Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/87
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.08.01.
Iktatószám:11664/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		####87-D.rtf#### 

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (11664/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.273/9/2007.

Tárgy: Berényi Lajos a Közbeszerzések Tanácsa elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Úri Község Önkormányzata beszerzése ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság, Berényi Lajos a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által Úri Község Önkormányzata (2244 Úri, Rákóczi u. 31., a továbbiakban: kérelmezett) „Úri közintézmények hőtermelő rendszereinek energetikai beruházása és műszaki üzemeltetése (fűtéskorszerűsítés)” tárgyú beszerzése ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 2. § (1) és (2) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelmezettet 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi a kérelmezettet, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000- 01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság az Úri község „Úri közintézmények hőtermelő rendszereinek energetikai beruházása és műszaki üzemeltetése (fűtéskorszerűsítés)” tárgyú beszerzése folyamatában keletkezett iratok, a felek írásban előterjesztett észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Kérelmezett 2007. január 24-én közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül eszköz bérleti szerződést kötött a Kistérségi Beruházó és Hasznosító Kft.-vel, valamint 2007. április 16-án karbantartási szerződést kötött az IMPALA-INOX Kft.-vel kazánház rekonstrukcióval összefüggésben.
Az eszköz bérleti szerződés 120 hónapos határozott időtartamra szól, az első havi bérleti díj tekintetében 295 000 Ft + áfa, a továbbiak vonatkozásában a kérelmezett által megjelölt 314 00 Ft + áfa/hó bérleti díj kikötésével. A karbantartási szerződés féléves díja 80 000 Ft + áfa volt.
Kérelmezett képviselő-testülete a beszerzés szándékáról képviselő-testületi határozatot nem hozott. Fűtéskorszerűsítésre kért árajánlatokat telefonon, illetve személyes megkeresés útján az IMPALA-Inox Kft.-től, a Dalkia Energia Zrt.-től és a Kelet-Szerelvény Kft.-től. A felkért cégek ajánlatokat adtak be, melyeknek értékeléséről írásbeli jegyzőkönyv nem készült. A képviselő testület 2007. január 17-i ülésén határozatot hozott arról, hogy az IMPALA INOX Kft. fűtéskorszerűsítésre adott árajánlatát elfogadja.
A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a 2007. június 1-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a fenti beszerzés vonatkozásában, kérte a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése jogsértés megtörténtének megállapítását.
Kezdeményezésében közölte, hogy közérdekű bejelentésre figyelemmel a Kbt. 397. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva tájékoztatást kért a kérelmezettől, hogy a fenti beszerzés tárgyában folyt-e közbeszerzési eljárás.
A kérelmezett 2007. május 18-án beérkezett válaszából értesült a vélelmezett jogsértésről.
A kezdeményezésben előadta, hogy a kérelmezett a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet, és a tárgyi szerződés megkötésével – bérleti díj éves 3 768 000 Ft-os értékére tekintettel – a beszerzés idején hatályos értékhatárt meghaladó új beszerzést valósított meg. A beszerzés értéke a Kbt. 36. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint 37 680 000 Ft. A fűtéskorszerűsítés új kazánok beszerzésével árubeszerzés, arra a Kbt. tárgyi hatálya kiterjed, kivételi körbe nem tartozik. Az önkormányzat a szerződéskötést megelőzően nem folytatott le közbeszerzési eljárást, ezért megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdésében meghatározott, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
Kérelmezett észrevételében előadta, hogy a község közintézményeinek a fűtési rendszere rendkívül elavult volt. A magas energiaköltségek csökkentése érdekében a község önkormányzata több éve tervezi, hogy a település közintézményeiben energetikai korszerűsítést hajt végre. Erre önállóan pénzügyi fedezete nem volt, így bérlet útján látta megoldhatónak a kérdést. Három cégtől kért árajánlatot. Olyan céget keresett, aki a korszerűsítést saját költségén elvégzi, majd bérleti jogviszony keretében biztosítja az önkormányzat számára az emelt szintű, hatékony és takarékos szolgáltatást. Az ajánlatok közül a legkedvezőbbet választotta. A beruházást a Kistérségi Beruházó és Hasznosító Kft. együttműködésével és finanszírozásával valósította meg. A megajánlott bérleti díj havi 314 000 Ft volt. A szolgáltatással összefüggésben megkötött karbantartási szerződés éves díja 160 000 Ft volt. 
Hivatkozott arra, hogy nehéz anyagi helyzete miatt nincs lehetősége minden megfelelő szakember foglalkoztatására, de próbálta értelmezni a vonatkozó jogszabályokat.
Előadta, hogy a megítélése szerint a beszerzés tárgya nem árubeszerzés, mivel az érintett ingó dolog a bérbeadó tulajdonát képezi, az a kérelmezett vagyoni nyilvántartásában nem szerepel. Álláspontja szerint szolgáltatás megrendelés valósult meg.
A becsült érték meghatározása során úgy ítélte meg, hogy mivel az éves díj nem éri el a 8 millió forintos közbeszerzési értékhatárt, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nem szükséges.
Hivatkozott arra is, hogy jóhiszeműen járt el, több vállalkozótól kért ajánlatot és a legkedvezőbbet választotta ki, így bár mellőzte a közbeszerzési eljárást, ezt nem rosszhiszeműen tette.
Előadta, hogy kísérletet tett a megkötött bérleti szerződés felbontására, azonban ez olyan mértékű anyagi hátrányt okozott volna a településnek, mely a költségvetésből nem finanszírozható, a kötelező alapfeladatok ellátása kerülne veszélybe.
Egyéb érdekelt észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte a hivatalbóli kezdeményezést.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint e törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is e törvény alkalmazandó.
A (2) bekezdés szerint az európai közösségi (a továbbiakban: közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a harmadik részét, a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre pedig a negyedik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.
A fenti rendelkezések alapján tehát adott szervezet akkor köteles a törvény által szabályozottak szerint megvalósítani a beszerzéseit, ha megállapítható a törvény alanyi és tárgyi hatálya alá tartozás.
Az ajánlatkérői minősítés meghatározását a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzések körében az általános közbeszerzésre nézve a Kbt. 22. §-a, a különös közbeszerzési eljárásokra nézve a 162. §, a nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzések körében az általános közbeszerzési eljárásra nézve a 241. §, a különös közbeszerzési eljárásra nézve a 271, 272. §-a tartalmazza.
A nemzeti rezsimben a Kbt. 241. § a) pontja szerint ajánlatkérők a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők, a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel.
A Kbt. 22. § (1) bekezdése részletezi, hogy mely szervezetek tartoznak az általános közbeszerzés alanyi hatálya alá.
A Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint ajánlatkérő a helyi önkormányzat, és a helyi önkormányzati költségvetési szerv.
A kérelmezett, községi önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 1. § (1) bekezdése alapján helyi önkormányzatnak minősül, így kérelmezett az általános közbeszerzés alanyi hatálya alá tartozó szervezet. A kérelmezett az alanyi hatálya alá tartozásának tényét nem is vitatta a jogorvoslati eljárásban.
A Kbt. 241. § a) pontja érelmében a helyi önkormányzat az általános közbeszerzés, nemzeti eljárási rendjében szintén ajánlatkérőnek tekinthető.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az eszköz bérleti szerződés a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e.
A Kbt. 242. § (1) bekezdése szerint a nemzeti rezsimben a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió.
A Kbt. 242. § (2) bekezdése mondja ki, hogy az árubeszerzésre a 24. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.
A Kbt 24. §-a értelmében az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
A vizsgálat tárgyát képező szerződés tárgya eszközök bérlete, azaz használatra vonatkozó jog megszerzése a kérelmezett részéről, azaz árubeszerzés. 
A szerződés továbbá visszterhesnek minősül, hiszen a kérelmezett a szerződés V. 2. pontja szerint havi bérleti díjat fizet, amelynek összege az első hónapra 295 000 Ft + áfa, a további 314 000 Ft + áfa.
Egy a törvény alanyi hatálya alá tartozó szervezetnek a tárgyi hatály alá tartozó beszerzése esetében abban a esetben kell közbeszerzés eljárást lefolytatnia, ha a beszerzés értéke eléri a mindenkori közbeszerzési értékhatárokat. A beszerzés értékére tekintettel lehet ugyanis megállapítani, hogy a kérelmezetnek a Kbt. mely fejezete szerinti eljárásrend szerint kell lefolytatnia az eljárását.
A közbeszerzés értékének megállapításának szabályait az árubeszerzés tekintetében a Kbt. 36. §-a határozza meg kötelező jelleggel.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:
a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is.
A kérelmezett által megkötött bérleti szerződés III.1) pontja értelmében a szerződés határozott időtartamra, 120 hónapra jött létre a felek között. A szerződés továbbá nem tartalmazza teljes díjat.
Figyelemmel tehát a szerződés időtartamára a becsült értéket a Kbt. 36. § (1) bekezdés a) pontja alapján kell meghatározni. Ezen számítás alapján a becsült érték 37 680 000 Ft.
Tévedett tehát a kérelmezett, amikor a beszerzés értékéül kizárólag a szerződés III.1) pontjában meghatározott 1 évre vonatkozó díjat vette alapul a becsült érték meghatározásánál.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 36–40. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.
A kérelmezett a szerződést 2007. január 24-én kötötte meg, így a beszerzésre a Kbt. 35. § (1) bekezdésében rögzített szabályok alapján jelen esetben a 2007. december 31-ig érvényes értékhatárok az irányadóak.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. Törvény 93. § (1) bekezdése értelmében a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig árubeszerzés esetében 30 millió forint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezett a fenti indokok alapján tehát a szerződés tekintetében a Kbt. Harmadik rész nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzés VI. fejezet általános közbeszerzés szabályai szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatására lett volna kötelezett.
A kérelmezett azonban megsértve a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglaltakat jogsértő módon mellőzte a szerződés megkötésére irányulóan a közbeszerzési eljárás lefolytatását, és ezzel jogsértést követett el.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés megalapozott volt, a kérelmezett jogsértő módon mellőzte a Kbt. szabályainak alkalmazását olyan beszerzésének megvalósításra, amely a törvény tárgyi hatály alá tartozik és értéke eléri a nemzeti értékhatárokat.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét.
A Kbt. 340. § (1) bekezdés szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A fenti jogszabályhely alapján Döntőbizottság a jogsértés súlyára tekintettel a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mert a kérelmezett jogsértő módon szerzett be árut, kötött szerződést a Kbt. mellőzésével, amely a legsúlyosabb jogsértésnek minősül.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során – a fentieken kívül – tekintettel volt arra, hogy a kérelmezett 10 évre kötötte meg a szerződést, hogy a beszerzés összértéke megközelíti a 40 millió forintos összeget, valamint arra is, hogy a jogsértés nem orvosolható. A bírság összegének megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azt, hogy a beszerzés értéke csak minimális mértékben haladta meg az alkalmazandó értékhatárt. A Döntőbizottság a fenti indokok alapján az elkövetett jogsértés súlyával és a beszerzések értékére tekintettel a rendelkező részben megállapított bírságot találta arányban állónak. A kiszabott bírság összege a becsült érték 2%.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. június 27.

Dr. Telek Katalin s. k.,	     Fábián Péter s. k.,
  közbeszerzési biztos           közbeszerzési biztos

Dr. Bátorligeti Márta s. k.,
közbeszerzési biztos