Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/81
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.18.
Iktatószám:11022/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11022/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.192/10/2007.

Tárgy: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal hivatalból történő kezdeményezése a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóság (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., a továbbiakban: kezdeményező) által a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság jogutódja, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13., képviseli: dr Jancsovics Eva ügyvéd 1131 Budapest, Koma u. 25., a továbbiakban: kérelmezett) „21. sz. főutat tehermentesítő út építése 3+695–6+637 km-szelvények között” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett hivatalbóli kezdeményezése és a Döntőbizottság hivatalbóli vizsgálata alapján megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 132. §-át, valamint a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért az kérelmezettel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki. Ezt meghaladóan a jogorvoslati eljárást megszünteti.
A Döntőbizottság kötelezi kérelmezettet, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankámlájára fizesse be.
A felek a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (EU Fejlesztési Alapokért felelős helyettes államtitkárság) mint KIOP irányító hatóság, mint támogató és a kérelmezett között 2005. január 31-én támogatási szerződés jött létre a 21. sz. főutat tehermentesítő út: Salgótarján III. ütem című, KIOP2.-1.2.-2004-10- 0001/1 azonosító számon nyilvántartásba vett és a szerződés 1. számú mellékletét képező pályázatban leírt és a megvalósítandó projekt elszámolható költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására. A támogatási szerződés 4.2. pontja szerint a támogatás 75%-os arányban ERFA-forrásból, 25%-ban hazai költségvetési forrásból kerül kifizetésre. A 7.3. pont szerint a kedvezményezett az általa lebonyolítandó közbeszerzési eljárásba köteles a támogatót bevonni, a c) pont szerint a kedvezményezett köteles a közbeszerzési eljárás minden dokumentum másolatát a támogató részére megküldeni. A támogatási szerződés 3. számú mellékletét képezi a havi projektelőrehaladási jelentésminta, mely a munkaterület átadására vonatkozóan is tartalmaz adatközlési kötelezettséget, továbbá tartalmazza a közbeszerzési kérdőívet is.
A támogatási szerződést 2005. augusztus 15-én módosították a kedvezményezettnek nyújtandó előleg, a kedvezményezett jelentési kötelezettségei és a támogatás folyósítása és ütemezése tárgyában. Ezt követően a szerződő felek 2006. március 6-án módosították a támogatási szerződést, melynek 8.3.a) pontja szerint a kedvezményezett az általa lebonyolítandó közbeszerzési eljárásba köteles a támogatót bevonni. A 2005. szeptember 28-ai megbízási szerződéssel a kérelmezett által bevont és az kérelmezett nevében eljáró Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. (a továbbiakban: NOMÁK Kht.) – aki a megbízási szerződés 4.2. pontja szerint a megbízó helyett és nevében a 103/2003 GKM r. szerint a magyar állam, illetve a megbízó, mint az országos közutak vagyonkezelője javára jár el –  2004. február 27-én kötött tervezési szerződést, mint megrendelő a TETTHELY Kft.-vel, amelynek tárgya a következő:
A 210. számú tehermentesítő út építése III. ütemének engedélyezési tervi felülvizsgálata és átdolgozása, az építési engedélyek beszerzése, a kiviteli tervek elkészítése, a kivitelezéshez szükséges valamennyi engedély és jóváhagyás beszerzése. A tervezési szerződés 9. pontja szerint az építési tervet, a létesítmény megvalósításakor szükséges valamennyi engedéllyel és hozzájárulással együtt 2004. december 31-ig kell átadni a megrendelőnek.
A tervezési szerződést a felek 2004. december 22-én módosították. A szerződésmódosítás szerint a teljesítés eredeti határideje meghosszabbodik, (2004. december 31.), a módosítást követően 2005. március. 31. A megrendelő 2005. április 28-án kiadta a teljesítési igazolást a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozóan, a IV. számú részszámla tekintetében. A létesítési engedélyekre vonatkozó V. végszámla a felek egyező előadása szerint nem került kifizetésre a kezdeményezés benyújtásáig.
Kérelmezett a fenti előzményeket követően 2005. március 25-én közzétett előzetes összesített tájékoztatót követően nyílt eljárásra vonatkozó ajánlati felhívását 2005. május 27-én tette közzé a TED-en 2005/S 101-100674, számon a közbeszerzés tárgyában, amely pontosítva a következő volt:
„21. sz. főutat tehermentesítő 3+695–6+637 km-szelvények között. A tehermentesítő út két forgalmi sávos kialakítással épül, egy vasút feletti és egy közúti külön szintű csomópontot, egy vasúti aluljárót, három hidat, szintbeli csomópontok átépítését, vasúti átjárók átépítését, pataklefedést, támfalakat, járulékos közműáthelyezéseket, környezetvédelmi létesítményeket tartalmaz 3,1 km hosszon.”
A felhívásban megjelölt dokumentációt a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ez a TETTHELY Kft. által készített, jogerős engedélyekkel rendelkező tervdokumentáció volt.
A közbeszerzési eljárás nyertese a 2005. augusztus 8-i eredményhirdetés szerint a HVB Salgótarján 21 Konzorcium lett (tagok: Hídépítő Rt., Betonút Rt., VIADOM Rt.), amellyel a vállalkozási szerződést 2005. augusztus 16-án kötötte meg az kérelmezett. A szerződés szerinti ellenszolgáltatás 4 573 969 000 Ft, a teljesítési határidő 2007. október 30. volt. A munkakezdési határidő 2005. augusztus 25-e.
A Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) és a lebonyolítóként eljáró NOMÁK Kht. 2005. szeptember 29-én kiegészítő megállapodást írtak alá, amely szerint a korábban kötött szerződésben foglaltakhoz képest a területbiztosítás ütemezését illetően későbbi időpontokat határoztak meg az egyes ütemek vonatkozásában. A második ütem területbiztosításának határideje e szerint 2006. március 16. A vállalkozási szerződés I. számú módosítására 2005. december 15-én kelt tervezet született. Egyebek mellett módosultak volna a megkezdési és befejezési határidő, a késedelmi kötbér, számlázásra vonatkozó feltételek. A 2006. február 3-ai kérelmezetti levélben foglaltak szerint a kérelmezett az I. sz. vállalkozói szerződésmódosításban (2005. december 15.) foglalt részhatáridő módosítást nem fogadta el, a késedelmes teljesítést „szerződésen kívül kívánják kezelni”. A vállalkozási szerződést végül is 2006. február 23-án módosították a felek a fizetési feltételek vonatkozásában. Erről a módosításról kérelmezett hirdetményt is közzétett a Közbeszerzési Értesítőben 2006. április 24-én. A módosítás indoka az uniós támogatási szerződés módosulása és áfatörvény módosítása volt.
2006. március 16-án a NOMÁK Kht. véleményezte a terveket és kisebb kiegészítésekkel, javításokkal alkalmasnak tartotta a kivitelezéshez. A kérelmezett 2006. április 10-ei jelentése szerint, melyet a kezdeményező által felkért supervisor beszámolójára adott a lebonyolítóként eljáró NOMÁK Kht. útján 2006. márciusában kérte a tervezőtől a tervezési hibák kijavítását, majd a tervezőt és a kérelmező konzorciumot felszólította, hogy a kivitelezés befejezési határidejének betartása végett nyilatkozzanak, hogy milyen technológiai módosítások szükségesek, valamint adjon tájékoztatást ezek költségkihatásáról. A kivitelező 2006. április 14-ei határidővel vállalta a javaslat megadását, az újabb területek átadásával egyidejűleg. A kérelmezett e válasza szerint a tervek szolgáltatásának késedelme hátrányt jelent a kivitelezőnek és a kivitelező már felvonult a munkaterületre. A Nomák Kht. felhívta a Tetthely Kft.-t a szükséges kiegészítések biztosítására. Ekkor tudatosult az kérelmezettben, hogy a tervek átdolgozása kiegészítő építési beruházási igényt keletkeztetett. Erre tekintettel 2006. december 11-én megküldte ajánlattételi felhívását a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról a nyertes Konzorcium számára. Az indokolás alapján a Kbt. 125.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított. A közbeszerzés tárgya a következő volt:
A kiegészítő építési beruházás tartalma és főbb mennyiségei (részletes tartalmat és mennyiségeket az ajánlatkérési dokumentáció 5. kötete tartalmazza: pataklefedés alapozási rendszere megváltozik, emiatt mind a beton, mind a betonacél mennyiség nő, a monolit födém miatt állványozási többlet jelentkezik.
– Betonmennyiségek (alapozás): 480+225+160+1130 m3, betonacél: 20 t., monolit felszerkezetnél: beton 901 m3, betonacél: 100 t.
– 2303. j. úthoz csatlakozó híd/támfal hídszekrénytartósról üregesre változik a felszerkezet, betonacél mennyiség 36 t-val, betonmennyiség 80 m3-rel nő.
– A gyorsítás miatt az állványzat egyidejűsége lép fel (egy ütemben épül az állványzat a három ütem helyett.)
– Friss betonvédelem az egész hídszerkezeten: 1900 m2.
– Móricz Zs. úti felüljáró – állványzat (1 egység) egyidejűsége merült fel, 1600 m3, tartaléküreg 663 m3 betonacél mennyiség nő: 35,8 m3.
– Vasúti hídnál függesztett szárnyfalakra történő változtatás, illetve szögtámfalak építése, 3 hónapra vágányzár biztosítása, biz. Berendezések kábelcseréje teljes hosszban: Alapozási földmunka 1160+610+4170 m3, C30 beton: 323 m3, rácsos acélhíd: 175 t, vágányzár 0,4 egység, kábelcsere 1 egység.
– Támfalaknál (sportcsarnok) változtatás: támfal helyett cölöpfal 3400 m3 
– Garázsoknál lévő máglyafal miatt teljes hosszban rézsűbiztosítás (1 egység). 
– Útépítésnél a földanyag elszállítása, illetve bányából pótlása (eredeti tender szerint a kitermelt föld beépítésre került volna) elszállítás 133800 m3 + 10000 m3 beépítés 33300 m3.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indokolásában kérelmezett hivatkozott a TETTHELY Kft. által készített tervek hiányosságára, amelyet 2006. március 16-án észlelt és arra, hogy a rövidebb átfutást biztosító technológiai megoldás a projekt határidőre való befejezését lehetővé teszi.
A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2006. december 21-én került sor. Kérelmezett elfogadta – nyertessé nyilvánította – a konzorcium végleges ajánlatát, amely szerinti nettó ellenszolgáltatás 623 520 000 Ft volt. Már az összegezés utal arra, hogy ezzel az összeggel kérelmezett módosítani fogja az eredeti vállalkozási szerződést, amelynek így megváltozik az ellenszolgáltatási összege nettó 5 197 490 000 Ft értékre. A vállalkozási szerződés 2. számú módosítására ennek megfelelően 2006. december 29-én került sor a fenti nettó vállalkozási díjjal és 2008. március 31-ei befejezési határidővel.
Kérelmezett a szerződés módosításáról 2007. március 30-án tette közzé a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben. A módosítás indokaként nagyjából ugyanaz került megjelölésre, mint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indításáról szóló tájékoztatásban.
A kezdeményező 2007. áprilisi 6-án előterjesztett kezdeményezésében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést két vonatkozásban:
1) Kérelmezett megsértette a Kbt. 303. §-át a vállalkozási szerződés jogellenes módosításával,
2) Kérelmezett megsértette a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, mert nem folytatta le a pótmunkákra vonatkozóan a közbeszerzési eljárást.
A kezdeményezés indokaiként előadta a következőket.
Kérelmezett a 2007. március 30-án közzétett hirdetménye szerint szerződést módosított, így a támogatási szerződés módosítására a Kbt. 303. § alapján kerül sor. A hirdetményben megjelölt szerződésmódosítási indokok nem felelnek meg a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételeknek az alábbiak szerint:
– nem minősíthető a szerződéskötést követően beállott és előre nem látható körülménynek, hogy a kiviteli tervek nem álltak rendelkezésre és a kivitelező kiválasztására és a munkaterület átadására a kiviteli tervek hiányában került sor. A kérelmezett legkésőbb 2005. január 1-jén értesült arról, hogy nem rendelkezik a vállalkozó rendelkezésére bocsátható kiviteli tervvel szintén nem minősíthető a szerződéskötést követően beállott és előre nem látható körülménynek, hogy az kérelmezett a munkaterületet csak szakaszoltan és részben tudja átadni a kivitelezőnek, mert kérelmezett tisztában volt azzal, hogy a területet érintő kisajátítási eljárást nem folytatták le. Emiatt a munkaterület teljes egészében még a mai napig nem került átadásra.
Az okozott többletköltségek valóban sérthetik a vállalkozó érdekét, de ez nem alapozza meg a szerződés módosítását. Az kérelmezett esetleg a pótmunkákra a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytathatott volna, bár a Kbt. ennek alkalmazását is az előre nem láthatóság követelményéhez köti. Ezen indokokra tekintettel a kérelmezett jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárást a kiegészítő építési beruházás megrendelése tekintetében.
A kezdeményező az általa, mint irányító hatóság által megindított szabálytalansági eljárás folyamán keletkezett dokumentumokat csatolt, melyek álláspontja szerint igazolják, hogy a szerződés módosításának, illetve a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételei nem állnak fenn, az kérelmezett a kivitelezési tervdokumentáció és ezzel összefüggésben a munkaterület késedelmes átadásáról már a 2005. augusztus 16-i vállalkozási szerződés megkötését megelőzően tudomással bírt, e tények előre voltak láthatóak, az kérelmezett nem igazolta az ajánlattételi felhívás és kapcsolódó dokumentumok megküldését a Döntőbizottság részére.
Hivatkozott arra, hogy hivatalból jogosult jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Kbt. 327. § (1) bekezdés g) pontja alapján. A kezdeményező szervezeti keretei között működő KIOP IH a jogsértő esemény megtörténtéről a 2007. március 30-ai Közbeszerzési Értesítőből szerzett tudomást. A jogsértő esemény a szerződés módosításának időpontjában, 2007. február 28-án történt.
A Döntőbizottság a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján hivatalból kiterjesztette a vizsgálatát a vonatkozásban, hogy a kérelmezett a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során megsértette-e a Kbt. 132. §-át és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek megfelelően folytatta-e le.
Kérelmezett észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását. A beruházás terveinek elkészítésére kérelmezett nevében a Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. (Nomák Kht.) kötötte meg a tervezési szerződést a TETTHELY Kft.-vel. A terveket a tervező leszállította, számára a tervezési díj a Nomák igazolása alapján kifizetésre került 2005. május 9-én. Ezt követően indította kérelmezett a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárását, a TED-en 2005. május 27-én megjelent hirdetménnyel. Az eljárás nyertese a HVB Salgótarján 21 Konzorcium lett, amely a Hídépítő Zrt., Betonút Zrt. és Viadom Zrt. közös ajánlattevők konzorciuma. A vállalkozási szerződést 2005. augusztus 16-án kötötték meg. A szerződés megkötését követően derült ki, hogy a tervező – a NOMÁK Kht. igazolása ellenére – egyes terveket nem készített el. Az összes szükséges tervdokumentációk még 2006. március 16-án sem álltak kérelmezett rendelkezésére, az engedélyező hatóság 2006. április 28-án még hiánypótlásra szólította fel az engedélyest. Közben a kivitelező részére a munkaterület késedelmesen került átadásra ezen indokok miatt. A kivitelező azokat a munkákat folyamatosan végezte, amelyekre a tervek rendelkezésre álltak, a többi munka végzése a tervek hiányában nem kezdődhetett el. A végleges teljesítési határidőt nem lehetett meghosszabbítani, mert ez az EU-támogatás elvesztésével járt volna. Felmerült az a lehetőség, hogy a határidők tarthatósága érdekében egyes feladatokat más, költségesebb technológiával végeznek el, ez viszont a költségek növekedésével járt. Erre tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le az kérelmezett, amely sikeresen be is fejeződött. Ezt követően kérelmezett a kiegészítő beruházásra vonatkozó részekkel módosította az eredeti szerződést, erről jelent meg a hirdetmény. A kérelmezett hivatkozott arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatta, annak elismerésével, hogy az eljárásról a Kbt. szerinti tájékoztatást a Döntőbizottság elnöke részére nem küldte meg a szervezetét érintő átszervezések miatti okból. A hivatalbóli kezdeményezés tekintetében a kérelmezett előadta, hogy álláspontja szerint fennálltak a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásfajta választás feltételei. Ennek az az alapja, hogy a Nomák Kht. 2005. április 28-án az addig teljesített tervekre vonatkozóan kiadta a teljesítési igazolást. Elismerte, hogy a vállalkozási szerződés megkötésekor ismert volt az a tény, hogy egyes résztervekre vonatkozó engedélyek még hiányoznak, azonban feltételezhető volt, hogy a kivitelezés ezen érintett részeinek megkezdésekor már rendelkezésre fognak állni. A munkaterület átadásakor vált nyilvánvalóvá, hogy egyes tervrészek hiánya miatt a munkaterületeket csak részlegesen lehetett átadni a kivitelezőnek, tehát a fenti körülmények nem voltak előre láthatóak, továbbá a kiegészítő építési beruházás nem volt elválasztható az eredeti beruházás teljesítéséhez, mivel egy más technológiából adódó, az eredeti szerződésben nem szereplő munkákra vonatkozott. A befejezési határidőnek a szükséges mértékben történő meghosszabbítása nem volt lehetséges, mivel az EU (KIOP) támogatás feltételei ezt nem tették lehetővé. A kiegészítő építési beruházás becsült értéke továbbá nem haladta meg az eredeti szerződés értékének a felét.
A kezdeményező a hivatalbóli kiterjesztés tárgyában további érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az kérelmezett a közbeszerzési eljárását a Kbt. IV. fejezet szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította a kezdeményező és a kérelmezett által becsatolt iratok, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján, hogy a hivatalbóli kezdeményezés részben megalapozott, illetve a hivatalbóli kiterjesztés tárgyát képező jogsértések a kérelmezett részéről fennállnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező felkérésére hivatalos közbeszerzési tanácsadó általi vizsgálat lefolytatására is sor került, melynek megállapításai nem vonatkoztak a vállalkozási szerződés 2. és 3. számú módosítás tartalmára.
A Döntőbizottság először a hivatalból való kezdeményezésnek azon részét vizsgálta, mely szerint a kérelmezett a Kbt. szabályait mellőzte vonatkozott.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az kérelmezettként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.
A kezdeményező a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja sérelme vonatkozásában azt a tényt, hogy a kérelmezett nem küldte meg az ajánlattételi felhívását, valamint tájékoztatását a Döntőbizottság elnökének akként értékelte, hogy a kérelmezett jogszerűtlenül mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerint az kérelmezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha 
a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az kérelmezettet érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét.
A Döntőbizottság megállapította az kérelmezett által becsatolt hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás iratai alapján, hogy az kérelmezett ténylegesen lefolytatta a közbeszerzési eljárást. A hirdetmény közzététele nélküli eljárás egyes szakaszainak elvégzését igazoló alábbi dokumentumok ezt a tényt – kivéve az ajánlattételi felhívásnak és a tájékoztatásnak a Döntőbizottság részére történő megküldését – alátámasztották: ajánlattételi felhívás. (2006. december 11.); megbízások a bírálóbizottság tagjainak; átadás-átvételi jegyzőkönyv a dokumentáció átvételéről; átvételi elismervény az ajánlat átvételéről, 2006. december 21.; bontási jegyzőkönyv 2006. december 21.; tárgyalási jegyzőkönyv 2006. december 21.; tárgyalási ajánlat, ajánlati ár részletezése; értékelési jegyzőkönyv; eredményhirdetési jegyzőkönyv, 2006. december 21.; összegezés az ajánlatok elbírálásáról;a vállalkozási szerződés 2. sz. módosítása 2007. február 28. A becsatolt jegyzőkönyvekhez mellékelt jelenléti íveken a résztvevők aláírása szerepel.
A Döntőbizottság a fenti okiratok alapján megállapította, hogy a kérelmezett ténylegesen lefolytatta a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárását, bár jogsértően nem küldte meg a Döntőbizottság Elnökének az eljárásról a tájékoztatását, tehát a kezdeményezésnek a Kbt. mellőzésére vonatkozó e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta a hivatalból kiterjesztés keretében, hogy a kérelmezett betartotta-e a Kbt. 132. §-ban foglalt értesítési kötelezettséggel, illetve tájékoztatással kapcsolatos rendelkezést.
A Kbt. 132. § szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az kérelmezett köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Kbt. 329. § (1) bekezdés szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból megindítja.
A Döntőbizottság megállapította a nyilvántartásának az átvizsgálása során, hogy a kérelmezett elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldeni az ajánlattételi felhívást, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Ezt a tényt a kérelmezett 2007. május 27-ei észrevételében elismerte, illetve csak arra nézve tudott nyilatkozni, hogy az ajánlattételi felhívást az ajánlattevő részére küldte meg. Ezzel a jogsértő eljárásával kizárta annak a lehetőségét, hogy a Döntőbizottság elnöke gyakorolhassa a Kbt. 329. § (1) bekezdése szerinti azon jogkörét, hogy amennyiben megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból megindíthassa. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 132. §-ában foglalt előírást.
Ezt követően vizsgálta a Döntőbizottság részben a hivatalból kezdeményezés alapján is, – tekintettel arra, hogy a kezdeményező megjelölte, hogy a kérelmezett az eljárásfajta választása vonatkozásában nem igazolta, hogy a kiegészítő beruházások előre nem láthatóak voltak – hogy a kérelmezett jogszerűen választotta-e a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásfajtát.
A kérelmezett eljárásfajta választása vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a 2005. augusztus 16-ai vállalkozási szerződéskötést követően derült csak ki, hogy a Nomák Kht. teljesítés igazolásával ellentétben a tervező egyes terveket nem készített el, és a munkaterület emiatt késedelmesen került átadásra. Az EU KIOP-támogatás kapcsán előírt határidők tarthatósága érdekében megvizsgálta egyes feladatok áttervezésének a lehetőségét és arra a következtetésre jutott, hogy a befejezési határidő egyes munkarészeknél csak módosított, nagyobb költséggel járó technológiával tartható be.
A kiviteli tervek készítésére és a kivitelezéshez szükséges jóváhagyott engedélyek beszerzésére kötött szerződést a kérelmezett képviselője a Nomák Kht. a Tetthely Kft.-vel, amelyben a módosított véghatáridő 2005. március 31. Kérelmezett megbízottja a Nomák Kht. 2005. április 28-án kiadta a teljesítési igazolást a kiviteli tervszállításra vonatkozóan.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása 2005. május 27-én került közzétételre. Az ajánlattételhez az kérelmezett a Tetthely Kft. által készített jogerős engedélyeket, kiviteli terveket szerepeltette az ajánlatkérési dokumentációban. Ezt igazolja az is, hogy a 2005. augusztus 16-án aláírt vállalkozási szerződésben nincs szó tervszállításról, vagy a kiviteli tervek átadásáról, hanem a szerződés 2. és 3. pontja szerint a Vállalkozási szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció, a kérdésekre adott kérelmezetti válaszok, a nyertes ajánlattevő ajánlata, továbbá a vállalkozó vállalja, hogy a munkákat a fenti dokumentumokban előírtaknak megfelelően maradéktalanul elvégzi.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a 2005. augusztus 16-ai vállalkozási szerződés megkötésekor a szerződést kötő feleknek ismerniük kellett, hogy mely kiviteli tervek állnak rendelkezésre és, hogy azok nem teljes körűek, hanem egyes részei majd késedelmesen kerülnek átadásra. A kérelmezett tehát nem hivatkozhat arra, hogy csak a 2005. augusztus 16-i szerződéskötést követően derült ki, hogy a kiviteli tervek nem állnak rendelkezésre teljes körűen, így a tervszállítás késedelmes volta már a szerződéskötéskor ismert volt.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmezett azon hivatkozását sem, hogy a munkaterület átadása késedelmével kapcsolatos körülmények a szerződéskötést követően következtek be és azok előre nem láthatóak voltak.
A Salgótarjánt tehermentesítő út – 2112. sz. út – III. szakaszának kiépítésére a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) és a lebonyolítóként eljáró NOMÁK Kht. 2004. szeptember 29-én megállapodást kötött a területbiztosítás ütemezésére vonatkozóan. 2005. szeptember 29-én kiegészítő megállapodás megkötésére került sor, amelyben a területbiztosítás ütemezését a felek pontosították. A kiegészítő megállapodásban hivatkoznak a 2005. január 24-én önkormányzat, UKIG és a Nomák Kht. részvételével Salgótarjánban tartott egyeztetésre, amely jegyzőkönyvének 4. pontja szerint a megállapodás kiegészítése szükséges. Tehát a 2005. augusztus 16-i vállalkozási szerződés megkötése előtt, 2005. januárban már ismert volt a felek előtt, hogy a területbiztosítás ütemezését pontosítani kell, de erre csak a szerződéskötést követően került sor, akként, hogy a 2005. szeptember 29-ei kiegészítő megállapodás szerint a második ütemű területbiztosítást az önkormányzat 2006. március 16-ig teljesíti.
Az alkalmazott eljárásfajta vonatkozásában az a konjunktív feltétel sem teljesül a kiegészítő beruházás kapcsán, hogy kiegészítő építési beruházás szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A beszerzés tárgyaként megjelölt munkák az eredeti szerződésben azért nem szerepelnek, mert a beruházásnak az eredeti terv szerinti megvalósításához nem szükségesek. Az kérelmezett nem az előre nem látható körülmények miatti műszaki, vagy gazdasági szükségesség okán folytatta le a tárgyalásos eljárását, hanem a miatt, hogy az általa már tudottan elhúzódó, késedelmes beruházás tervezett határidejének tarthatósága érdekében egyes műtárgyakat a kivitelező javaslatára átterveztessen, az eredetileg tervezettől eltérő technológiával történő kivitelezés céljából. Az eltérő technológiából adódóan mennyiségi eltérések keletkeztek az eredeti ajánlathoz képest, amely többlet költséget eredményezett és a szerződésmódosítást valójában ez tette szükségessé. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kiegészítő építési beruházás nem az eredeti szerződés teljesítéséhez, hanem a módosított technológiával történő teljesítéshez szükséges, azaz a kérelmezett új beszerzési igényéről van szó, tehát az eljárásfajta választás nem volt jogszerű.
A Döntőbizottság a kérelmezett által lefolytatott – bár jogsértőnek minősülő – hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra tekintettel nem állapította meg a Kbt. 303. §-nak a sérelmét, tekintettel arra, hogy annak hirdetményben közölt indokolása a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indokolásával egyezik meg, a kérelmezett nyilatkozata szerint a hirdetményt ezzel összefüggésben tette közzé. A kezdeményezés tárgyát képező szerződésmódosítás a 2007. február 28-ai vállalkozási szerződésmódosítás volt, mely megállapodást a szerződéses felek a lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményeképpen kötötték meg. A kérelmezett egyidejűleg kétféle jogcímen nem módosíthatta a 2005. augusztus 16-án megkötött vállalkozási szerződést, az általa tévesen megjelölt szerződés módosítás tartalmilag valójában a lefolytatott hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményeképpen megkötött vállalkozási szerződés volt.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kezdeményezés vonatkozásában részben megállapította a jogsértést, továbbá a hivatalból kiterjesztett eljárása során vizsgált körben a jogsértéseket, a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján bírságot szabott ki, valamint a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság miután a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése és a Kbt. 303. §-ába ütköző szerződésmódosítás miatt előterjesztett hivatalbóli kezdeményezést nem ítélte alaposnak, ezért a Kbt. 340. § (2) bekezdés b) pontja alapján e vonatkozásában a jogsértés hiányára tekintettel az eljárást megszüntette.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja szerint a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása esetén mérlegelheti a bírság alkalmazását és a Kbt. 341. § (3) bekezdése szerinti körülményeket mérlegelve határozza meg annak mértékét. A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a 340. § (3) bekezdésének e) pontja, valamint (4)–(6) bekezdése szerinti bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Döntőbizottság indokoltnak tartotta a bírság kiszabását a jogsérelem súlyára tekintettel, mely az eljárásfajta választás jogalapjának jogsértő voltával áll összefüggésben, valamint arra a tényre, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításakor a Döntőbizottság elnökét nem tájékoztatta erről, azaz a Kbt. szerinti ellenőrzés lehetőségét kizárta, továbbá jogsértően folytatta le a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, mert a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételek nem álltak fenn. A bírság mértékének kiszabásakor a fenti körülményeken kívül a Döntőbizottság figyelemmel volt a közbeszerzés értékére (a kiegészítő beruházás 623 millió forint értékű) és ugyanakkor arra a tényre is, hogy kérelmezettel szemben ebben az évben még jogsértés megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. június 11.

Dr. Csanádi Péter s. k.,	Divinyi Péterné s. k.,
     	közbeszerzési biztos	     közbeszerzési biztos

Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos