Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/16
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.02.07.
Iktatószám:2073/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2073/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.803/8/2006.

Tárgy: az FK-RASZTER Építő Zrt. jogorvoslati kérelme a Heves Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:


A Döntőbizottság az FK-RASZTER Építő Zrt. (3533 Miskolc, Felsőszínva u. 73., képviseli: dr. Demeter Lajos ügyvéd, 3433 Nyékládháza, Mikszáth u. 1., a továbbiakban: kérelmező) által a Heves Megyei Önkormányzat (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Parádon létesülő új 150 férőhelyes idősek otthona építési munkáinak kivitelezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2006. szeptember 25-i 111. számában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerint ajánlati felhívást jelentetett meg nyílt eljárás indítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás III. fejezetében ajánlatkérő meghatározta a beszerzés tárgyát, mennyiségét, a jogi, gazdasági, pénzügyi és technikai információkat.
Az ajánlati felhívás IV.2.1) pontjában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot jelölte meg, melyhez megadta a részszempontokat, súlyszámokat és az értékelés szempontját.
Ajánlatkérő a felhívás VI.3.1) pontjában a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket, és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
A dokumentáció 7. oldalán a 6/3. pontban előírta, hogy ajánlattevőknek vállalkozói díjként egyösszegű, prognosztizált vállalkozói díjat kell megajánlaniuk, amely magában foglalja mindazoknak a tevékenységeknek az ellenértékét, amelyek szükségesek a szerződésszerű teljesítéshez, a létesítmény rendeltetésszerű használatának biztosításához.
A dokumentáció II. fejezetében a 8–13. oldalakon határozta meg az ajánlathoz csatolandó dokumentumokat. Ezen belül a 2. pontban rendelkezett arról, hogy az ajánlat 2. dokumentuma a felolvasólap, amelyen fel kell tüntetni az alábbiakat:
– a közbeszerzés tárgya és száma;
– az ajánlattevő megnevezése, székhelye, kapcsolattartójának telefonszáma és faxszáma;
– az egyes értékelési részszempontra megajánlott értékek.
A dokumentáció 21. pontjában a tételesen részletezett alapköltségvetéssel kapcsolatos rendelkezései között az első francia bekezdésben előírta ajánlatkérő, hogy a kiadott tervezői árazatlan költségvetést kell beárazni.
A harmadik francia bekezdésben közölte, hogy érvénytelennek minősül az az ajánlat, melynek alapköltségvetése nem pontosan a tervező által adott tételek beárazásával készül.
A 22. pontban ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a különbözeti költségvetés elkészítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a különbözeti költségvetés tartalmazza azokat a tételeket, melyek ajánlattevő véleménye szerint a műszaki tervek alapján a működőképes létesítmény létrehozásához szükségesek, de a költségvetésben nem szerepelnek.
A 23. pontban a költségvetési főösszesítő elkészítésével kapcsolatosan ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
Ajánlattevő a 3. számú főösszesítőben jeleníti meg az ajánlati árat, amelyet úgy képez, hogy összeadja az alapköltségvetést és a különbözeti költségvetést.
A dokumentáció műszaki dokumentáció fejezete külön mellékelve tartalmazta a komplett kivitelezési tervdokumentációt, melynek része az árazatlan tervezői költségvetés.
Ajánlatkérő a vállalkozási szerződéstervezet 1.1. pontjában rögzítette a szerződés tárgyát.
Az 1.1. pontban ajánlatkérő közölte, hogy a szerződés oszthatatlan, teljes beruházás a 3. pontban részletezett hibátlan és hiánymentes átadás átvételével teljesül.
A vállalkozási szerződéstervezet 5. pontjában ajánlatkérő rögzítette a vállalkozási díjra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen belül az 5.2. pont szerint az átalányár fedezetet nyújt mindazon elvégzendő munkákra, melyek a szerződés tárgyát képezik.
Az ajánlattevők 2006. október 17-én kérdést intéztek ajánlatkérőhöz, melyek közül a 2. kérdés arra vonatkozott, hogy a költségvetési főösszesítő a dokumentációban nem szerepel, ezért a kérdésfeltevő kérte egységes forma megadását.
A 4. kérdés arról kért tájékoztatást, hogy az asztalosmunka és az egészségügyi technológia tartalmaz opciós tételeket, ezek milyen formában szerepeljenek az ajánlatban.
A 13. kérdés arra kért választ, hogy a dokumentáció 4. oldal 4/3. pontja a III. fejezet formanyomtatványaira hivatkozik, de ott nem található csak a vállalkozási szerződés, mit kell becsatolni.
Ajánlatkérő 2006. október 24-én megadott kiegészítő tájékoztatásához felolvasólapot mellékelt, melyhez csatolta az ajánlati ár részletezését tartalmazó felolvasólap melléklete megnevezésű iratmintát és az ennek megfelően módosított vállalkozási szerződéstervezet.
A felolvasólapon ajánlatkérő kérte megadni az ajánlattevő adatain túlmenően az ajánlati árat forintban, a jótállási idő mértékét hónapban, a napi kötbér mértékét Ft/napban és a jóteljesítési biztosíték mértékét Ft-ban.
A felolvasólap melléklete iratmintán az ajánlati ár részletezését az alábbiak szerint kérte közölni.
Nettó árBruttó árAjánlati ár opció nélküli (fix) munkákraOpcióÉpítészet (imaszoba)OrvostechnológiaKertészetAjánlati ár (fix és opciós munka összege)A vállalkozási szerződéstervezetben ajánlatkérő a szerződés tárgyánál az 1.2. pontban meghatározta, hogy a szerződés tárgyát képezik az építészet, az orvostechnológiai gép-műszer felszerelése és a kertészet kivitelezési munkák elvégzése is. Ennek megfelelően a szerződésnek a vállalkozási díjra vonatkozó rendelkezései is módosultak, mely szerint külön kellett megadni a generál vállalkozói feladatok ellenértékét az 5.1. pontban. Az opciós feladatok közül az építészetre az 5.2.1., az orvostechnológiai gép-műszer felszerelésére az 5.2.2. és a kertészet kivitelezésére az 5.2.3. pontban kellett külön árajánlatot tenni.
Ajánlatkérő a 4. sz. kérdésre adott válaszában közölte, hogy a felolvasólap mellékletében ajánlattevőknek meg kell adni a fix és opciós munkák ellenértékét az ott részletezettek szerint. Egyúttal tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy a felolvasólap mellékletét jelen leveléhez mellékeli és ennek megfelelően a vállalkozási szerződés 1. és 5. pontja is kiegészül.
A 13. kérdésre ajánlatkérő azt válaszolta, hogy formanyomtatványként a felolvasólapot és annak mellékletét kell az ajánlathoz csatolni. Közölte azt is, hogy ezt a 2 lapot a válaszokhoz mellékeli.
Ajánlatkérő a kérdésekre adott kiegészítő tájékoztatását először e-mailban, majd 2006. október 24-én postai úton, tértivevényes küldeményként is megküldte ajánlattevőknek. Kérelmező azt 2006. október 27-én vette át.
A 2006. november 13-i ajánlattételi határidőre a BÁÉV Építőipari Zrt., az Európai Építő Zrt., az OTP Ingatlan Zrt., az IMOLA Építő Fővállalkozó Szolgáltató Kft., a STRABAG Építő Zrt., a HÉROSZ Építőipari Zrt. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A kérelmező ajánlatának 4. oldalán csatolta a felolvasólapot, melyben az összes vállalkozási díjat 1 342 163 167 Ft bruttó összegben adta meg. A 400. oldalon csatolta a költségvetési főösszesítőt, mely külön oszlopban tartalmazta a tételesen részletezett alap költségvetés kötelező és az opcióra tett árat.
Ajánlatkérő bizottsága értékelte az ajánlatokat, majd 2006. november 24-én a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozott kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. Ezen döntéséről a 013-257-24/2006. sz. alatti levélben tájékoztatta kérelmezőt, melyben közölte, hogy ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította. Az érvénytelenséget a következőkkel indokolta:
1. A felolvasólap mellékletét kérelmező nem csatolta ajánlatához.
2. A felolvasólapon kérelmező az ajánlati árban az opciós elemek árát nem tüntette fel.
3. Az opciós tételeket nem ajánlotta meg.
Ajánlatkérő döntött arról, hogy a Kbt. 254. § (1) bekezdés a) pontja alapján a STRABAG Zrt., a HÉROSZ Zrt., és az IMOLA Kft. ajánlattevőkkel tárgyalást kezdeményez.
Ajánlatkérő 2006. december 4-én a STRABAG Zrt.-vel, a HÉROSZ Zrt.-vel, és az IMOLA Kft.-val a tárgyalásokat lefolytatta. A bírálóbizottság javaslatot készített a döntési jogkörrel rendelkező Heves Megyei Önkormányzat közgyűlésének, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a HÉROSZ Építőipari Zrt., a második legelőnyösebb ajánlatot az IMOLA Építő Fővállalkozó Szolgáltató Kft. tette.
A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2006. december 16-án 013-25727/2006. szám alatt meghozott határozatával az eljárás nyertesévé a HÉROSZ Építőipari Zrt.-t nyilvánította.
Kérelmező 2006. december 5-én nyújtott be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását a szerződéskötés megtiltására. Kérte továbbá ajánlatkérőt kötelezni az igazgatási szolgáltatási díj és az ügyvédi díj viselésére. Álláspontja szerint ajánlatleérő jogsértően nyilvánította ajánlatát érvénytelenné, mert az tartalmazta a dokumentációban meghatározott felolvasólapot, illetve azon feltüntették azokat az adatokat, amelyek a dokumentáció 9. oldal 2. pontjában szerepeltek.
Hivatkozott a dokumentáció 7. oldal 6/3. pontjára, mely szerint az ajánlati árnak valamennyi szükséges munka ellenértékét tartalmaznia kellett. Kérelmében előadta, hogy az opcionális munkák ára azért nem szerepel a felolvasólapon megjelölt ajánlati árban, mert annak eldöntése, hogy ajánlatkérő kéri-e azok elvégzését az ő döntési jogköre. Ezzel összhangban állította össze a kért költségvetési főösszesítőt és a szerződéstervezetet is. Az ajánlatkérő által megjelölt érvénytelenségi ok azért sem helytálló, mert a részére megküldött kiegészítő tájékoztatás a felolvasólap mellékletét nem tartalmazta, ezért azt mellékelni nem tudták. Elismerte, hogy a kiegészítő tájékoztatásában ajánlatkérő többször hivatkozott a felolvasólap mellékletére, de annak hiányát azért nem észlelték, mert úgy gondolták, hogy a vállalkozási szerződéstervezet képezi a mellékletet.
Előadta, hogy az ajánlatából az opciós tételek ajánlati ára megállapítható, mert azt az ajánlat 400. oldalán lévő költségvetési főösszesítő tartalmazza, így ezen hiányosság miatti érvénytelenné nyilvánítás jogsértő.
A jogorvoslati eljárás 2006. december 20-án megtartott tárgyalásán kérelmező hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő eljárása azért sem volt megfelelő, mert a kiegészítő tájékoztatás megadása során sérült az esélyegyenlőség ugyanis a tájékoztatás nem volt teljes körű. Ezt támasztja alá, hogy rajta kívül más ajánlattevő sem kapta meg a felolvasólap mellékletét. A jogvesztő határidőre figyelemmel azonban nem kérte e körben jogsértés megtörténtének megállapítását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította érvénytelenné, mert a kiegészítő tájékoztatást ajánlott küldeményként adta fel valamennyi ajánlattevőnek, így azt kérelmező is a tértivevény tanúsága szerint megkapta. Amennyiben a kérelmező csak a kérdésekre adott válaszait kapta volna meg, úgy abból is megállapíthatta, hogy abban többször hivatkozik a felolvasólap mellékletére, melynek hiányát – amennyiben kérelmező kellő gondossággal jár el – jeleznie kellett volna.
Tekintettel arra, hogy kérelmező a felolvasólapon megadott bruttó ajánlati árban az opciós tételek árát nem tüntette fel, ezért ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntése jogszerű. Hivatkozott a Közbeszerzés szaklap I. évfolyam 2. számában 53. sorszám alatt közzétett szakvéleményre, mely szerint amennyiben a felolvasólap valamely elemet nem tartalmaz, az ajánlat érvénytelen.
A BÁÉV Építőipari Zrt. egyéb érdekeltként terjesztett elő észrevételt, melyben egyetértett kérelmezővel, mert álláspontja szerint is jogsértően nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné a kérelmező – és ugyanolyan indokok alapján – az ő ajánlatát is.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezetének a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e kérelmező ajánlatát érvénytelenné. E körben azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek.
A Kbt. 252. §-a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 56. §-a rendelkezik a kiegészítő tájékoztatás szabályairól, melynek az (1) bekezdése alapján az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal.
A (4) bekezdés alapján a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyílatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság elsődlegesen megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása, a dokumentáció illetve a kiegészítő tájékoztatás ellen a jogvesztő határidőn belül ajánlattevők nem terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet. A jelen eljárásban kérelmező sem kérte a kiegészítő tájékoztatással kapcsolatosan jogsértés megállapítását csak utalt arra, hogy ajánlatkérő eljárása ez okból nem volt megfelelő. Álláspontja szerint ugyanis a hiányos kiegészítő tájékoztatással ajánlatkérő megsértette az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A Döntőbizottság vizsgálta a dokumentáció rendelkezéseit, és megállapította, hogy ajánlatkérő a fent részletezettek szerint határozta meg a vállalkozói díj megajánlásának formai és tartalmi követelményeit. Ajánlatkérő az ajánlattevők e körben feltett tisztázó kérdéseire ezen követelményeket értelmezésének egyértelművé tétele érdekében iratmintát készített, melyben konkrétan megjelölte, hogy ajánlattevőknek meg kell adni a fix és opciós munkák ellenértékét az iratmintán részletezettek szerint. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő tájékoztatást a fentiek szerint az ajánlattevők nem támadták meg, így az ajánlatukat az abban foglaltaknak megfelelően kellett megtenniük.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatát megvizsgálva – általa sem vitatottan – megállapította azt a tényt, hogy az ajánlata nem tartalmazza a felolvasólap melléklete elnevezésű iratmintát. A Döntőbizottság ezen tény alapján állapította meg, hogy az ajánlat formailag nem felel meg az ajánlatkérő által előírt rendelkezéseknek.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy az ajánlata 400. oldalán található költségvetési főösszesítő alapján az opciós munkákra tett árajánlata megállapítható, ezért nem lehet arra hivatkozással érvénytelenné nyilvánítani ajánlatát, hogy az ajánlati árban az opciós elemek árát nem tüntette fel.
Nem vitásan megállapítható, hogy kérelmező ajánlata tartalmazta az opciós munkák összességére tett árajánlatát, azonban az érvénytelenné nyilvánítás okaként ajánlatkérő az opciós munkaelemek árának feltüntetését hiányolta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem tartalmaz az opciós elemekre az ajánlatkérő által elvárt módon külön munkanemenként feltüntetett árajánlatot, vagyis tartalmában sem felel meg az ajánlatkérő előírásának.
A Kbt. szabályrendszere szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban tartalmi és formai követelményeket írhat elő az ajánlattal kapcsolatban. Az ajánlattevő érvényes ajánlatának egyik legfontosabb feltétele, hogy – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott – tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen.
Összességében a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott – tartalmi és formai követelményeknek, tehát ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította azt érvénytelenné.
A Döntőbizottság – a fentieken túlmenően – nem találta elfogadhatónak azt a kérelmezői védekezést, hogy nem kapta meg a felolvasólap melléklete elnevezésű iratmintát, ezért nem tudott megfelelő ajánlatot tenni. Kérelmező nem vitatta, hogy a kiegészítő tájékoztatásnak a kérdéseket és az arra adott válaszokat, valamint a szerződéstervezetet átvette. Elismerte azt is, hogy a válaszokban ajánlatkérő többször és egyértelműen rögzítette, hogy a válaszhoz felolvasólap melléklete című iratmintát is csatol. Ajánlatkérő 13. számú kérdésre adott válaszában közölte azt is, hogy a benyújtandó ajánlatban formanyomtatványként kell csatolni a felolvasólapot és a felolvasólap mellékletét. Tehát kérelmező alappal nem hivatkozhat arra, hogy a vállalkozási szerződés tervezetét gondolta a kiegészítő tájékoztatás mellékletének.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a fentiek szerint a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el az alaptalan kérelmet.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. január 4.

Dr. Varga László s. k.,	Beckné Erdei Beáta s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

 Dr. Bátorligeti Márta s. k., 
közbeszerzési biztos