Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/132
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.11.21.
Iktatószám:18103/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		



KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (18103/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.539/7/2007.

Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Pannon-víz Zrt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Pannon-víz Zrt. (9025 Győr, Ország út 4., továbbiakban: ajánlatkérő) „ Víz- és csatornahálózaton a bontással járó közművezetékek fektetése utáni úthelyreállítási munkálatok elvégzése állami közutakon” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 226. §. -ra figyelemmel a Kbt. 132. §-át és a 69. §. (3) bekezdését, ezért ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő megbízott lebonyolítója a ConTender Kft. 2007. szeptember 5-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét arról, hogy ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított. A tájékoztatóban az eljárás jogalapjának a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 225. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg.
Az ajánlattételi felhívás II.1.3) pontjában ajánlatkérő a szerződés tárgyát az alábbiak szerint: Víz- és csatorna-hálózaton a bontással járó közművezetékek fektetése utáni út helyreállítási munkálatok elvégzése vállalkozási szerződés keretében keret-megállapodás alapján a társaság üzemmérnökségi területén 36 hónap időtartamban.
A II.2.1) pontban a teljes mennyiségnél ajánlattevő közölte, hogy: „Az üzemmérnökségenként várható helyreállítási munkák annak jellegéből adódóan a szerződés időtartama alatt válik ismertté. Becsült érték összesen nettó 30 millió Ft/év.”
A felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételek keretében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek illetve a közbeszerzés értékének 10% -át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az alkalmasságukat külön-külön kell igazolni. Alkalmassági minimumkövetelményként meghatározta az alábbiakat:
– alkalmatlan, ha a teljes forgalom nem éri el a három év átlagában a 150 millió Ft-ot,
– ha a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalom nem éri el a három év átlagában a 80 millió Ft-ot,
– ha nem rendelkezik útépítésre vonatkozó káreseményenként legalább 10 millió Ft értékű, és éves szinten legalább 50 millió Ft értékű kárfizetési tevékenység felelősségbiztosítási kötvénnyel.”
A IV.2) pontban ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, melyhez meghatározta a részszempontokat és a súlyszámokat, illetve a pontkiosztás módszerét.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás IV.3.3), a IV.3.4) és IV.3.5) pontjaiban a dokumentáció beszerzésének időpontja, az ajánlattételi határidő és az ajánlat felbontásának idejét 2007. július 14-ben jelölte meg.
A VI.3.4) pontban meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét, és alapvető szabályait, mely szerint az ajánlatkérő a beérkezett ajánlat ismeretében rögzíti véglegesen a pénzügyi és műszaki feltételeket, melyre az ajánlattevő végső ajánlati árat tehet.
Az első tárgyalás időpontját 2007. szeptember 18-ban jelölte meg.
Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a kizárólagos jogok miatt a szerződést kizárólag egy meghatározott szervezet képes teljesíteni. Előadta, hogy az ajánlatkérő által helyreállítani kívánt útszakaszok állami közutak. Hivatkozott arra, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 27. § (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy ezeken az állami közutakon a helyreállítást kizárólag az út kezelője, vagyis a Magyar Közút Kht. végezheti el. Ebből kiindulva fennáll a kizárólagos jog, illetve egy vállalkozó személye.
Közölte, hogy az ajánlattételi felhívással a kizárólagos jog birtokosát a Magyar Közút Kht.-t tervezi ajánlattételre felhívni.
Ajánlattételre 2007. szeptember 14-én került sor, melyre a felkért ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta megadva az egyes munkarészekhez tartozó egységárakat a 2007. évre, valamint megajánlotta a szerződéses feltételeket.
Ajánlatkérő 2007. szeptember 18-án a tárgyalást lefolytatta, melyen a felek megegyeztek abban, hogy az egységárakat megbontják 10 m2 alatti és feletti helyreállítást követő egységárakra a reálisabb és nagyobb biztonságra való törekvés céljából Rögzítették, hogy az ajánlati árak ismételt beadásának határideje 2007. szeptember 25. és amennyiben szükséges akkor az újabb tárgyalásra szeptember 27-én kerül sor.
A Döntőbizottság elnöke 2007. szeptember 19-én a DT.740/2/ 2007. számú iratával hivatalbóli eljárását kezdeményezett a Kbt. 329. § (1) bekezdése alapján, mert a megküldött iratok vizsgálata alapján nem volt megállapítható a közbeszerzési eljárás jogszerűsége. Indítványozta, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg a közbeszerzési eljárás jogalapját és az ajánlattételi felhívás jogszerűségét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2007. szeptember 20-án megindította.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését.
Előadta, hogy köteles a víz és csatornajavítással érintett. állami kezelésben lévő utakon a munkák befejezését követően az útburkolatot helyreállítani.
A vonatkozó közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, illetve a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet rendelkezései értelmében az állami utakon a helyreállítást kizárólag az út kezelője vagy megbízottja végezheti. Ezen körülményt figyelembe véve választott eljárásukat alátámasztja a Kht-t megillető „kizárólagos helyreállítási jog”, illetve a kizárólag „egy vállalkozóval” történő szerződéskötés lehetősége a Kbt. 225. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Hivatkozott arra, hogy kérelmezőnek az álláspontja téves és feltételezése megalapozatlan, mert a Kbt. 1. § (1)–(2) bekezdésében foglalt alapelvet betartották, így részükről jogsértés nem történt.
Egyúttal bejelentette, hogy az eljárást felfüggesztette és az eljárást lezáró szerződés megkötését a Döntőbizottság határozatának meghozataláig elhalasztotta.
A Döntőbizottság külön felhívására becsatolta a Magyar Közút Kht. 2007. március 26-án kelt 20–79/2007. számú értesítését, melyben tájékoztatták az ajánlatkérőt, hogy az állami közút állagának védelme, illetve a közlekedés biztonsága érdekében a Magyar Közút Kht. csak úgy ad ki kezelői hozzájárulást, hogy az állami közutakon a helyreállítási munkákat csak a Kht. végezheti. A helyreállítási munkák költségeinek kezelhetősége, valamint a munkák zökkenőmentes és gyors lebonyolítása érdekében a Magyar Közút Kht. kezdeményezte ajánlatkérővel keret-megállapodás megkötését. Ajánlatkérő a lebonyolító eljárási jogosultságának igazolására becsatolta a közöttük létrejött megbízási szerződést, valamint az ajánlattételi felhívás újabb példányát és az eljárás egyéb iratait. Az ajánlattételi felhívás ezen példányán a IV.3.3), a IV.3.4) és IV.3.5) pontokban a dokumentáció beszerzésének időpontja, az ajánlattételi határidő és az ajánlat felbontásának idejét 2007. szeptember 14-ében került megjelölésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárása elleni hivatalbóli kezdeményezés az alábbi indokokra tekintettel alapos:
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárását a Kbt. különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozó VII. fejezetének 39. címének rendelkezései szerint folytatta le.
A Kbt. 275. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás lehet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást csak a Kbt. által meghatározott esetekben lehet alkalmazni.
A Kbt. 287. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra az V. fejezet 17. címének szabályait (225–231. §) – a 38. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 282. § (2)–(3) bekezdése is alkalmazandó.
A Kbt. 287. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására a Kbt. 225. §-t kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 225. §-ban hivatkozott közbeszerzési eljárások alatt az e fejezet szerinti eljárásokat kell érteni.
A Kbt. 225. ·§ (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
A törvény kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, annak alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha annak a törvényben meghatározott feltételei fennállnak.
A fentiek szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának az a feltétele, hogy:
– műszaki-technikai sajátosságok miatt, vagy
– művészeti szempontok miatt vagy
– kizárólagos jogok miatt
– csak egy meghatározott szervezet képes teljesíteni.
Ajánlatkérő a kizárólagos jogok fennállására hivatkozott.
A Döntőbizottság ennek megfelelően – a jogalap jogszerűségének körében – azt vizsgálta meg, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásához a törvény által megkövetelt feltétele fennáll-e, azaz a kizárólagos jogok fennállása megállapítható-e, illetve, hogy emiatt csak egy meghatározott szervezet képes-e a teljesítésre.
A kizárólagos jog fennállásával kapcsolatban ajánlatkérő a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 27. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozott.
Ezen szakasz kimondja, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeiről szóló hozzájárulásában – a közút állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében – a közút kezelője előírhatja, hogy az igénybevétel miatt szükséges ideiglenes forgalomszabályozást és a burkolat – részben vagy egészben történő – helyreállítását kizárólag a közút kezelői e végezheti el.
A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy az idézett jogszabályi rendelkezés alapján az útburkolat helyreállítási munkák végzésére az illetékes közút kezelője a kizárólagosan jogosult szervezet. További feltétel, hogy a közút kezelője él-e ezen kizárólagos jogával, avagy lemond arról.
A jelen ügyben a Döntőbizottság a Magyar Közút Kht. fentebb idézett leveléből megállapította, hogy az érintett közutak illetékes kezelője élt a jogszabályban biztosított jogával, és úgy rendelkezett, hogy az útburkolatok helyreállítását kizárólag ő végezheti el.
A kizárólagos jog fennállása önmagában nem alapozza meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fenti esetének alkalmazását, teljesülnie kell ugyanis annak a feltételnek is, miszerint a szerződést kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a jelen esetben egy szervezet van felhatalmazva a közút kezelésére, az ajánlattételre felhívott Magyar Közút Kht. Győr-Moson-Sopron megyei Területi Igazgatósága. Így tehát a kizárólagos jog jogosultjának és a szerződés teljesítésére képes szervnek a személye egybe esik.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kizárólagos jog fennállására tekintettel jogosult volt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására, az eljárásfajta választása jogszerű volt.
Ezt követően a Döntőbizottság az ajánlati felhívás jogszerűségét vizsgálta, és megállapította, hogy az az alábbi indokok alapján nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.
A Kbt. 224. § 1) pontja alapján az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárásban a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját;
A Kbt. 226. § szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait [3. cím, 126–128. §, 131–135. §] – a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 126. § alapján a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is – a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 132. § szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A Kbt. 69. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy jogszerűek-e az ajánlati felhívás azon rendelkezései, miszerint az ajánlattevőnek és a 10% feletti alvállalkozójának is külön-külön kell megfelelnie a pénzügyi alkalmassági feltételeknek.
A Kbt. 49. § kimondja, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a Kbt. 66. §-ban, mind a Kbt. 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 66. és a Kbt. 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság több határozatában kifejtette azon álláspontját, hogy Kbt. fenti szabályozása értelmében ajánlatkérők jogosultak meghatározni az alkalmassági követelményrendszerüket. Az ajánlatkérőknek körültekintően kell vizsgálniuk, milyen feltételeket támasztanak.
A jelen eljárását ajánlatkérő arra alapította, hogy kizárólag egy szervezet jogosult és képes teljesíteni a kivitelezést.
Ezáltal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása annyiban tér el az általános közbeszerzési eljárásoktól, hogy a szerződés teljesítésére képes ajánlattevő kizárólag a jogszabályban meghatározott szerv a Magyar Közút Kht. lehet. Ugyanis, ha nem ő végzi a teljesítést, akkor sérül az a jogalkotói szándék, hogy az állami úthálózaton végzett munkák esetében érvényesülnie kell a közút állagának védelmének és a közlekedés biztonságának is. A jogalkotó pedig erre csak akkor lát garanciát, ha ezeket a munkákat a jogszabályban arra felhatalmazott szerv végzi el.
A kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő előírása nincs összhangban a választott eljárásfajta jogalapjával, illetve fogalmilag is kizárt, hogy ajánlatkérő és alvállalkozó is részt vegyen a teljesítésben, mert a jogszabály szerint kizárólag Magyar Közút Kht. teljesíthet.
A Döntőbizottság az ajánlattételi felhívás III.2.2) pontjának első és második francia bekezdésében meghatározott pénzügyi alkalmassági követelményeket vizsgálva az alábbi indokok alapján megállapította, hogy az nem felel meg a Kbt. előírásainak.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése értelmében is az alkalmassági követelmények meghatározása során az egyik szempont, melyre figyelemmel kell lenni a közbeszerzés becsült értéke. Ajánlatkérő a becserzés becsült értékét évente 30 millió Ft-ban határozta meg. Ehhez képest ajánlatkérő 3 év átlagában évi 150 millió Ft teljes forgalmat, évi 80 millió árbevételt követel meg a közbeszerzés tárgyának forgalmából.
A Döntőbizottság megítélése szerint, ezen alkalmassági feltétel túlzottnak minősíthető, mert a kért érték jelentősen meghaladja a közbeszerzés tárgya szerint elvégzendő munka becsült értékét. Tehát túlzott előírás, ugyanis meghaladja a szerződés teljesítéséhez tényleges szükséges mértéket.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a felhívás III.2.2) pontjának első és második francia bekezdésében előírt rendelkezések sértik a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által a Döntőbizottság elnökének benyújtott, illetve a jogorvoslati eljárásban csatolt ajánlattételi felhívása eltérő időpontokat tartalmaz.
Az eljárás indításáról szóló tájékoztatóhoz mellékelt ajánlattételi felhívás IV.3.3), a IV.3.4) és IV.3.5) pontjaiban a dokumentáció beszerzésének időpontja, az ajánlattételi határidő és az ajánlat felbontásának idejét 2007. július 14-ben került megjelölésre. Ugyanezen időpontok a jogorvoslati eljárásban előterjesztett nyilatkozathoz csatolt felhívásban már 2007. szeptember 14-ben lettek megállapítva.
A Kbt. 132. §-a alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívását.
A Kbt. 134. § (4) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, ha az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatja az összes ajánlattevőt a módosított határidőről és a határidő meghosszabbításának indokáról.
A Kbt. 134. § (5) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
A törvény fenti rendelkezései szolgálják azt a célt, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások során érvényesüljön a Döntőbizottsági kontroll. Az ajánlatkérőnek akkor is tájékoztatást kell adnia az eljárás megkezdéséről, amikor a rendkívüli sürgősség esetében ajánlattételi felhívás nélkül, közvetlenül tárgyalásba kezd az ajánlattevővel. Ha a megküldött iratok alapján a törvény szabályainak megsértése valószínűsíthető, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást indít.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő a fenti eltérésekről akár módosításként akár egyéb formában a Döntőbizottság elnökét nem tájékoztatta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben ajánlatkérő módosítja felhívását arról is értesíteni köteles a Döntőbizottság elnökét, mert csak ezáltal érvényesülhet a törvényben előírt kontroll. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően elmulasztotta a felhívás módosításáról értesíteni a Döntőbizottság elnökét, aki így ellenőrzési jogát nem gyakorolhatta.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság „bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.” A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A fenti jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság mérlegelése alapján a bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak, mivel az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapja fennáll, ajánlatkérő eljárását felfüggesztette, így a jogsértés reparálható.
A Döntőbizottság a fentiek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (1) bekezdés c) és e) pontja alapján megállapította a jogsértést, a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, és a közbeszerzési eljárása során hozott további döntéseit.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontjára tekintettel a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. október 18.

	Dr. Varga László s. k.,	Bujdosó Gézáné s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

 Dr. Csanádi Péter s. k., 
közbeszerzési biztos