Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/78
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.11.
Iktatószám:10559/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10559/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.225/10/2007.

Tárgy: az „EMEF” Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az „EMEF” Első Magyar Energetikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Szőlőkert u. 4., képviseli: Hargitai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B II/7/A, a továbbiakban: kérelmező) által a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Rökk Szilárd u. 13., képviseli: dr. Nyolczas László ügyvéd, 1041 Budapest, Görgey A. u. 46., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Hőszolgáltatási szerződés„ tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a 2007. április 18-án feladott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint annak elektronikus napilapján 2007. április 21-én közzétett 2007/S 78-095709 számú részvételi felhívásával a Kbt. IV. fejezete szerinti gyorsított meghívásos eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. 
A felhívás tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítő 2007. április 27-i számában K. É. – 5239/2007 szám alatt jelent meg.
A felhívás II.1.2) pontja szerint a szerződés típusa szolgáltatás megrendelés, a teljesítés helye:
– Nagyvárad téri elméleti tömb, 1089 Budapest, Orczi út 2. 
– II. Gyerekklinika, 1094 Budapest, Tűzoltó u. 7–9.
– Érsebészeti Klinika, 1122 Budapest, Városmajor u. 68.
A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: ajánlatkérő megjelölt telephelyein a hőenergia-ellátó rendszerek a jelenleginél költségtakarékosabb üzemeltetésével, az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételek mellett hőszolgáltatás biztosítása, az ajánlattevő finanszírozásában megvalósuló korszerűsítés befejezését követő tizenöt év időtartamban.
Ajánlatkérő a részekre történő és az alternatív ajánlattételt nem tette lehetővé.
A felhívás II.2.1) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg a teljes mennyiséget:
– Ér- és Szívsebészeti Klinika: 24 666 m3
– Nagyvárad téri elméleti tömb: 93 846 m3
– II. Gyerekkkinika: 29 533 m3
A felhívás II.3) pontja szerint a teljesítés kezdési határideje 2007. június 4.
Ajánlatkérő a felhívás III.2) pontjában meghatározta alkalmassági követelményrendszerét.
A felhívás III.2.2) pontja utolsó két francia bekezdése szerint:
„Alkalmatlan a jelentkező, és 10% feletti alvállalkozója ha együttesen:
– a teljes forgalma nem éri el 2004–2005–2006. évek bármelyikében az évi legalább nettó 400 millió forintot, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalma nem éri el az évi nettó 250 millió forintot.
– Nem rendelkezik legalább 250 millió HUF értékű általános felelősségbiztosítással.”
A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében előírta ajánlatkérő, hogy:
„– Alkalmatlan, ha a jelentkező és a 10% feletti alvállalkozók együttesen nem rendelkeznek 0–24 órában elérhető, távfelügyelettel ellátott budapesti diszpécserközponttal.”
Fentiek igazolására a felhívás III.2.2) és II.2.3) pontja előírta, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.
A felhívás III.2.1) pontja szerint „az előírások teljesítésének igazolásához szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: az eljárásból kizárásra kerül a részvételre jelentkező és alvállalkozója, amennyiben velük szemben fennállnak a Kbt. 60. § (1) bekezdésében foglaltak. Az eljárásból kizárásra kerül a részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó, amennyiben velük szemben fennállnak a Kbt. 61. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak. Az eljárásból kizárásra kerül az olyan részvételre jelentkező és a 10% feletti alvállalkozó, aki a 62. § (1) bekezdés hatálya alá esik. A 60. § (1) bekezdése alkalmazandó a 66. § (2) bekezdése, illetve a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezetekre is. A kizáró okok fenn nem állását a Kbt. 136. § (3) bekezdése szerint kell igazolni.
A felhívás IV.1.1) pontja szerint az eljárás fajtája gyorsított meghívásos eljárás. „A gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása: a Nagyvárad téri elméleti tömb hőellátása jelenleg a Heim Pál Gyermekkórház szolgáltatásában valósul meg. A felújított elméleti tömb hőellátásának biztosítása saját szervezeti keretek közé vonása halaszthatatlan: egyrészt a jelenlegi hőellátó rendszerek elavult volta miatt, másrészt az egészségügyi reform következtében kialakult, hosszú távon nem tervezhető, bizonytalan finanszírozási környezetben a lehető legrövidebb időn belül szükséges saját, költségtakarékos üzemeltetési megoldást találni. A korszerűsítés költségtakarékos megoldása sürgető szükségszerűség az érintett másik két szervezet esetében is, halasztást nem tűrnek ezen munkálatok elvégzése. A korszerűsítési igénnyel érintett szervezeteknél a hőellátási rendszer a legutóbbi fűtési szezonban olyan mértékben károsodott, hogy javításuk önerőből az új fűtési szezon megkezdéséig más módon nem megoldható. A korszerűsítés befejezésének lehetséges határidejét a fűtési szezon szabja meg. Figyelembe véve a beüzemelés időigényét is, a korszerűsítés befejezésének határideje legkésőbb 2007. szeptember 15.”
A felhívás IV.2.1) pontjában ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját határozta meg, közölte a részszempontokat és a súlyszámokat.
Ajánlatkérő a felhívás IV.3.4) pontjában a részvételi határidőt 2007. május 7-ben határozta meg.
A felhívás VI.3.8) pontja szerint: a cégmásolat (vagy a cégbíróságon érkeztetett változás bejelentési kérelem) tartalmazza a TEÁOR 40.30 gőz- és melegvíz-ellátási szolgáltatás tevékenységet, ellenkező esetben a jelentkezés érvénytelen.
Ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékét 4 milliárd forintban határozta meg.
A részvételi határidőre jelentkezést nyújtott be a KIPCALOR Energetikai Kft., a Dalkia Energia Energetikai Szolgáltató Zrt. és a COTHEC Energetikai Kft.
Kérelmező 2007. május 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő részvételi felhívása ellen, melyben a jogsértés megállapítását, a részvételi felhívás és az azt követő ajánlatkérői döntések megsemmisítését, ajánlatkérő Kbt.-nek megfelelő eljárásra való felhívását és költségekben történő marasztalását, ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte.
Kérelmező a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként 2007. április 27-ét, a részvételi felhívás Közbeszerzési Értesítőben való megjelenésének napját jelölte meg.
Kérelmező a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében az alábbi kérelmi elemeket tartotta fenn.
1. Jogsértőnek tartja egyrészt a gazdasági és pénzügyi alkalmasság minimum követelményei körében a 2004–2005– 2006. évek tekintetében a teljes forgalomra vonatkozóan meghatározott évi nettó 400 millió Ft előírását, másrészt azt, hogy ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgya forgalmának el kell érnie az évi nettó 250 millió Ft forgalmat.
Kérelmező álláspontja szerint ezen alkalmassági kritériumokkal ajánlatkérő indokolatlanul szűkíti a versenyt, szubjektív szelektív módon korlátozza azt, mivel az a jelentkező alkalmas, akinek az előző három évben évi nettó 400 millió Ft volt a forgalma és ebből nettó 150 millió Ft fa és szénkereskedésből eredt, valamint hőszolgáltatásból nettó 250 millió Ft, de nem alkalmas az a cég, akinek a teljes forgalma hőszolgáltatásból eredt, azonban 2004–2005–2006. évek tekintetében „csak” évi nettó 390 millió Ft volt a forgalma.
Kérelmező vélelmezi, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgya szerinti hőszolgáltatás díját évi nettó 250 millió Ft-ra tervezte, amely minden bizonnyal a jelenlegi hőellátás költsége, azonban a részvételi felhívás II.1.5) pontjában maga az ajánlatkérő rögzíti, hogy az ajánlattevőktől elvárja hogy a „hőenergiaellátó rendszerek a jelenleginél költségtakarékosabb üzemeltetésével,...” valósítsák meg a szolgáltatást, azaz a jelenlegi költségek alatt történjen a hőszolgáltatás biztosítása, erre tekintettel kérelmező számára nem érthető és jogellenesnek vélt a megadott érték.
Kérelmező nyilatkozata szerint 2004. és 2005. évben forgalma nem érte el az évi 400 millió Ft-ot, 2006. évben elérte ezt a forgalmat. Kérelmező hőszolgáltatásból eredő forgalma 2004. és 2005. években nem érte el a 250 millió Ft-ot, 2006. évben viszont meghaladta ezt a mértéket.
Kérelmező szerint e két alkalmassági kritérium előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését, valamint a Kbt. 1. § (2) bekezdését.
Kérelmező szerint ajánlatkérő az alkalmassági kritériumban a közbeszerzés tárgyának forgalma kifejezést nem pontosan fogalmazta meg.
Kérelmező szerint nem egyértelmű, hogy a közbeszerzés tárgya szerinti forgalomnál megadott hőszolgáltatási tevékenységnek üzemeltetés mellett, korszerűsítést és annak finanszírozását is kell-e tartalmaznia.
Kérelmező szerint lehet úgy értelmezni, hogy csak a hőszolgáltatás és költségtakarékos üzemeltetésre vonatkozó árbevételre van alkalmassági kritérium, de lehet úgy is értelmezni, hogy olyan hőszolgáltatásból eredő árbevételre vonatkozik az alkalmassági kritérium, melynél az üzemeltetés mellett korszerűsítésnek és finanszírozásnak is lennie kellett. Van olyan, ahol a hőszolgáltatás során nem kellett rekonstrukciót végrehajtani és finanszírozni, de van olyan is ahol igen. Szerinte, ha ő mint jelentkező a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kér, arra logikailag lehetetlen olyan választ adni, hogy az az ajánlattevők esélyegyenlőségét ne sértené, illetve a felhívást ne módosítaná, beleütközve a Kbt. 56. § (3) bekezdésébe. Ez a helyzet súlyosan sérti a Kbt. 1. §-át, amennyiben sérti a verseny tisztaságát és nyilvánosságát, hiszen a nyilvánosság az igazán pontos ajánlatkérői követelményt így nem ismerheti meg.
2. Kérelmező szerint a részvételi felhívás III.2.2) pontjában, a gazdasági és pénzügyi alkalmasságnál az alkalmasság minimum követelményei körében meghatározott legalább 250 millió HUF értékű általános felelősségbiztosítás tekintetében pontatlan a felhívás, tekintettel arra, hogy abból nem derül ki, hogy annak milyen tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosításnak kell lenni, hőszolgáltatásra, rekonstrukcióra avagy másra kell-e vonatkoznia, továbbá a kért 250 millió Ft érték éves keretösszeg vagy esetenkénti limitnek kell lennie, ha tájékoztatást kér, sérül a Kbt. 56. § (3) bekezdése és az alapelvi rendelkezések. Kérelmező nyilatkozata szerint éves keretösszegben rendelkezik 250 millió Ft-os általános felelősségbiztosítással.
3. Kérelmező szerint a részvételi felhívás III.2.3) pontjában a műszaki alkalmasság körében az alkalmasság minimum követelményeinél meghatározott azon előírás, mely szerint „alkalmatlan a jelentkező és 10% feletti alvállalkozók, ha együttesen nem rendelkeznek 0–24 órában elérhető távfelügyelettel ellátott budapesti diszpécserközponttal” jogsértő, mivel szerinte pontatlan, nem világos mit definiál ajánlatkérő diszpécserközpontnak.
A kérelmezői álláspont szerint többféleképpen lehetséges a diszpécserközpont biztosítása, pl. olyan módon, hogy éjjel-nappal folyamatosan egy diszpécser fogadja a hívásokat, vagy az lehet egy központ, ahova a távfelügyelet jelei befutnak és a hibaelhárítók a hiba javítására indulnak. Távfelügyelet léte esetén szükségtelennek tartja a diszpécser jelenlétét, mivel a távfelügyelet minden olyan jelet tud továbbítani, amely igazolja a rendszer működését, kérdésesnek tartja azt is, hogy miért kell a diszpécsernek Budapesten lennie, a hibaelhárítók ott tartózkodását tartja inkább szükségesnek, akik képesek a hibajelzések alapján beavatkozni, továbbá kérdésesnek tartja, hogy a folyamatosan hívható üzenetrögzítős telefon diszpécserközpontnak tekinthető-e.
Kérelmező álláspontja szerint további problémája ennek a kritériumnak, hogy könnyen ajánlati elemként lehet értelmezni az ajánlattevők részéről. Kérelmező szerint az esetleges kiegészítő tájékoztatás során lehetetlen olyan választ adni e vonatkozásban, amely ne sértené az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy ne módosítaná a felhívást, ezzel sértené a Kbt. 56. § (3) bekezdését és az alapelvi rendelkezéseket.
Kérelmező nyilatkozata szerint külső erőforrás útján tud biztosítani folyamatosan ott tartózkodó személy jelenlétével, élő telefonvonallal ellátott diszpécserközpontot.
4. Kérelmező jogorvoslati kérelmében az eljárásfajta választását és ezzel összefüggésben a részvételi jelentkezésre nyitva álló rövid határidőket is sérelmezi.
Ajánlatkérő a TED-en 2007. április 19-én feladott hirdetménye alapján a részvételi jelentkezéseket kéri 2007. május 7-ig kéri leadni, ahol hiánypótlás nincs, abban az esetben, ha a május 1-jei négynapos hétvégét és ünnepet nem számoljuk bele, akkor minden részvételre jelentkezőnek 10 munkanapja van a jelentkezés elkészítésére.
Sérelmezi, hogy ajánlatkérő a részvételi felhívásban gyorsított meghívásos eljárást jelölt meg az adott részvételi jelentkezési határidővel, egyrészt megsérti a Kbt. 136. § (1) bekezdését abban a tekintetben, hogy a sürgősség ténye nem áll fenn. A kérelmező álláspontja szerint az eljárásfajta alkalmazásához szükséges sürgősség nem áll fenn. Kérelmező szerint ajánlatkérő előtt már évek óta ismert a rendszerek elavult volta, az nem az utóbbi időben következett be, maga ajánlatkérő 2005-ben eredménytelen közbeszerzési eljárást is lefolytatott. A Nagyvárad téri klinikai tömb hőellátását nem ajánlatkérő, hanem a Heim Pál Gyermekkórház biztosítja, a másik két szervnél önálló kazánházak vannak. A rekonstrukciót akár a fűtési szezonban is meg lehetett volna valósítani. Ajánlatkérő ugyanakkor megsérti a Kbt. 136. § (1) bekezdését abban a tekintetben is, hogy az – a valóban fennálló – sürgősség miatt ugyan lehetővé teszi az ilyen eljárásokra előírt 107. § (1) bekezdése határidők betarthatatlanságára tekintettel a 107. § (1) bekezdése szerinti határidőnél rövidebb határidő alkalmazását, de a 107. § (2) bekezdése szerinti határidőt nem említi. A Kbt. kógenciájából pedig egyértelműen következik, hogy ez esetben is betartandó a Kbt. 107. § (2) bekezdése, vagyis a részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez. Kérelmező szerint ajánlatkérő a fentiek alapján egyértelműen megsértette a Kbt. 107. § (2) bekezdését.
Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában elismerte, hogy valóban 3 cég benyújtotta ezen időtartam alatt a jelentkezését. Az idő rövidségét támadó kérelmi elemét azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló rövid időtartam a külső erőforrás bevonására irányuló eljárások, iratok megszerzése tekintetében, valamint a referencia igazolások beszerzésére nem volt elegendő.
Az ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Ajánlatkérő indítványozta, hogy a Döntőbizottság valamennyi kérelmi elem tekintetében vizsgálja meg kérelmező ügyfélképességét.
1. Ajánlatkérő álláspontja szerint nem túlzott mértékű a felhívás III.2.2) pontjában előírt alkalmassági követelmény a megelőző három évben a nettó 400 millió Ft forgalom és a közbeszerzés tárgya szerinti 250 millió Ft forgalom tekintetében, mivel a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja nem írja elő, hogy a részvételre jelentkező teljes forgalma és a közbeszerzés tárgya szerinti forgalmi adatainak egymással egyezőnek kell lenni, kettős lehetőséget tartalmaz az adatok jellegénél fogva, abban az esetben, ha a jelentkező nem egy tevékenységre szakosodott cég, hanem több tevékenységből származik az árbevétele.
A nyilvántartások mindenkor egzakt adatot tartalmaznak, az alkalmasság minimumkövetelménye, kritérium jellegéből adódóan nem tud más lenni, mint értékhatár.
A forgalom értékhatárai együttesen teljesíthető feltételek. A Kbt. 66. § (2) bekezdése lehetővé teszi más szervezetek erőforrásaira történő támaszkodást is.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzés 4 milliárd Ft összegű becsült értékéhez képest nem túlzott az évi nettó 400 millió Ft forgalom előírása, ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez fűződő fontos érdeke, hogy valóban megbízható, gazdaságilag stabil vállalkozással kössön szerződést, különösen ilyen nagy értékű és hosszú távú megrendelés esetén.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban csatolta a Nagyvárad téri elméleti tömb, az Ér- és Szívsebészeti Klinika és a II. Sz. Gyermekklinika 2006. évi, ingatlanonkénti energiafelhasználását és dologiköltség-adatait tartalmazó kimutatásokat, mely szerint a dologi kiadások a három érintett ingatlan esetében meghaladják a 320 millió Ft-ot, ehhez képest nem tartotta eltúlzottnak a 250 millió Ft hőszolgáltatásból származó forgalom mértékének meghatározását.
Ajánlatkérő szerint a részvételi felhívásában a projektkonstrukciót világosan írta le, megállapítható a beszerzés tárgya, azt egyértelműen megfogalmazottnak tartja.
A forgalom árbevétel-kategóriát jelent, a finanszírozás a szolgáltató oldalán ráfordítást jelent, miként a hőszolgáltatás nyújtásához szükséges korszerűsítés is a szolgáltató oldalán a ráfordítás kategóriába sorolható, nem az árbevétel kategóriájába. A forgalom (és árbevétel) kategóriája egyértelműen azonosítható a beszerzés tárgya szerinti hőszolgáltatás tekintetében, miként a forgalmat biztosító (a közbeszerzés tárgya szerinti) hőszolgáltatáshoz szükséges, azt lehetővé tevő ráfordítások kategóriája is (a korszerűsítés költségei, ráfordításai, illetve a korszerűsítést lehetővé tevő finanszírozás költségei, ráfordításai). A forgalmi adatok tekintetében árbevételről van szó és nem ráfordításokról, a felhívásból ez egyértelműen kiderül. A beszerzés tárgya hőszolgáltatás, ehhez szükséges a nyertes ajánlattevő saját érdekkörében biztosított finanszírozásban megvalósított korszerűsítés. Miután a beszerzés tárgya hőszolgáltatás, csak az abból megvalósuló forgalom, árbevétel vehető figyelembe.
A jelen esetben a szóban forgó három épületben a fűtési rendszerek korszerűsítését saját beruházásban kell megvalósítania a nyertes ajánlattevőnek, amely beruházási költség 15 év alatt a korszerűsített rendszer működése után a hőszolgáltatási díjból térül meg.
2. Ajánlatkérő a felelősségbiztosítással összefüggésben előadta, hogy a biztosítás értékét az általánosan elfogadott éves biztosítási értékként határozta meg a felhívásában. A felelősségbiztosítási kötvények megfogalmazása biztosítónként különböző. Az általános felelősségbiztosítás megfogalmazást alkalmazó biztosítók a károkozás tekintetében a vállalkozó tevékenysége körében felmerült károk tekintetében vállalnak felelősséget. Más biztosító kombinált felelősségbiztosításnak hívja, tartalmában ugyanaz, a vállalkozó tevékenysége során okozott kárt biztosítja. A kért biztosítás a vállalkozó tevékenysége körében megrendelőjének okozott kárt biztosítja. A 250 millió Ft nyilvánvalóan éves limitet jelent, irreális lenne az esetenkénti kárértéket meghatározni. Ajánlatkérő jogosultsága a követelmények meghatározása és jelen esetben ajánlatkérő csak a felhívásában rögzítetteket támasztotta elvárásként.
Ajánlatkérő álláspontja szerint ez probléma tipikusan kérdéssel tisztázható lett volna a közbeszerzési eljárásban.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy jelen eljárásban a benyújtott részvételi jelentkezések mindegyike tartalmazza a 250 millió Ft-os érték általános felelősségbiztosítás követelményének megfelelő biztosítási kötvényeket.
3. Ajánlatkérő előadta, hogy jogszerűen határozta meg a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében a budapesti diszpécserközpont meglétét.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a diszpécserközpont kifejezés teljességgel érthető, mind a magyar nyelv szabályai, mind az energetikai iparban elfogadott tartalom alapján, ez alatt azt érti, hogy a diszpécserközpontban ügyeletes munkatársak veszik a megrendelők jelzéseit, tanácsot adnak a megrendelők részére, szükség esetén intézkednek és koordinálják a bejelentések alapján a hibaelhárító/beavatkozó csoport tevékenységét, értelemszerűen a diszpécseri feladat csak személyes jelenléttel látható el, az üzenetrögzítős telefon e kívánalomnak nem felel meg, a diszpécsernek adott helyzetben azonnali beavatkozást kell megszerveznie, amelyhez helyismeret és az elérhető közelség szükséges. A diszpécserközpont helyhez kötése szintén indokolt volt, figyelemmel a szolgáltatás helyére, jellegére. Ajánlatkérő közölte, hogy közbeszerzési eljárása második részében állapítja meg a részletes követelményeket a távfelügyelettel, diszpécserközponttal kapcsolatban, melyet a szolgáltatás során biztosítani kell, az viszont majd akkor támadható.
4. Ajánlatkérő előadta, hogy az utolsó fűtési szezonban olyan mértékű károsodások keletkeztek, hogy az elavult fűtési rendszer rekonstrukciója – amely egy modernebb technológia bevezetését is feltételezi – elengedhetetlen. A korszerűsített hőellátó rendszer üzembe helyezésére a fűtési szezon megkezdése előtt van szükség. A korszerűsített hőellátó rendszer ajánlatkérő szempontjából egyben költségtakarékosabb megoldást is jelent, a rekonstrukciós munkák műszaki feltételei az eljárás második szakaszában kerülnek pontosan meghatározásra.
Ajánlatkérőnek a hőszolgáltatással kapcsolatos kiadások fedezetére költségvetés a jelenlegi szinten áll rendelkezésére, a rekonstrukcióra külön forrással nem rendelkezik. A felújítást korábban önerőből forráshiány miatt nem tudta megvalósítani, e célra bankhitelt jogszabály alapján nem vehetett fel. A projekt megkezdése a fekvőbeteg-ellátás finanszírozási körülményeinek változása miatt 2007. áprilisáig nem volt lehetséges, erre is tekintettel a lehető legkorábbi időpontban jelen közbeszerzési eljárást megindította.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt.-ben meghatározottakkal összhangban, azokat betartva állapította meg a jelentkezési határidőt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 136. § (3) bekezdése értelmében az ott meghatározott igazolások benyújtására később is lehetőség van, az alkalmasság elbíráláshoz kért egyéb dokumentumok pedig alapvetően a jelentkezők rendelkezésére állnak, illetve a megadott határidőn belül nehézség nélkül beszerezhetők.
Ajánlatkérő előadta azt is, hogy a részvételi szakaszban a három részvételre jelentkező számára elegendő volt a rendelkezésre álló időtartam, közülük az egyik jelentkező külső erőforrás igénybevételét jelölte meg a részvételi jelentkezésében.
Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárásban észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta meg, hogy kérelmező a jogorvoslati eljárásban ügyfélnek tekinthető-e.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság minden esetben a konkrét közbeszerzés, konkrét kérelmező vonatkozásában dönthet arról, hogy a kérelmező kérelmezői jogosultsága fenn áll-e, azaz rendelkezik-e ügyfélképességgel, valamely törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás jogát, jogos érdekét sérti-e vagy veszélyezteti-e.
Kérelmező a jelen közbeszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nem nyújtott be, így részvételre jelentkezőként nem, hanem egyéb érdekeltként vizsgálható a jogi státusza. Azt kell vizsgálni, hogy közvetlenül kimutatható-e jogának, jogos érdekének a sérelme, illetve jogát vagy jogos érdekét közvetlenül veszélyezteti-e az ajánlatkérő tevékenysége.
Kérelmező olyan gazdasági társaság, amely fő tevékenységi köre tartalmazza a TEÁOR 40.30 gőz- és melegvíz-ellátási szolgáltatási tevékenységet, továbbá végez is ilyen tevékenységet, az ebből származó árbevétele nyilatkozata szerint több százmilliós.
Kérelmező tehát részvételre jelentkező lehetne jelen közbeszerzési eljárásban, ha az általa kifogásolt alkalmassági előírások mások lennének, tehát kérelmező jogát, jogos érdekét az sérti, hogy 2004. és 2005. évben a teljes nettó forgalma nem éri el az évi legalább 400 millió forintot, s ugyanezen két évben a közbeszerzés tárgyának forgalma nem éri el az évi nettó 250 millió Ft-ot.
Kérelmező a fenti gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelmények előírásán túl a közbeszerzés tárgyának meghatározása, a felelősségbiztosítás előírása, a budapesti diszpécserközpont kikötése tekintetében azok nem kellően pontos meghatározását vitatta, illetve az eljárásfajta választását és ezzel összefüggésben a határidők rövidségét sérelmezte konkrét jogszabályhelyek és alapelvi rendelkezések sérelmének a megjelölésével. E megjelölt jogsértések szintén érintik a potenciális jelentkezők jogos érdekeit, miként készítsék el a jelentkezésüket és ehhez milyen időtartam áll a rendelkezésükre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a Kbt. 323. § (1) bekezdése szerinti ügyfélképességgel rendelkezik, tehát a jogorvoslati kérelmet eljárásjogi akadály hiányában a Döntőbizottság érdemben elbírálhatta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel nem megalapozott.
Ajánlatkérő jelen részvételi felhívása elkészítésekor a Kbt. IV. fejezete szerinti, közösségi értékhatárokat elérő értékű, szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozás szerint járt el, gyorsított meghívásos eljárásfajtát alkalmazott.
A Döntőbizottság a fenti kérelmi elemeket egyenként az alábbiak szerint vizsgálta meg.
1. A Döntőbizottság megvizsgálta a részvételi felhívás III.2.2) pontjának utolsó előtti bekezdésében meghatározott gazdasági és pénzügyi alkalmasság tekintetében előterjesztett kérelmi elemeket, arra tekintettel, hogy az e körben meghatározott alkalmassági feltételek meghatározása sérti-e a Kbt. 69. § (3) bekezdésének szabályait.
A Kbt. 66. §-a szerint:
„(1) Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;
b) a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);
c) az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.”
A Kbt. 69. § (1)–(3) bekezdése szerint:
„(1) Az ajánlatkérő a 66. és a 67. §-ban foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
(2) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
(3) Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell. korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.”
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő joga és kötelezettsége, hogy a felhívásban az alkalmassági feltételeket a Kbt. szabályainak megfelelően meghatározza.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő e jogkörét és kötelezettségét nem veheti át, a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében azt vizsgálhatja, hogy a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás feltételrendszere a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütközik-e.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján, az alkalmassági feltételek meghatározásakor az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy az alkalmassággal összefüggésben előírt adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, míg az alkalmatlanná minősítés követelményei – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhatók elő. A túlzott mértékű, nem a közbeszerzési eljárás tárgyával összefüggő előírások sértik a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
Az ajánlatkérő alkalmassági követelményrendszere a Kbt. e szabálya értelmében akkor jogszerű, ha a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét nem haladja meg. Az ajánlatkérő által konkrétan meghatározott mérték nemcsak önmagában a szolgáltatás értékét fejezi ki, – mellyel való összhang megállapítható a jelenlegi szolgáltatás értéke alapján –, hanem egyben kifejezésre juttatja azt, hogy adott jelentkező tevékenysége milyen volumenű, milyen pénzügyi, gazdasági eredmény, forgalom elvégzésére képes a meglevő tárgyi, személyi erőforrásai alapján.
Jelen esetben a beszerzés nagy volumenű, becsült értéke nettó 4 milliárd forint, a szerződést a felek tizenöt éves időtartamra kötik meg. A jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő a 2006. évi költségvetés tényadataival igazolta, hogy a jelen közbeszerzéssel érintett 3 ingatlan esetében csak a dologi kiadások meghaladták a 320 millió Ft-ot.
Az ajánlatkérő beszerzési igénye az, hogy a 3 ingatlan elavult fűtési rendszerét saját forrásból történő korszerűsítés után 15 éven át üzemeltesse a nyertes ajánlattevő, az ajánlatkérőnek a folyamatosan működő egészségügyi intézmények sajátosságaira is indokolt olyan mértékben meghatározni a pénzügyi-gazdasági elvárásokat, hogy azokból alappal legyen következtetés levonható, hogy a teljesítés során – mely hosszú időtartamú – minél kisebb valószínűséggel keletkezhessen probléma, ez pedig megköveteli legalább bizonyos mértéket elérő forgalmi adatok meglétét, melyek megmutatják a pénzügyi-gazdasági teljesítőképességet is.
Jelen esetben a beszerzés tárgyához és becsült értékéhez képest nem jogsértő, nem ütközik a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe a Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja alapján meghatározott azon ajánlatkérői előírás, amely a 2004–2005–2006. évek mindegyikében megköveteli az évi legalább nettó 400 milliós Ft-os forgalmat, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalma tekintetében az évi nettó 250 millió Ft-os forgalmat.
A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak a kérelmező azon kérelmi elemét, melyben azt vitatta, hogy nem egyértelmű jelen esetben a közbeszerzés tárgya szerinti forgalom tartalma.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen idézte ajánlatkérő felhívásának szabályozását. Ebből az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy ajánlatkérő hőszolgáltatási szerződést jelölt meg tárgyként. Valóban feltételként szabta a szolgáltatás megkezdése előtt rekonstrukciós munkák elvégzését, azonban ezek nem jelennek meg önálló beszerzési elemként, hanem a hőszolgáltatási szerződés részévé válnak, a díjban kerül ez megtérítésre. A felhívás rendelkezései alapján, mely szerint szolgáltatás a 15 éves szerződés tárgya, nem vonható le olyan következtetés, hogy építési beruházás is, annak forgalma is figyelembe vehető lenne.
2. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a Kbt. 69. § (3) bekezdésébe ütközik-e a felhívás III.2.2) pontjának utolsó bekezdésében meghatározott, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében szereplő alkalmassági követelmény, amely legalább 250 millió Ft értékű általános felelősség biztosítást ír elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás III.2.2) pontjában az alkalmassági minimumkövetelmények utolsó bekezdésében szereplő legalább 250 millió Ft értékű általános felelősség-biztosítás meglétét igazoló feltétel nem ütközik a Kbt. 69. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezésbe, mivel az a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata szerinti biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolásnak tekinthető, ajánlatkérő a biztosítás értékét a beszerzés fentiekben már részletesen ismertetett tárgyára és a becsült értékére tekintettel írta elő, ez az előírás nem lépi túl a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékét. 
A kérelmezőnek a „pontosságot” hiányoló kérelmi elemét a Döntőbizottság nem ítélte alaposnak. Ajánlatkérő valóban nem specifikálta túl az alkalmassági elvárását, ez azonban önmagában nem jogsértő. Azt kell vizsgálni, hogy a kiadott alkalmassági előírás értelmezhető-e, biztosítható-e az annak megfelelő jelentkezés elkészítése. Ajánlatkérő felelősségbiztosításról szóló igazolás csatolását írta elő, mely legyen legalább 250 millió Ft értékű. A felelősségbiztosítás fogalma ismert a szakcégek előtt, így önmagában nem problematikus. Ajánlatkérő a felhívásában nem kérte sem évekre bontottan, sem káreseményekre osztottan meghatározott mértékű felelősségbiztosítás meglétét – ezt a Kbt. 66. § (1) bekezdés a) pontja sem írja elő – így ez nem jogsértő. Ajánlatkérő „csak annyit” kért, hogy 250 millió Ft értékű legyen a felelősségbiztosítás. Így e követelmény – melyről igazolást kell csatolni – értelmezésének, teljesítésének nincs akadálya.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel utasította el kérelmező ezen kérelmi elemét.
3. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a felhívás műszaki, illetve szakmai alkalmasság III.2.3) pontja alkalmassági minimumkövetelmények harmadik bekezdésében szereplő, 0–24 órában elérhető, távfelügyelettel ellátott budapesti diszpécserközpont meglétének előírása jogsértő-e a kérelmező által megjelölt okból.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem jogsértő a Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pontja és a Kbt. 69. § (3) bekezdése alapján a folyamatosan elérhető, távfelügyelettel ellátott budapesti diszpécserközpont meglétének az előírása alkalmassági feltételként, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőnek a jelen beszerzéssel érintett három ingatlanában folyamatos betegellátás történik, ahol az alapvető követelmények egyike, hogy a hőszolgáltatási rendszerek zavartalanul működjenek, az esetleges meghibásodás esetén pedig a lehető legrövidebb időn belül sor kerülhessen a hiba elhárítására. Ez feltételezi a folyamatos elérhetőséget és annak a szolgáltatás helyszínén, Budapesten történő meglétét. A Döntőbizottság szerint, miután a tevékenységet Budapesten kell végezni, okszerű és indokolt alkalmassági elvárás a diszpécserközpont Budapesten történő meglétének előírása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a szavak általánosan elfogadott jelentéséből, jelen szolgáltatás tárgyából következően a távfelügyeletet biztosító diszpécserközpont azt jelenti, hogy ott a személyesen jelenlévő, ügyeletet ellátó személy fogadja a beérkező jelzéseket, amelyek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.
A Döntőbizottság szerint ez a megfogalmazás egyértelmű ajánlatkérői követelményt határoz meg, amennyiben annak valamelyik eleme mégis kiegészítésre pontosításra szorult volna, az kiegészítő tájékoztatással tisztázni lehetett volna a közbeszerzési eljárás folyamán. Ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem feltételezi automatikusan a felhívás módosítását, miután ajánlatkérő meghatározása mellett abban ez a tartalom megjelenik, s figyelemmel a gyakorlatban is alkalmazott diszpécserközpontokra.
4. A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy jogsértő volt-e az eljárás fajtájának megválasztása és azzal összefüggésben a részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidők meghatározása.
A Kbt. 3. §-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.
A Kbt. 4. Címe, a 100–121. §-aiban tartalmazza a két szakaszból álló eljárások közös szabályait.
A Kbt. 100. § (1) bekezdése szerint két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd.
A Kbt. 107. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„(1) A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő. 
(2) A részvételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő részvételi jelentkezéshez.”
Ajánlatkérő a gyorsított meghívásos eljárást választotta.
A Kbt. 136. §-a tartalmaz rendelkezéseket a gyorsított eljárásról.
A Kbt. 136. § (1) és (2) bekezdése szerint:
„(1) Az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.
(2) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.”
A Kbt. 136. §-ához fűzött törvényi indokolás rögzíti, hogy a gyorsított eljárás létét az indokolja, hogy nem minden esetben van lehetőség a törvény által a közbeszerzési eljárás időtartama tekintetében előírt határidők betartására, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás nyilvánosságának, ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében fontos, hogy az idő rövidségére történő hivatkozással ne lehessen az eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól kibújni. A gyorsított eljárás szabályai azt teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérők a sürgős közbeszerzési igényeiket is közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítsák meg. A gyorsított eljárás alkalmazásának lehetősége így biztosítja a közbeszerzések során a rugalmasságot.
Gyorsított eljárás csak meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható.
A Kbt. 136. § (1) bekezdése gyorsított meghívásos eljárásfajta alkalmazási feltételeként a sürgősséget támasztja és azt, hogy emiatt az általános eljárási határidők ne legyenek betarthatóak. Elvárja azt, hogy ajánlatkérő adja indokát az eljárásfajta alkalmazásának. A törvényi feltételekből következően megállapítható, hogy az alkalmazáshoz sürgősség és nem rendkívüli sürgősség szükséges, továbbá nem alkalmazási feltétel az sem, hogy ajánlatkérőt ne terhelje mulasztás. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ügy elbírálása szempontjából irreleváns, hogy ajánlatkérő mely okok miatt nem indította meg korábban a közbeszerzési eljárását, így a kérelmező ezen hivatkozásai nem alapozzák meg jogsértés megállapítását.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által a felhívásban megadott, a fentiekben részletesen ismertetett indokolást. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ebben foglaltak megalapozzák a sürgősség megállapíthatóságát és azt, hogy a hosszabb eljárási határidők nem lennének betarthatók. A fűtési rendszerek elavult, károsodott, korszerűsítést igénylő állapota fennáll. Ez a sürgősséget megalapozza, figyelemmel arra, hogy ennek hiányában 1 éves csúszással kezdődhetnének meg a munkák. Elfogadható műszaki, szakmai szempontból az, hogy a fűtési szezon kezdete előtt megvalósuljon ez, különösen az intézményekben végzett folyamatos egészségügyi ellátásra tekintettel.
Így a Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező azon hivatkozásának, hogy a fűtési szezon alatt végeznék a munkát. Jelen esetben ugyanis nem kisebb volumenű, részleges tevékenység az elvárás, hanem három nagy kiterjedésű épület komplett hőszolgáltatásának a korszerűsítése, amely szükségessé teszi, hogy a felújítást ne a fűtési szezonban végezzék. Hosszabb – a Kbt. 107. § (1) bekezdése szerinti – eljárási határidők mellett pedig a teljesítés első fázisában a korszerűsítésre nem maradna elegendő időtartam a fűtési szezon kezdetéig.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettele nem ítélte alaposnak a kérelmező határidők rövidségére vonatkozó hivatkozását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben, a gyorsított eljárás tekintetében a Kbt. 136. § (2) bekezdésében szereplő eltérő szabályozás az irányadó, amely a hirdetmény feladásának napjától számított legalább tizenöt napos részvételi határidő biztosítását írja elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a hirdetmény feladásának napja 2007. április 18., a részvételi határidő pedig a felhívás IV.3.4) pontja szerint 2007. május 7. volt, tehát a Kbt. 136. § (2) bekezdésében előírt legalább tizenöt napos részvételi határidő biztosított volt, így nem volt jogsértő a részvételi határidő meghatározása.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében a hirdetmények közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és annak elektronikus napilapjában történő közzétételt kell érteni, joghatások is e naphoz fűződnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint minden egyes esetben konkrétan kell vizsgálni azt, hogy jogsértésre vonható-e le következtetés. Jelen esetben részvételi jelentkezést kell összeállítani.
E tekintetben a Kbt. 136. § (3) bekezdése jelentősen könnyíti a részvételi jelentkezés összeállítását azáltal, hogy kimondja „a gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi.”
Ajánlatkérő felhívásában kifejezetten hivatkozott is a Kbt. 136. § (3) bekezdésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiek mellett a részvételi jelentkezés összeállítása még külső erőforrás bevonása esetén is biztosítható a 15 napos jelentkezési határidő alatt. Ezt alátámasztja az a tény, hogy 3 jelentkező a határidőre be is nyújtotta jelentkezését. Így a Döntőbizottság a fenti indokokra, tényekre tekintettel elutasította a kérelmező ezen kérelmi elemét.
Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 332. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi feltételei nem voltak meg.
A Döntőbizottság a 340. § (2) bekezdés f) pontja, illetve a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. május 31.


Dr. Puskás Sándor s. k.,     Dr. Tukacs László s. k.,
  közbeszerzési biztos        közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos