóval (bruttó Ft/GJ) 
– h = a szolgáltatott hő mennyisége (GJ/év)
A módosított dokumentáció az alábbi figyelmeztetést is tartalmazza:
A szolgáltatott hő mennyiséget (h) a jelen ajánlati dokumentációban meghatározott, kötelezően megvalósítandó korszerűsítést követően felmerülő hőmennyiség-igényre figyelemmel kell meghatározni. A korszerűsítési minimumkövetelményeken felüli, nem kötelező többletberuházással elérhető energiamegtakarítás mértékét, illetve hőmennyiség-csökkenés mértékét jelen hődíj kalkuláció során nem lehet figyelembe venni, azt az 5. bírálati részszempont esetén, megtakarítható hőmennyiség címén kell feltüntetni.
3. A rekonstrukcióban előírtakon túli, megajánlott energia megtakarítást eredményező korszerűsítés mértékének a számítása: 
– E = M × hm, ahol 
– M = a szolgáltatott hőmennyiségek egységára (bruttó Ft/GJ)
– hm = a megtakarítható hő mennyisége (GJ/év)
Ajánlatkérő meghatározta, hogy ezen értékelési szempont esetében a korszerűsítési határokon túli megoldásokat fogja értékelni, amelyek a hőfelhasználási oldalt (szekunder oldal) érintik. Ezen többletberuházások költségei ajánlattevőket terhelik. Továbbá meghatározta, hogy:
Az ajánlati dokumentációban foglalt korszerűsítési minimumkövetelményeken felüli nem kötelező többletberuházás esetén elérhető energiamegtakarítás mértékét kizárólag az 5. bírálati részszempont esetén kell és lehet figyelembe venni, ezt az 1. bírálati részszempont keretében meghatározandó „szolgáltatott hőmennyiség” esetén nem lehet számításba venni.
A dokumentációban ajánlatkérő megadta az előző három év energiafogyasztási adatait, valamint a meglévő energetikai rendszerek működtetésének egyéb költségadatait is. Ajánlatkérő a szerződéses feltételek között meghatározta, hogy a korszerűsítés, beruházás végrehajtásának határideje: 2007. szeptember 30. 
2007. május 10-én megtartották a helyszíni bejárást, kérelmező a bejáráson nem vett részt, kérdést nem tett fel.
Kérelmező 2007. május 7-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyet a 2007. június 1-jén megtartott tárgyaláson az alábbiak szerint pontosított. Kérte, hogy jogsértés megállapítása mellett a Döntőbizottság hívja fel a jogsértőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, és az ajánlati felhívást semmisítse meg. Ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte.
A jogsértésről való tudomásszerzés időpontja 2007. április 24., a TED honlapon történő közzétételt jelölte meg.
A tárgyaláson a Döntőbizottság kérdésére bejelentette, hogy a dokumentációt még nem vásárolta meg, a dokumentáció módosított szövegéről a Döntőbizottságon keresztül szerzett tudomást. A jogorvoslati kérelme kizárólag az ajánlati felhívás előírásaira vonatkozik.
Kérelme indoklásaként előadta, hogy a felhívás III.2.2) d) pontjában megjelölt gazdasági és pénzügyi, valamint ennek megfelelő alkalmassági minimumkövetelmény sérti a Kbt. 59. § (2) bekezdését, a Kbt. 69. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (2) bekezdés szerinti esélyegyenlőséget az alábbiak miatt.
Ajánlatkérő kizárja, hogy pénzügyi befektető finanszírozza meg a beruházást, aki nem kíván letétet adni, csak bankgaranciát. Pénzintézet csak akkor tud visszavonhatatlan pénzintézeti kötelezettségvállalást kiadni, ha aláírt szerződés van. Nem lehet olyan pénzintézeti nyilatkozatot beszerezni, amely kielégíti ajánlatkérő által megfogalmazott alkalmassági kritériumot, így csak a letét jöhet szóba, az meg szelektív. Ennek igazolására becsatolt a tárgyaláson egy CIB Banktól származó nyilatkozatot, melyben a konkrét beszerzésre vonatkozóan azt a szándéknyilatkozatot adták, hogy készek a fenti beruházáshoz hosszúlejáratú hitelt nyújtani. Finanszírozási szándékuk a végleges projekt dokumentáció (részletes kereskedelmi struktúra, pénzügyi modell, a projektre vonatkozó összes szerződés és engedély, különös tekintettel az aláírt hőszolgáltatási szerződésre) részletes vizsgálata és döntéshozó szerveinek jóváhagyásának függvényében válik véglegessé, és ekkor tudják kiadni visszavonhatatlan kötelezettség vállalást tartalmazó nyilatkozatukat. Lényegében azt kifogásolja, hogy a felhívás nem úgy fogalmaz, hogy a nyertesség esetére kötelező visszavonhatatlan nyilatkozatot tegyen a pénzintézet. Álláspontja szerint ezzel ajánlatkérő a Kbt. 59. § (2) bekezdését sértette meg.
A Döntőbizottság kérdésére, miszerint nevezzen meg jogszabályi helyet arra vonatkozóan, hogy a felhívás szerinti nyilatkozatot pénzintézet nem adhat, a kérelmező nem tudott megjelölni.
Az előírt 200 millió Ft túlzó, mivel a korábbi hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásban volt 170 millió Ft-os ajánlat is.
Kérelmező kifogásolta, hogy a felhívás IV.2.1) pontjában szereplő bírálati szempontok esetében az 5. bírálati szempontban – az előírt energetikai korszerűsítési igényeket meghaladó többletberuházásból származó energiamegtakarítás mértéke – ajánlatkérő kétszer értékeli az éves hődíjat, ha valamelyik ajánlattevő többlet beruházást vállal, ugyanis az energia megtakarítás költségmegtakarítást jelent, azaz a kalkulált éves hőmennyiség-igény, így az éves díj is csökken. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontját.
Kérelmező álláspontja szerint jogsértő a felhívás III.2.3) pontjában előírt 200 millió Ft-os beruházási referencia is. Előadta, hogy az ajánlatkérő e tárgyban már lefolytatott egy eredménytelen eljárást, ahol a legkedvezőbb beruházási összeg 180 millió Ft volt egy bővebb műszaki tartalomra. Joggal feltételezhető, hogy a beruházást kevesebb, mint 200 millióból meg lehet oldani. Ezzel az előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását megalapozatlanság okán. 
Előadta, hogy az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékének meghatározása során a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, áfa nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást vette figyelembe. Ennek megfelelően a havi ellenszolgáltatási összeget 10 millió Ft-ban, a becsült értéket 480 millió Ft-ban határozta meg. A szolgáltatás biztosításához szükséges beruházási összeget külön kiszámolta, melyet 200–250 millió Ft-ban határozott meg. A becsült értékhez igazodva került sor a pénzügyi gazdasági valamint műszaki alkalmassági szempontok meghatározására. Az előző hasonló tárgyú eljárásban 170–200 M Ft-os ajánlatok is voltak, erre tekintettel a 200 M Ft-os érték átlag értéknek minősíthető.
Ajánlatkérő a gazdasági, pénzügyi alkalmassági feltételek meghatározásakor a szerződés teljesítéséhez szükséges beruházási munkák finanszírozásának biztosított voltát kívánta vizsgálni, a szükséges fedezet rendelkezésre állását garantált módon alátámasztó követelmény előírásával. Ha kérelmezőnek kétsége volt a pontos összeg tekintetében, kérhetett volna kiegészítő tájékoztatást. 
Ajánlatkérőnek a Kbt. előírásai szerint a legnagyobb beruházási összeggel kell kalkulálnia a becsült értéket. Kérelmező által megjelölt beruházási érték egy szakmai szempontból alá nem támasztott állításként jelenik meg a kérelemben. 
Amennyiben a beszerzés tárgya tekintetében ajánlattevőnek előfinanszírozási kötelezettsége van, ajánlatkérő jogszerűen kérhet a finanszírozásra vonatkozó pénzintézeti kötelezettségvállaló nyilatkozatot, vagy letétet igazoló dokumentumot. Ajánlatkérő nem zárta ki, hogy az alkalmassági feltételnek megfelelhet a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó, vagy ajánlattevő más szervezet erőforrásaira is támaszkodhat.
Nincs elvi akadálya annak, hogy ajánlattevő visszavonhatatlan kötelezettségvállalást tartalmazó pénzintézeti nyilatkozatot kérjen és kapjon az előírt tartalommal. Természetesen a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásnak az eljárás megnyerése esetére kell vonatkozni. Ellenkezőleg értelmezhetetlen lenne az előírás. A kérelmező téved akkor, amikor a Kbt. 59. § (2) bekezdésének megsértését kifogásolja, mivel a Kbt. ezen előírása az ajánlati biztosíték kérdéskörét szabályozza, jelen esetben nem erről van szó, hanem a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján alkalmassági feltételként határozta meg ajánlatkérő a pénzintézettől származó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot. Hivatkozott arra is, hogy gyakorlatában – konkrétan a CIB Bank is – bocsátott ki ilyen jellegű nyilatkozatot.
Egyébként ajánlatkérő rámutatott arra is, hogy a pénzintézeti kötelezettségvállalás helyett a megfelelő pénzügyi fedezet megléte elkülönített számlán is igazolható, így biztosított a Kbt. 1. § (2) bekezdésben előírt esélyegyenlőség.
Ajánlatkérő előadta, hogy az 5. bírálati szempont keretében a minimumkövetelményeken felüli, önként vállalt többletberuházásokat megvalósító és energiamegtakarítást megvalósító ajánlatokat kívánja kedvezőbb elbírálásban részesíteni.
Az ellenszolgáltatás részösszegét jelentő hődíj esetén a szolgáltatott hőmennyiségek kiszámításakor a műszaki specifikációban szereplő minimális korszerűsítés után szolgáltatott hőmennyiséggel kell kalkulálni és ennek figyelembevételével kell a hődíjat és ebből adódóan a teljes éves szolgáltatási díjat kiszámítani. A minimumkövetelményekben szereplő beruházásokon felül, többletberuházással elérhető energiamegtakarítás mértékét a felolvasólapon külön soron kell szerepeltetni és a részletes árajánlatban is külön kell megadni, ebből adódóan a többletberuházással elérhető hőfelhasználási oldal fogyasztásának csökkent mértékét a teljes éves szolgáltatási díj, illetve annak részét képező hődíj összegében nem lehet figyelembe venni. 
A korszerűsítési minimumkövetelményeken felüli korszerűsítés esetén elérhető energia megtakarítás mértékét kizárólag az 5. bírálati szempont esetén kell és lehet figyelembe venni, ezt az 1. bírálati részszempont keretében meghatározandó szolgáltatott hőmennyiség esetén nem lehet számításba venni. 
Erre tekintettel nem helytálló kérelmező állítása, hogy kétszeres értékelésre kerül sor.
A 200 millió Ft-os beruházási referencia előírását ajánlatkérő a beruházás becsült értékére tekintettel határozta meg. Nem jogsértő, ha ajánlatkérő nem az egyes ajánlatokban konkrétan megadott ellenszolgáltatási összeghez, hanem az előzetesen jogszerűen meghatározott becsült értékhez köti az alkalmassági követelményt. A kifogásolt követelmény nem tekinthető túlzottnak.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a közbeszerzési iratok, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.
A kérelmező a Kbt. 59. § (2) bekezdésébe, a Kbt. 69. § (3) bekezdésbe és az 1. § (2) bekezdésbe ütközőnek tartja az ajánlati felhívás III.2.2) d) pontjában meghatározott gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételeket.
A kérelmező a Kbt. 59. § (2) bekezdésének a megsértését abban látja, hogy az ajánlatkérő a felhívás III.2) d) pontban nem úgy fogalmazta meg a feltételt, hogy nyertesség esetére kötelező visszavonhatatlan pénzintézeti nyilatkozatot csatolni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta.
A Kbt. 59. § (2) bekezdése szerint a biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
Az ajánlati felhívás III.2) d) pontban ajánlatkérő a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján pénzintézettől származó visszavonhatatlan kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot kért arra, hogy a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítéséhez a beruházások pénzügyi finanszírozásához szükséges fedezetet biztosítja az ajánlattevő, vagy az alvállalkozója, illetve a fedezet elkülönített számlán beszerzés tárgyát képező tevékenység finanszírozására kizárólagos felhasználási céllal letételre kerül. A minimumkövetelmények között ajánlatkérő az összeget 200 M Ft-ban jelölte meg.
A Döntőbizottság osztja az ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlatkérő a fenti gazdasági, pénzügyi alkalmassági követelmény meghatározásával nem sérthette meg a Kbt. 59. § (2) bekezdését, mivel ez az előírás az ajánlati biztosíték jogintézményét szabályozza. Ezen szabályozást pedig nem lehet alkalmazni a Kbt. 66. § (1) bekezdés d) pontja alapján meghatározott alkalmassági feltételre. A Kbt. ezen szakasza megengedő, nem korlátozó jellegű és az ajánlatkérő kompetenciájába utalja azt, hogy milyen tartalmú pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasság megállapítására alkalmas nyilatkozatot kérhet. A kérelmező olyan jogszabályhelyet nem tudott megjelölni, ami egyértelműsíti, hogy pénzintézet a kért nyilatkozatot megadni nem tudja. Az ajánlatkérő lehetővé tette azt is, hogy nyilatkozatot, vagy letétet is csatolni lehet az ajánlatban, tehát alternatív lehetőségek is rendelkezésre álltak az ajánlattevők részére. Ezt meghaladóan az ajánlatkérő lehetővé tette, hogy az ajánlattevő a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozót vegyen igénybe, vagy a Kbt. 66. § (2) bekezdés szerint más szervezet erőforrásaira támaszkodjon az alkalmassági feltételek igazolásához.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem ezen része megalapozatlan. Az ajánlatkérő a Kbt. konkrét szakaszait nem sértette meg, így az alapelvek sérelmét sem lehet a kérelem ezen része tekintetében megállapítani.
A kérelmező kifogásolta a Kbt. 69. § (3) bekezdésére tekintettel azt, hogy az ajánlatkérő a felhívás III.2) alkalmassági minimumkövetelmények között a d) pontban olyan pénzintézeti nyilatkozatot kért az ajánlattevőtől, vagy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozótól, hogy legalább 200 millió Ft legyen az elvárt pénzintézeti nyilatkozat, vagy letét.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés alapján a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ajánlatkérő a beruházás becsült értékét, vagyis a korszerűsítés teljesítéséhez szükséges összeget 200–250 millió Ft-ban határozta meg. A becsült érték pedig az áfa nélkül számított legmagasabb értékű ellenszolgáltatás. 
Az alkalmassági feltételeket a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján a beszerzés tárgyára, a becsült értékre tekintettel kell meghatároznia ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő előzetesen nem vehet figyelembe olyan esetet, hogy egyes ajánlattevők jóval a becsült érték alatti árajánlatot tesznek. Ezért irreleváns a kérelmező hivatkozása arra, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásban 170 millió Ft-os ajánlati árat is adtak. A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérői nyilatkozat szerint 170–240 millió forintig terjedően érkeztek ajánlatok a korábbi közbeszerzési eljárás során. Erre tekintettel a kérelmezőnek a beszerzés értékére vonatkozó kifogása sem helytálló.
A Döntőbizottság álláspontja szerint így a jogszerű becsült értékre tekintettel a 200 millió Ft-os letét vagy pénzintézeti kötelezettségvállalás megkövetelése nem minősülhet túlzott értékűnek.
A kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő kizárja azt, hogy pénzügyi befektető finanszírozza meg a beruházást, aki nem kíván letétet adni, csak bankgaranciát.
A felhívás szerint a teljes rekonstrukciót a nyertes ajánlattevőnek kell finanszíroznia. A rekonstrukció teljesítési határideje 2007. szeptember 30. Az ellenértéket ajánlatkérő a szerződés időtartama alatt – 144 hónap – a szolgáltatási díjban fizeti meg.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy olyan szolgáltatót válasszon, aki a 200–250 millió Ft-ra becsült, kb. 4 hónap alatt teljesítendő korszerűsítési munkákat saját maga tudja előfinanszírozni.
Ajánlatkérő köteles előírni a pénzügyi, gazdasági alkalmassági feltételeket is a felhívásban (65. §) és annak meghatározása az ő megítélésétől függ, hogy mi az, ami számára a teljesítés biztosítékát jelenti. Ajánlatkérő jelen esetben letétet vagy visszavonhatatlan pénzintézeti nyilatkozattételt írt elő annak biztosítékául, hogy a 200 milliós összeg a rekonstrukció finanszírozására rendelkezésre áll. 
Az előírás a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltétel és a beszerzés tárgyára, becsült értékére korlátozódik, alternatív lehetőséget is kínál, tehát nem jogsértő. Amely ajánlattevő ezt a feltételt nem tudja teljesíteni, az feltehetően alkalmatlan a teljesítésre, ezért azok jelentkezésére nem számít az ajánlatkérő. Amelyik vállalkozó nem ajánlatkérő – egyébként jogszerű – előírásának megfelelően akarja teljesíteni a feltételeket, az saját magát zárja ki az eljárásból.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
Kérelmező a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontját sértőnek tartja az 5. bírálati szempontot, mert álláspontja szerint ajánlatkérő így kétszer értékeli az éves díjat, mivel az energia megtakarítás az éves díj csökkenését eredményezi.
A Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontja szerint a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
A kérelmező által kifogásolt részszempontok:
1. Az éves szolgáltatási díj mértéke a futamidő alatt jelenértéken számítva
5. az előírt energetikai korszerűsítési követelményeket meghaladó többletberuházásból származó energia megtakarítás mértéke.
Ajánlatkérő a dokumentációban, illetve annak módosításában részleteiben kifejtve meghatározta, hogy mit kell érteni szolgáltatási díjon, amelyhez megadta a képletet és definiálta az abban szereplő tényezőket. 
A módosított dokumentációban az alábbiak szerint pontosított: D = K + Ü + G + H, ahol a
– K = a korszerűsítés költségét fedező alapdíj (bruttó Ft/év)
– Ü = az üzemeltetési és karbantartási díj, ami tartalmazza többek között a bérköltséget, a felhasznált anyagok és javítási munka díját és ezen kívül minden egyéb költséget, amely a rendszer működtetéséhez szükséges (bruttó Ft/év) 
– G = a gáz teljesítmény díj a lekötött kapacitás után (bruttó Ft/év)
– H = a hődíj, a szolgáltatott fűtési, HMV előállítási és technológiai gőz készítési költség (bruttó Ft/év)
(A szolgáltatott hő mennyiségének meghatározásakor a számításokat az épületek fűtési hőigényén felül 15 000 m2/év HMV és 1800 t/év technológiai gőz figyelembevételével kell elkészíteni.)
Hődíj: H = M × h, ahol
– M = a szolgáltatott hőmennyiségek egységára energiaadóval (bruttó Ft/GJ) 
– h = a szolgáltatott hő mennyisége (GJ/év)
Tehát az éves szolgáltatási díj egyik eleme a K = a korszerűsítés költségét fedező alapdíj. Ajánlatkérő a dokumentációban részletesen meghatározta az energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés specifikációját. Az itt meghatározott korszerűsítéseket a nyertes ajánlattevőnek el kell végezni. A dokumentációban rögzítette a korszerűsítés határait.
A korszerűsítést a szolgáltató finanszírozza és ajánlatkérő korszerűsítés költségét fedező alapdíjban fizeti meg éves bontásban (a szolgáltatási díj „K” tényezője).
A dokumentációban előírtakon túli megajánlott energiamegtakarítást eredményező korszerűsítések költségei viszont a dokumentáció előírása szerint az ajánlattevőt terhelik. Így biztos, hogy az nem szerepeltethető az 1. részszempont „K” tényezőjében.
A szolgáltatási díj egy másik eleme a hődíj (H), amelynek a mértéke függ az egy év alatt a korszerűsített fűtési rendszerrel szolgáltatott hőmennyiségtől (h) és a szolgáltatott hőmennyiség egységárától.
A korszerűsítés a szolgáltatott hőmennyiség vagyis a hőfelhasználás csökkentését célozza, úgy a dokumentációban meghatározott korszerűsítési határokon belüli, mint a korszerűsítési határokon túli. Tehát igaz, hogy a dokumentációban előírtakon túli energia megtakarítást eredményező korszerűsítés is a szolgáltatott hő mennyiségét és így a díját is csökkenti. 
Ajánlatkérő azonban a módosított dokumentációban egyértelműen meghatározta, hogy a szolgáltatott hőmennyiséget (h) a jelen ajánlati dokumentációban meghatározott, kötelezően megvalósítandó korszerűsítést követően felmerülő hőmennyiség igényre figyelemmel kell meghatározni. A korszerűsítési minimumkövetelményeken felüli, nem kötelező többletberuházással elérhető energiamegtakarítás mértékét, illetve hőmennyiség-csökkenés mértékét jelen hődíj-kalkuláció során nem lehet figyelembe venni, azt az 5. bírálati részszempont esetén, megtakarítható hőmennyiség címén kell feltüntetni.
Az 5. bírálati szempontnál a hődíj nem jelenik meg ajánlati tartalmi elemként, az itt elbírálásra kerülő ajánlati tartalmi elem a szolgáltatási határokon kívül eső, azon túli, a kötelezően előírt korszerűsítésen felül, ajánlattevő saját költségén vállalt korszerűsítésből adódó energiaköltség megtakarítás.
A módosított dokumentációban ajánlatkérő az 5. részszempontnál elbírálásra kerülő – többletberuházásból származó energiamegtakarítás mértéke – számításánál is megadja azt az információt, hogy az ajánlati dokumentációban foglalt korszerűsítési minimumkövetelményeken felüli nem kötelező többletberuházás esetén elérhető energiamegtakarítás mértékét kizárólag az 5. bírálati részszempont esetén kell és lehet figyelembe venni, ezt az 1. bírálati részszempont keretében meghatározandó szolgáltatott hőmennyiség esetén nem lehet számításba venni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásban meghatározott 1. és 5. részszempont – a dokumentációban kifejtettekre tekintettel – nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés d) pontját, mivel egyértelmű, hogy nem kerülhet sor ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelése.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
Kérelmező álláspontja szerint jogsértő a felhívás III.2.3) pontjában előírt 200 millió Ft-os beruházási referencia is.
A felhívásban a kifogásolt előírás az alábbi: ajánlattevő és a 10% feletti mértékben igénybe veendő alvállalkozó tekintetében: 
– 2004., 2005., 2006. években rendelkeznie kell
– min 1 db, a betegellátás zavartalansága mellett végzett energetikai rekonstrukció végzését igazoló, min. nettó 200 millió Ft értékű, egészségügyi fekvőbeteg-intézménytől származó, pozitív tartalmú referenciával.
A beszerzés tárgya jelen esetben olyan hőenergia szolgáltatás, melynek feltétele az ajánlattevő által elvégzendő rekonstrukció, ezért nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő beruházási referenciát is kér az ajánlattevőktől. Ajánlatkérő a korszerűsítési munkák becsült értékét 200–250 millió Ft-ban határozta meg. A becsült értékre tekintettel a nettó 200 millió Ft értékű beruházási referencia megkövetelése nem túlzó. Ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározásánál nem az ajánlati árakat kell figyelembe venni, hanem a becsült értéket, amely viszont nem a legalacsonyabb ajánlati árak alapján, hanem éppen a legmagasabb ellenszolgáltatás alapján kerül meghatározásra. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasította. A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján, tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére, döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. június 6.

Dr. Szaller Ottó s. k.,       Divinyi Péterné s. k.,
  közbeszerzési biztos          közbeszerzési biztos

Dr. Horváth Éva s. k.,
közbeszerzési biztos