Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/81
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.18.
Iktatószám:11023/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11023/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.254/10/2007.

Tárgy: a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme Nógrádmarcal Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a SADE-Magyarország Mélyépítő Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 72–74., képviseli: dr. Szabó Klára ügyvéd, 1117 Budapest, Budafoki út 79., a továbbiakban: kérelmező) által a Nógrádmarcal Község Önkormányzata (2675 Nógrádmarcal, Rákóczi út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő), Nógrádmarcal, Illiny, Csitár községek, valamint Balassagyarmat város szennyvíz elvezetése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, méltányossági és újrafelvételi kérelemnek helye nincs. A határozat érdemi részének felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet – a Fővárosi Bírósághoz címezve – a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a jogorvoslati eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. 
Ajánlatkérő 2007. március 5-én a Közbeszerzési Értesítő 27. számában közzétette, a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezet szerinti nyílt eljárásának ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában.
Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja megjelölte a szerződés szerinti teljes mennyiséget.
Az ajánlati felhívás meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő a rész- és többváltozatú ajánlat tételét kizárta, hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított, bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását határozta meg. A bírálati részszempontokat az alábbiakban adta meg:
részszempontok
súlyszámok
1. A bruttó ajánlati ár (HUF)
10
2. A projektterv kidolgozása
9
– Minőségbiztosításra tett intézkedések teljessége
3
– Környezetvédelem (építési terület védelme, levegő- és zajterhelés, építésihulladék-kezelés) érdekében tett intézkedések bemutatása és teljessége
2
– Helyszíni építési munkák koordinálása a lakosság akadályoztatásának minimalizálása érdekében
4
3. Vállalt késedelmi kötbér maximális mértéke (Ft-ban) (min. 70 M Ft, max. 140 M Ft)
8
4. Napi kötbér mértéke Ft/nap min. 400 E Ft/ nap, max. 1000 E Ft/nap
7
5. Teljesítési biztosíték Ft-ban (min. 35 M Ft, max. 140 M Ft)
6
6. Garanciavállalás mértéke (év) (max.15 év)
5
A felhívás VI.3.8.1) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0–100 pont.
A felhívás VI.3.8.2) pontja rögzíti, hogy a módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a VI.3.8.1) pont szerinti ponthatárok közötti pontszámot: a részszempontokon belül az értékelési pontszám a 1., 3., 4., 5., 6. részszempont esetében arányosítással, a 2. sz. részszempont esetében hasznossági függvénnyel kerül kiszámításra.
Ajánlatkérő a szerződés teljesítésének határidejét 2008. szeptember 30-ában határozta meg.
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2007. április 23-ában, az eredményhirdetés időpontját 2007. május 17-ében, míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2007. május 25-ében határozta meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított a megfelelő ajánlattétel érdekében, mely tartalmazta ajánlatkérő részletes előírásait, iratmintákat, szerződési feltételeket, műszaki dokumentációt és a tételes mennyiségi kimutatást.
A dokumentációt 22.1. pontjában a részszempontok értékelését az alábbiak szerint rögzítette:
„A projektterv az alábbi hasznossági függvény alapján került pontozásra.
A projekttervnek minimálisan az alábbiakra kell megoldást nyújtania:
– Minőségbiztosításra tett intézkedések teljessége
– Környezetvédelem érdekében tett intézkedések bemutatása
– Helyszíni építési munkák koordinálása a lakosság akadályoztatásának minimalizálása érdekében
Szakmai értékelésPontértékGyenge0Közepes34Jó67Kiváló100Az ajánlatkérő először a részszempontok szerinti tartalmi elemeket értékeli a fenti módszer szerint, majd a pontszámot megszorozza a megadott súlyszámmal, végül a szorzatokat összeadja.
Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legmagasabb.”
Az ajánlattételi határidőre, 2007. április 23-ra ajánlatot tett a Hídépítő Zrt., az OMS Hungária Kft., a Betonút Zrt., az ALTERRA Építőipari Kft., az ARCADOM-PENTA Konzorcium és kérelmező.
Ajánlatkérő 2007. április 10-i kiegészítő tájékoztatása, melyet kérelmező 2007. április 13-án vett át, az alábbiakat tartalmazta.
