Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/84
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.07.25.
Iktatószám:11316/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11316/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.249/10/2007.

Tárgy: a Középület-tervező Zrt. jogorvoslati kérelme a Gödöllői Királyi Kastély Kht. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Középület-tervező Zrt. (1012 Budapest, Pálya u. 4–6., képviseli: Pap és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Pap Gergely ügyvéd, 2040 Budaörs, Boglárka u. 26., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Gödöllői Királyi Kastély Kht. (2100 Gödöllő, Grassalkovich-kastély, képviseli: Hargitai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hargitai László ügyvéd, 1114 Budapest, Bartók Béla út 15/B, a továbbiakban: ajánlatkérő) „A gödöllői Grassalkovich-kastély 1., 2., 7., 8. szárny, lovarda, márványistálló, barokk istálló, Horthy-bunker, alagút, Erzsébet-terasz, Schimmelhof rekonstrukció építési engedélyeztetési tervének elkészítése az ajánlati dokumentációhoz mellékelt tervezési program szerint” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatosan nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a rendelkezésre álló adatok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg: ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2007. május 2-i 49. számában került közzétételre.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát szolgáltatásban, a megkötendő szerződést vállalkozási szerződésben jelölte meg. A részajánlat, és a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
A felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a szerződés szerinti teljes mennyiséget, az alábbiak szerint: a gödöllői Grassalkovich-kastély 1., 2., 7., 8. szárny, lovarda, márványistálló, barokk istálló, Horthy-bunker, alagút, Erzsébet-terasz (3496 m2), valamint Schimmelhof-udvar szabadtéri színház (2000 m2) rekonstrukciós építési engedélyeztetési tervének elkészítése az ajánlati dokumentációhoz mellékelt tervezési program szerint.
A II.3) pont szerint a teljesítés kezdési időpontja 2007. július 1., befejezési határideje 2008. augusztus 31.
A III. pont tartalmazta a szerződésre vonatkozó feltételeket, az ajánlattevőkkel szemben támasztott kizáró okokat és az alkalmassági követelményrendszerét.
A felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontját jelölte meg. 
A VI.3) További információk 1) pontjában a hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
Meghatározta a közbeszerzési eljárás menetét. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2007. június 14., az eredményhirdetés időpontja 2007. június 18., a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. június 27.
Dokumentációt is összeállított, mely a tervezési adatszolgáltatást, az ajánlatok kötelező formai és tartalmi követelményeit, az ajánlatokhoz csatolandó felolvasólap mintáját, és a tervezési szerződés tervezetét tartalmazta.
A dokumentáció 3. Tervezési adatszolgáltatás része az alábbi bontásban készült: 
3.1. Kastély történeti áttekintése.
3.2. Előzmények.
3.3. Tervezési program.
3.4. Helyszínrajz.
3.5. Átnézeti alaprajzok a kastélyról szintenként: 4 db. 
3.6. 28/2006. (XII. 18.) sz. önkormányzati rendelet a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről.
A 3.1. Kastély történeti áttekintése részben – egyebek mellett – rögzítésre került, hogy 1995. és 2003. között teljes műemléki helyreállítás és funkcionális hasznosítás folyt, melynek terveit a Közti Rt. generáltervei, a VÁTI építészeti tervei alapján az Architekton Rt. végzett, restaurátorok és művészettörténészek bevonásával. Jelenleg helyreállítási munkák nem folynak, de a tervezéssel a rekonstrukciót készíti elő a kht. A tervezési program a fel nem újított épületek egy részét tartalmazza.
A 3.2. Előzmények rész szerint, a döntéshozók véleménye alapján nyílt közbeszerzési eljárás keretében egy új tervezési koncepció megvalósítási tervének elkészítése kerül meghirdetésre. A szerzői jogokat szem előtt tartva azonban nem kerülnek átadásra a már meglévő felmérések és engedélyezési tervek. Minden ajánlattevőnek azzal kell számolnia, hogy az épületrészeket fel kell mérnie, és ez alapján készül az új engedélyezési tervdokumentáció. 
A kastélyra 1995-ben egy egységes építési engedélyezési terv készült, melyre akkor építési engedélyt kapott az építtető. Az elképzelések a hasznosításról azonban folyamatosan változtak, így az eredeti tervek aktualitásukat vesztették. Ezen munkák keretében engedélyeztetésre kerültek a homlokzatok, nyílászárók, a kupolák, az 1-es, 2-es szárny, istállók és Schimmelhof, valamint a 7-es szárny statikai kiviteli terve.
A közbeszerzési eljárás keretében fent jelzett terveket felhasználásra az ajánlatkérőnek nincs módjában átadni, ajánlattevőnek újra kell a felméréseket és az engedélyes tervet elkészíteni és az engedélyeztetést lefolytatni. 
A kastély területére 2006-ban új helyi építési szabályzat és szabályozási terv készült – a 28/2006. (XII. 18.) sz. önkormányzati rendeletbe foglalva. A rendelet másolatát az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő a 3.3. Tervezési program részben megadta az egyes szárnyak átalakítása és funkciója változásának adatait, a tervezéssel érintett nettó területeket.
Kérelmező 2007. május 17-én adta postára a jogorvoslati kérelmét, a kérelem 2007. május 21-én érkezett meg a Döntőbizottsághoz. Kérelmező a jogorvoslati kérelmét a 2007. június 12-én megtartott tárgyaláson, valamint a 2007. június 15-én előterjesztett beadványában pontosította.
Kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlati felhívás megsemmisítését, valamint a költségei megtérítését.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárást függessze fel, a szerződés megkötését tiltsa meg.
A jogorvoslati kérelem szerint, a beszerzés tárgyában nyílt eljárás nem írható ki, illetőleg az ajánlati felhívás jogsértő, mivel a beszerzés tárgyát képező tervezési munkát kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag a kérelmező végezheti el. Így a nyílt közbeszerzési eljárás kiírása, illetve az ajánlati felhívás sérti a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontját és a Kbt. 125. § (6) bekezdését, továbbá a kérelmezőn kívüli nyertessel kötendő szerződés, illetve az annak alapján végzendő tervezési munkák sértenék a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 4. §-át, 9. §-át, 16. §-át is.
Előadta, hogy a gödöllői Grassalkovich-kastély meglévő épületeinek helyreállítása és az új létesítmények, valamint kapcsolódó beruházások megvalósítására kiírt pályázat nyerteseként az ajánlatkérő és a kérelmező között 1994. szeptember 5-én jött létre a gödöllői Grassalkovich királyi kastély hasznosítására vonatkozó, azóta többször módosított és részben jelenleg is hatályos generáltervezési vállalkozási szerződés. E keretszerződés műszaki tartalma – vélhetően forráshiány miatt – nem valósult meg a 1995. szeptember 30-ában kikötött véghatáridőre. A felek a generáltervezési szerződést nem mondták fel, az érvényes szerződés szerinti műszaki tartalom csak részben valósult meg, így a keretszerződés hatálya a mai napig fennáll, melyet a felek között – közbeszerzési eljárás lefolytatás nélkül egyes részfeladatokra – létrejött további, kérelmező által teljesség igénye nélkül csatolt szerződések is igazolnak. Ezen túlmenően az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező munkákra a kérelmezőtől korábban ajánlatot is kért és kapott.
Kérelmező a generáltervezési szerződés keretében jelentős, műszakilag is megvalósult tervezői munkát végzett (építési engedélyezési tervdokumentációkat, tanulmányterveket, kiviteli terveket egyaránt), az elkészített tervek érintik a jelen beszerzés tárgyát képező épületeket, illetve épületszárnyakat is. A tervek szerzői jogai a kérelmezőt illetik meg a szerzői jogi törvény rendelkezései alapján, hiszen azokról a kérelmező nem mondott le, felhasználási engedélyt sem adott ki. Közölte, hogy a dokumentációt a kérelmező nem vásárolta meg. Kérelmező tervei alapján azonban egy egyéni mű jött létre, mely szerzői jogi védelem alatt áll, ezért nincs relevanciája annak, hogy a tárgyi beszerzés kapcsán a kérelmező által készített tervek átadásra, illetőleg felhasználásra kerülnek-e, vagy sem. A kastély egységes műemlékvédelem alatt áll, a tervek módosítása csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével történhet, mely hivatal a kérelmező által kidolgozott koncepciót hagyta jóvá. A közbeszerzés tárgyát képező munkák nem önálló tervezési feladatok, hanem a csaknem 13 éve folyamatosan, egységes koncepció alatt végzett munka következő ütemét jelentik. Álláspontja szerint, a hazai és nemzetközi műemlékvédelem alapokmányának tekinthető Krakkói Karta 2000, továbbá a Magyar Építész Kamara analóg eseti ügyben adott állásfoglalása is a kérelmező álláspontját támasztja alá.
Kérelmező szerint, a Döntőbizottság hatásköre fennáll, a Döntőbizottság jogosult és köteles a Kbt. szerint releváns körben – azaz a kizárólagos jog fennállása kérdésében – a jogi helyzet vizsgálatára. A kérelmező a szerzői jogi törvény rendelkezéseire a kizárólagos jogok körében hivatkozott. Közölte, hogy a szerzői jogi anyagi jogi igény bíróság előtt érvényesíthető. Hivatkozása szerint, a Kbt. rendszere a szélesebb körű eljárásokat preferálja, azoktól csak meghatározott esetekben lehet eltérni. Kizárólagos jog fennállása esetén a Kbt. 125. § (6) bekezdése a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazását, míg a zártabb eljárás megengedése a nyílt eljárást zárja ki, ekként a jelen közbeszerzés vonatkozásában kizárólag hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, méghozzá a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásfajta választható. Jelen esetben más személlyel a szerződés jogi vagy más akadály miatt nem köthető meg, a szerzői jogainak fennállását az ajánlatkérő sem vitatta. 
A kizárólagos jogok figyelmen kívül hagyása jogi, vagy vélt gazdasági szempontokkal nem igazolható.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmének alátámasztására az alábbi dokumentumokat csatolta:
– a gödöllői Grassalkovich-kastély meglévő épületeinek helyreállítása és az új létesítmények, valamint kapcsolódó beruházások megvalósítására kiírt pályázat tárgyában 1994. augusztus 26-án készült eredményhirdetési jegyzőkönyv, jelenléti ív,
– ajánlatkérő és a kérelmező között 1994. augusztus 30-án létrejött szerződés a gödöllői Grassalkovich-kastély hasznosításának generáltervezése tárgyában,
– a gödöllői királyi kastély (Grassalkovich-kastély) helyreállítási munkáinak tervi előzményei,
– gödöllői Grassalkovich-kastély átnézeti helyszínrajz,
– Magyar Építész Kamara versenyfelügyeleti bizottságának 2006. október 16-án kelt állásfoglalása,
– ajánlatkérő és kérelmező között 1999. december 18-án létrejött vállalkozási szerződés a gödöllő királyi kastély – Grassalkovich-kastély barokk színház helyreállításának programterve, döntés-előkészítő tanulmányterve, építési engedélyezési és kiviteli terve tárgyában,
– ajánlatkérő és kérelmező között 2000. április 11-én létrejött vállalkozási szerződés a gödöllői királyi kastély 7. sz. födémcsere és tetőfelújítás tervezési munkái tárgyában,
– ajánlatkérő és kérelmező között 2003. május 12-én létrejött vállalkozási szerződés a gödöllői Grassalkovich-kastély és környezete szabályozási tervének, helyi építési szabályzatának és örökségvédelmi hatástanulmányának elkészítése tárgyban,
– 2006. október 5-én kelt Gödöllői Királyi Kastély Kht. ajánlatkérése tárgyú, valamint gödöllői Grassalkovich- kastény déli szárnyának felújítása, átalakítása. Építési engedélyezési dokumentáció elkészítésére vonatkozó ajánlat tárgyú ajánlatkérőhöz intézett levelek, továbbá Adalékok a gödöllői királyi kastély tervezésének közbeszerzési és szerzői jogi témaköréhez tárgyú dokumentum.
Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen a Döntőbizottság hatáskörének hiányában, másodlagosan alaptalanság miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Előadta, hogy a szerzői jogi jogviták eldöntése nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, a kérelmező szerzői jogi jogsértésekre történt hivatkozása jogi tévedés. Álláspontja szerint, az esetlegesen fennálló szerzői jogokra való tekintet nélkül megindított nyílt vagy meghívásos eljárás nem sérti a Kbt. szabályait, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a Kbt. 125. § (6) bekezdése szerint alkalmazható eljárásfajták az „alkalmazhat” és nem az „illetőleg köteles” kitételt tartalmazzák, melynek alapján a kötelezettség megsértésére sem kerülhet sor. Jelen esetben, a Döntőbizottság hatáskörének hiányában tehát nem vizsgálódhat a kizárólagos jog kérdésében, miután az ajánlatkérő nyílt eljárást indított, a kizárólagos jog fennállására nem alapította a közbeszerzési eljárását. Más eset az, amikor az ajánlatkérő a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást választja, és a Döntőbizottság a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének hivatalbóli kezdeményezésére indult jogorvoslati eljárásban, a konkrét eset összes körülményeinek függvényében állapítja meg a kizárólagos jog fennállását vagy fenn nem álltát. A fentiek alapján, nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe a kérelmező által előadott azon körülményeknek a vizsgálata sem, mely szerint a felek közötti keretszerződés továbbra is hatályban van-e, nem került-e felmondásra, a műszaki tartalom az eredeti véghatáridőre nem valósult meg, valamint hogy a véghatáridő leteltét követően további szerződések köttettek, melyeket az objektív jogorvoslati határidőn belül a kérelmező nem támadott meg. A kérelmező olyan állítást sem tett, hogy a jelen közbeszerzés tárgyában korábban a beszerzés megtörtént.
Előadta, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a kérelmező szellemi alkotáshoz fűződő jogával érintett dokumentumok nem kerülnek felhasználásra. A közbeszerzési eljárás kiírásakor két megoldás között választhatott. Figyelemmel a generáltervezési-szerződés 9.5. pontjára, a kérelmezőt, mint tervezőt megillető szellemi tulajdonjogra, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása esetén a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett, vagy a kérelmező piaci konkurenciájának kérelmére indult jogorvoslati eljárásban kellett volna bizonyítania, hogy a tervezési feladatot más tervező nulláról nem tudja elvégezni. Ezért döntött a Kbt. alapelveivel, céljával összhangban álló nyílt eljárás lefolytatásáról.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjának, 125. § (6) bekezdésének sérelmére alapította, álláspontja szerint az ajánlatkérő nyílt eljárásfajta választása – kizárólagos jogok védelme miatt – jogsértő. Kérelmező a kizárólagos jogok körében hivatkozott az Szjt. konkrét rendelkezéseire is.
A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy a Döntőbizottság hatásköre nem terjed ki a kérelmező által sérelmezett szerzői jogi jogvita elbírálása.
A Kbt. 318. § (1) bekezdése szabályozza ugyanis a Döntőbizottság hatáskörét, mely szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása tartozik.
A szerzői jogi védelemben részesített építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve vonatkozásában, a szerzői jogainak megsértése esetén a szerző polgári jogi igényét – külön jogszabály szerint – a bíróság előtt érvényesítheti.
A Döntőbizottságnak a kérelmező azon jogorvoslati kérelme elbírálására terjed ki a hatásköre, hogy ajánlatkérő jogszerűen választotta-e a nyílt eljárásfajtát, hogy a Kbt. rendelkezéseit megsértette-e azáltal, hogy nem a kérelmező által megjelölt a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajtát alkalmazta.
Jelen esetben az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerint, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint járt el.
A kérelmező által megsértett rendelkezésként felhívott szakaszok az alábbiakat mondják ki.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése értelmében, a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 257. §-a alapján alkalmazandó a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja és a Kbt. 125. § -ának (6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza.
A Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontja szerint, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
A Kbt. 125. § (6) bekezdése szerint, az ajánlatkérő kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást, az ilyen eljárásra vonatkozó szabályok szerint.
A 125. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás a 92. § a) pontja, illetve a meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás a 115. § a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – tájékoztatást adni. 
A 125. § (4) bekezdés a) pontja alapján, az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi.
A Kbt. 246. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján megállapítható, hogy a közbeszerzési törvényben szabályozott eljárásfajták közül az ajánlatkérők a nyílt, illetve a meghívásos eljárást minden esetben választhatják, míg a tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet csak abban az esetben, ha azt a törvény szabályozása megengedi. Így a nyílt eljárás alkalmazásával ajánlatkérők a közbeszerzési törvény előírásait nem sértik meg.
A jogalkotó a tárgyalásos, illetve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások esetében – amellett, hogy meghatározta alkalmazásuk feltételeit – azt a szabályozási konstrukciót alkalmazta, hogy ezen eljárásfajták alkalmazása is csak lehetőség ajánlatkérők számára, melyet egyértelműen igazol a Kbt. 246. § (1) bekezdés második fordulatában használt „lehet alkalmazni”, illetve a Kbt. 125. § (2) bekezdés b) pontjában és a 125. § (6) bekezdésében feltüntetett „alkalmazhat” kifejezés. A nyelvtani megfogalmazás egyértelműen kifejezésre juttatja a megengedő szabályozást, a kógencia hiányát. Kötelező előírás hiányában nem állapítható meg jogsértés amiatt, hogy ajánlatkérő nem hirdetmény közzététele nélküli eljárást választott.
Erre tekintettel a Döntőbizottság azt már nem is vizsgálta – mivel az ügy elbírálása szempontjából nem releváns – hogy fennállnának-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának feltételei.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 125. § (6) bekezdésének szabályozása sem támasztja alá a kérelmező hivatkozását. E szakaszban csak azt mondta ki a jogalkotó, hogy a Kbt. 124. § (2) bekezdésében felsorolt eseteken kívül még a 125. § (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja esetében alkalmazhat hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ugyanis a Kbt. 246. § (1) bekezdése alapján abban az esetben alkalmazható, ha azt a törvény megengedi és ennek a Kbt. 124. § (2) bekezdésében meghatározott körét bővítette ki részben a jogalkotó a Kbt. 125. § (6) bekezdésében.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a kérelmező alaptalan jogorvoslati kérelmét a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 332. §-ában rögzített törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság – jogsértés hiányában – a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése, 347.  § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. június 20.

Dr. Horváth Éva s. k.,      Bujdosó Gézáné s. k.,
  közbeszerzési biztos         közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k., 
közbeszerzési biztos