„Kérdés: Kérjük, pontosítsák, hogy az ajánlati dokumentáció 20.  oldalán a projektterv bírálati módszereként megadott „szakmai értékelés” az egyes alszempontokon belül milyen tartalmi elemeket fog figyelembe venni, előnyben részesíteni.
Válasz: alszempontokon belül arra vagyunk kíváncsiak, hogy az ajánlattevő milyen intézkedéseket javasol konkrétan a Nógrádmarcal és térsége szennyvízcsatorna kivitelezése során, és ez mennyire ad komplex átfogó javaslatot a felvonulástól az üzembe helyezésig.”
Kérelmező ajánlatának 455–479. oldala tartalmazza a projekttervet, melynek 1. alszempontra vonatkozó részében (10 oldalon) 38 vállalás található, többek között a felsővezetők felelősségi körének bemutatása. A 2. alszempont kapcsán 8 fő fejezetben mutatja be a kivitelezés során felmerülő hatásokat és intézkedéseket. A 3. alszempontra 4 oldalon összesen 34 vállalást ismertet.
A Betonút Zrt. ajánlatának 487–604. oldala mutatja be a projekttervet, ebből az 1. alszempontra ajánlattevő 58 vállalást 18 oldalon ismertet, többek között a helyszíni művezetők, szakmunkások feladatkörének bemutatása a minőségügyi terven belül, munkafázisonként 99 pontban részletezi a helyesbítő tevékenységeket és bemutatja a minőségbiztosítási rendszerét. A 2. alszemponthoz kapcsolódóan 38 oldalon mutatja be a környezetvédelmi eljárásának folyamatát, a kivitelezés folyamatainak környezetvédelmi feladatait részletesen leírja és elemzi. A 3. alszempontra ajánlattevő 13 oldalon 81 javaslatot ismertet, ezen belül a lakosság tájékoztatására 31, míg a házi bekötések kivitelezése során tett intézkedések körében 50-et.
Ajánlatkérő 2007. május 17-én eredményt hirdetett. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés szerint a Hídépítő Zrt., az OMS Hungária Kft., a Betonút Zrt. és kérelmező ajánlata érvényes, az ARCADOM PENTA Konzorcium és az ALTERRA Kft. ajánlata érvénytelen lett. Az eredményes közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlatot a Betonút Zrt. tette, míg kérelmező ajánlata 4. lett.
Ajánlatkérő az összegezésben ismertette a projektterv értékelési táblázatát, mely kérelmező vonatkozásában az alábbi értékelést tartalmazta:
„1. alszempont: Integrált minőségirányítási rendszerben dolgozik. MEBÍR-t 2006. januártól vezette be. Az 1. sz. mellékletben mutatja be a konkrét felelősöket a mintavételi és minősítési tervét a teljes projektre vonatkozóan. Helyesbítő tevékenységekre azonban csak általánosságban utal, ezt részleteiben nem mutatta be. Javasolt pontszám 67.
2. alszempont: az alábbi főbb fejezetekben mutatja be a kivitelezés felmerülő hatásokat, intézkedéseket.
– Levegővédelem
– Zaj- és rezgésvédelem
– Talaj- és felszín alatti vizek védelme
– Felszíni vizek védelme
– Élővilág-védelem
– Épített környezet védelme
– Hulladékgazdálkodási feladatok
– Anyagok tárolása
A környezetvédelmi intézkedések során felmerülő kockázatokat elemezte, kitért azok megelőzési és kezelési módjaira. Javasolt pontszám 100.
3. alszempont: Főként a közterületi közlekedést és a lakosság tájékoztatására tér ki, elemzi a felmerülő kockázatokat és azok megelőzési és kezelési módját. Általánosságban foglalkozik a lakosság tényleges akadályoztatásának minimálisra történő szorításában. Nem foglalkozik a házi bekötések kivitelezésének ismertetésével. Javasolt pontszám 34.”
Az összegezés a nyertes Betonút Zrt. projektterv értékelése kapcsán az alábbi értékelést tartalmazza:
„Az 1. alszempont: Az ISO 9001, ISO 1401 szabványon, valamint az MSZ 28001 a munkavédelem területére vonatkozó szabványon a MEBÍR-n (Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer) keresztül részletesen bemutatja a jelen kivitelezéshez szükséges minőségügyi tervet konkrét személyi felelősökkel nyomon követi a szerződéskötéstől a munkabefejezéséig, majd az utó felülvizsgálatig a szükséges lépéseket az azokhoz rendelhető ellenőrző és megelőző tevékenységeket. Összesen 70 oldal, javasolt pontszám: 100.
A 2. alszempont: részletesen leírja a környezetvédelmi eljárásának a folyamatát, az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszeren keresztül bemutatja a:
– A veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos szabályozásokat.
– Hulladékgazdálkodási szabályozásokat.
– Levegő tisztasági védelemre szolgáló intézkedéseit 
– Vízvédelmére
– Talajvédelmére
– Az alvállalkozókra vonatkozó környezetvédelmi előírások
Ezeket a szempontokat részletesen kifejti a projekt egészére nézve központi szerepet kap a környezetszennyezés elkerülése, a gazdaságos energia felhasználás.
A csatornaépítés kivitelezési folyamatainak környezetvédelmi vonatkozású feladatokat részletesen leírja, elemzi és kitér a megelőzés módjára. Összesen 38. oldal, javasolt pontszám: 100.
A 3. alszempont: Nagy hangsúlyt fektet a kivitelezés során a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében, részletesen kifejti a feladatokat.
Házi bekötések során vállalt intézkedései között kitér mind a tájékoztatásra, az egyeztetésre, a kivitelezésre, az utómunkálatokra és a megvalósulási dokumentációra a lakosság részére.
Fejezeteiben részletesen bemutatja a lakosság akadályoztatásának minimalizálási lehetőségeit – a lakosság tájékoztatását, kapcsolattartás módjait és lehetőségeit.”
Kérelmező 2007. május 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, költségekben marasztalását, valamint ideiglenes intézkedés alkalmazását.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést és ajánlatkérő értékelését kifogásolta. Álláspontja szerint egyik alszempont vonatkozásában sem határozott meg ajánlatkérő konkrét elvárásokat, ezért figyelemmel a Kbt. 81. § (4) bekezdésében, valamint az 57. §-ában foglaltakra ajánlatkérő csak azokat az ajánlati elemeket értékelhette volna a projekttervben, amire vonatkozóan az ajánlati felhívás rendelkezést tartalmaz. Az eredményhirdetéskor megkért indoklásból egyértelművé vált kérelmező számára, hogy ajánlatkérő olyan pályázati elemeket is értékelt, más ajánlattevők ajánlatában, amelyeket felhívásában nem írt elő értékelési alszempontként, ezáltal a projektterv összemérhetetlenné vált.
Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában – ajánlatkérő értékelési táblázata kapcsánelőadta, hogy az 1. alszempont bemutatásához – ajánlatkérői előírás hiányában – nem csatolta az e tárgyban teljes részletességgel eligazító és a minőségbiztosítás egyik szintjét képező „eljárási ismertető” kézikönyv megfelelő részeit, mely tartalmazza a 4., 32. és 40. sorszámú vállalásokat és a helyesbítő tevékenységeket részletesen, így azokra ajánlatában, az eljárási kódok megjelölésével utalt. Nem vitatta, hogy a nyertes ajánlatában bemutatta az eljárás ismertető kézikönyvét. A 2. alszempontnál kifogásolt 24., 25. tételt is az eljárási rend tartalmazza. A 3. alszempontnál kifogásolta a nyertes ajánlat 1923., 29., 32–34., 36., 45–46., 51–52., 54., 69., 71., 77., 80. sorszám alatti vállalásait, melyek álláspontja szerint nincsenek összefüggésben az adott alszemponttal (például a lakosság különböző tömegkommunikációs eszközökkel történő tájékoztatása, weboldal telepítés, állandó kiállítás szervezés, közvélemény-kutatás, zárórendezvény szervezése, víziközműtársulat részére a teljes dokumentáció átadása és egyeztetés a bekötésekről).
Kérelmező kifogásolta az eredményhirdetési jegyzőkönyvbe rögzített ajánlatkérői értékelést is. Előadta, hogy az egyes alszempont vonatkozásában ajánlatkérőnek nem az volt a célja, hogy az ajánlattevő által működtetett minőségbiztosítási rendszerek működését általánosságban bemutató kézikönyv becsatolása, hanem egy az eljárás tárgyát képező kivitelezési munka minőségbiztosítására tett konkrét ajánlattevői intézkedéssor megismerése. Kérelmező ismertette, hogy projektterve kifejezetten a konkrét munkára összpontosítva, az integrált minőségirányítási rendszer valamennyi elem érintésével, illetve főbb elemeinek aktualizálásával kívánt eleget tenni ezen elvárásnak. Álláspontja szerint a felelősök megnevezése ajánlatkérő álláspontjával ellentétesen egyforma részletezettséggel történt, mind a 36 tevékenység esetében, a helyesbítő tevékenység vonatkozásában is.
A 3. alszempont tekintetében kérelmező kifejtette, hogy megajánlását kellő részletezettséggel taglalta mind a közterületet, mind a házi bekötések kivitelezéséből eredő magánterületet érintő lakossági akadályoztatás elkerülésére irányuló elképzeléseit (különösen a lakossági tájékoztatás és egyeztetés folyamatával). Véleménye szerint ezen alszemponton belül ajánlatkérő nem műszaki leírást várt el ajánlattevőktől, annál is inkább, hogy a kivitelezés műszaki előírásait saját maga határozta meg a tenderdokumentáció 6. fejezetében, melyet ajánlattevő magukra nézve kötelező érvényűnek fogadtak el.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében konkrét jogsértésként a Kbt. 1. § (2) bekezdésben, valamint a Kbt. 81. § (4) bekezdésében foglaltakat jelölte meg.
Álláspontja szerint az ajánlatában becsatolt projektterv mindenben megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak, és megfelelő értékelés eredményeként ő lett volna az eljárás nyertese.
Kérelmező tárgyalási nyilatkozatában kifejtette, hogy jogorvoslati kérelme nem az eljárást megindító hirdetmény jogellenességére irányult, hanem ajánlatkérő jogsértő értékelésére.
A Döntőbizottság a 2007. május 23-án ideiglenes intézkedéssel élt és a D.254/3/2007. számú végzésével az eljárást lezáró szerződéskötést megtiltotta, erre tekintettel a szerződés megkötésére nem került sor.
Ajánlatkérő kérelmező kérelmének – mint alaptalannak – az elutasítását kérte. Indoklásul előadta, hogy kérelmező az ajánlati felhívás bírálati szempontját és az értékelés előre meghatározott szempontrendszerét kifogásolta, mely a rendelkezésre álló jogvesztő határidőn túl benyújtottnak, azaz elkésettnek minősíthető.
Ajánlatkérő ismertette, hogy a 3–6. bírálati részszempont vonatkozásában ajánlattevők ajánlatai azonos megajánlásokat tartalmaztak, így a bruttó ajánlati ár közel azonos megajánlásainak figyelembe vételével az eljárás nyertessége a projektterv megajánlásán múlott. Kifejtette, hogy a projektterv alapvető lényege, hogy nem az ajánlatkérő által előre felsorolt feltételek vállalásáról szól, hanem az a célja, hogy megmutassa az ajánlattevők az adott alszemponton belül konkrétan a tárgyi munkára vonatkozóan milyen plusz ajánlásokat tudnak tenni a kötelező kiírói feltételeken túl. Ennek alapján az értékelés szempontrendszere az alszempontokon belüli egyes vállalások tekintetében sem lehet – és természetszerűleg a jelen eljárásban sem volt – előre rögzített, hanem a tényleges értékelés az ajánlattevők által tett vállalások utólagos kigyűjtéséből, elemzéséből és összehasonlításából épült fel.
Ajánlatkérő előadta, hogy a részszempontonként külön táblázatba összefoglalt vállalásokat megküldték az eljárásban résztvevőknek, ami nem egy előre összeállított és az ajánlattevők elől „eltitkolt” szempontrendszert tartalmazott, hanem a leadott érvényes ajánlatok projektterveiben szereplő, az adott témában relevánsnak tartott vállalások kigyűjtését. Ezen eljárási módszer összhangban van a dokumentációban rögzítettekkel, és egyúttal biztosítja a kérelmező által hiányolt esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot. Megjegyezte, hogy az ajánlatokat érdemben vizsgálta, de ha csak az ajánlatok terjedelmét vizsgálja, akkor is egyértelmű, hogy kérelmező ajánlatában nem lehet 40 oldalon mindazt leírni, amit jelen esetben a nyertes ajánlattevő 120 oldalon fejtett ki. Ajánlatkérő az 1. részszempont vonatkozásában kijelentette, hogy a nyertes ajánlattal ellentétben kérelmező csak a felsővezetők felelősségi körét mutatta be, de nem foglalkozik a konkrét kivitelezés során a helyszíni vezetők és szakmunkások körével. Álláspontja szerint a kérelmező által a helyesbítő tevékenységek kapcsán előadottak nem kellően részletezettek, ellentétben a nyertes ajánlattevővel, aki munkafázisonként 99 pontban részletezi a szükséges helyesbítő tevékenységét.
A 3. részszempont tekintetében ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező a házi bekötések vonatkozásában a megajánlása csak arra terjed ki, hogy az ingatlanokra történő be- és kijutást 8 óra előtt és 18 óra után biztosítja. Ajánlatkérő szerint a lakosság minél szélesebb és sokrétűbb tájékoztatása fontos dolog, ezt támasztja alá például az is, hogy kérelmező erre vonatkozó ajánlatából a tájékoztató táblák egy oldalt foglalnak el. Kijelentette, hogy jelen beszerzés tárgyát a házi bekötésekre vonatkozóan csak a kiépített csonk kerítésen belül 1 m-re történő elhelyezése képezte, de voltak olyan vállalások, melyek értékelhetőek voltak e körben.
Álláspontja szerint kérelmező semmilyen pontozással nem lehet az eljárás nyertese, ezért egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatok értékelése során jogsértés nem történt.
Ajánlatkérő álláspontjának alátámasztására mellékelte az ajánlattevők által tett vállalások összehasonlításáról készült értékelő táblázatát.
Egyéb érdekelt az eljárás során észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság – figyelemmel ajánlatkérő eljárásjogi kifogásaira is – először azt vizsgálta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a közbeszerzési törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tárgyát – ellentétben ajánlatkérő hivatkozásával – nem ajánlatkérő ajánlati felhívása, hanem a „projektterv kidolgozása” részszempont értékelése képezte.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelem az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének jogsértő voltára irányul, így azt kellett vizsgálni, hogy arról mikor értesült kérelmező. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a 2007. május 17-ei eredményhirdetésen jelen volt, erre tekintettel nem tekinthető elkésettnek kérelmező 2007. május 22-én előterjesztet jogorvoslati kérelme.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmét érdemben vizsgálta és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő a közbeszerzést a Kbt. VI. fejezete szerinti nyílt eljárás alapján folytatta le.
A Kbt. 252. § – a alapján a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (4899. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 81. § (4) bekezdése szerint az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetőleg a 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. A (2) szerint az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
A (3) bekezdés kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
a) Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat.
b) Részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám).
c) Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos.
d) Azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
A (4) bekezdés értelmében a (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) A részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága.
b) A részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját.
c) A részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka).
d) A részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését.
– Ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni.
A Kbt. 90. § (1) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak a bírálati részszempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 57. § (3) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A (2) bekezdés rögzíti, hogy ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
A Döntőbizottságnak az értékelés vizsgálata során abban kellett állást foglalnia egyrészt, hogy az ajánlattevők által tett javaslatok az adott alszemponton belül értékelhetőek-e, azaz tartalmilag illeszkednek-e a felhívás és a dokumentáció előírásaihoz, másrészt a vállalás értékelése megfelel-e az ajánlat valós tartalmának.
A Döntőbizottság az értékelés kapcsán megállapította, hogy ajánlatkérő a projektterv értékelését az ajánlati felhívásban megadott hasznossági függvény alkalmazásával értékelte úgy, hogy az ajánlattevők által megajánlott javaslatokat kigyűjtötte, majd az adott javaslatot szerepeltető ajánlattevőt 1 ponttal értékelte. Ezt követően a pontok alapján felállított sorrend szerint értékelt a hasznossági függvénynek megfelelően. Az értékelést követően kérelmező a projektterv részszempontra 67, 100, 34, míg a nyertes 100, 100, 100 pontot kapott.
Ajánlatkérő jelen eljárás felhívásában, dokumentációjában és kiegészítő tájékoztatásában egyértelmű előírásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevők által tett vállalások összehasonlításával történik e részszempont értékelése. Így e közbeszerzési eljárásban ajánlattevő felelőssége az általa benyújtott ajánlat tartalma, kidolgozottsága és részletezettsége.
A Döntőbizottság a kérelmező és a nyertes ajánlat 1. alszempontjának értékelése kapcsán megállapította, hogy kérelmező ajánlata 38 megajánlást, míg a nyertes ajánlata 58 megajánlást tartalmaz, mivel a helyesbítő intézkedésekhez kapcsolódóan kérelmező ajánlata vállalást nem tartalmaz, ezért a kérelmező részére megajánlott 67 pont „jó minősítés” a többi ajánlattevő ajánlati tartalmi elemeihez, az ajánlat szakmai színvonalához, teljességéhez képest megfelelő.
Kérelmező maga sem vitatta, hogy az 1. alszemponthoz nem csatolta a minőségbiztosítás egyik szintjét képező „eljárási ismertető” kézikönyv megfelelő részeit, ellenben a nyertes ajánlattevővel, holott a kifogásolt megajánlásokat ezen eljárásrend tartalmazza, így ajánlatában csak hivatkozott rá.
A 3. alszempontnál a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatban szereplő 19–23. sorszámú megajánlás (állandó kiállítás, külön weboldal telepítése, zárórendezvény szervezése, körlevél átnyújtása a lakosság részére az üzemeltetéssel kapcsolatban, közvélemény-kutatás) tartalmilag nem értékelhető a helyszíni munkák koordinálása a lakosság akadályozásának minimalizálása körében. A Döntőbizottság álláspontja szerint a házi bekötések kapcsán a 32. vállalás nem, míg a 33–34, pontban megfogalmazott vállalás tartalmilag értékelhető. A 45–46. pontban ismertetett nem a kivitelezési munkák koordinálását hivatottak szolgálni, hanem a későbbi üzemeltetést teszik könnyebbé, így ezek nem tartoznak ezen alszempontba. Az 51. pont értékelése kapcsán kérelmezőnek érdeksérelme nem lehet, mivel e megajánlást nála is értékelte ajánlatkérő, de az 52. pontban foglaltak nem hatnak ki a munkák koordinálására, hiszen a kivitelezési munkák hatósági engedélyeit egyébként is köteles a kivitelező bármikor rendelkezésre bocsátani. Az 54., 77. és 80. pontok kapcsán ajánlatkérő értékelése, míg a 69. pontban megjelölt helyreállítást ajánlatkérő több helyen értékelte, így annak ismételt értékelése nem indokolt.
A fentiek alapján megállapítható, hogy kérelmező ajánlata kevesebb vállalást tartalmaz a nyertesnél, így a tartalmilag nem indokolt vállalások figyelembe vételekor is kérelmező ajánlata jó” (67 pont) minősítést kaphatna, mely az eljárás eredményére nincs kihatással, így kérelmező kérelmét a Döntőbizottság elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során összevetette kérelmező és a nyertes ajánlattevő ajánlatának projekttervre vonatkozó részét, megvizsgálta azok kidolgozottságát, részletezettségét és ennek alapján úgy ítélte meg, hogy helytállóan jutott ajánlatkérő arra a következtetésre, hogy az 1. és 3. alszempontnál nem állapított meg a kérelmező részére – a nyertes ajánlattevővel ellentétben – maximális pontszámot. Erre tekintettel, amennyiben ezen pontszámoknak a súlyszámokkal történő szorzását elvégezzük megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszerűen állapította meg az eljárás eredményét, és az eljárás nyertesének személye nem változna, így kérelmező kérelme megalapozatlan.
Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező megalapozatlan kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. június 18.

Dr. Szvetnik Ágnes s. k.,	Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos