Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/124
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.10.27.
Iktatószám:22925/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
(22925/2006)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.555/24/2006.

Tárgy: az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. jogorvoslati kérelme 23 Volántársaság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi


HATÁROZAT-ot:


A Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. (1165 Budapest, Margit u. 114., képviseli: Allen & Overy Iroda, ügyintéző: dr. Riesz Tamás ügyvéd, 1075 Budapest, Madách Imre u. 13–14., valamint Gellér és Kis Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kis Norbert ügyvéd, 1053 Budapest, Ferenciek tere 2., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Agria Volán Rt. (3300 Eger, Mátyás király út 134., Alba Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 8000 Székesfehérvár, Börgöndi út 14., Bács Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 6500 Baja, Nagy L. u. 39., Bakony Volán Közlekedési Rt. 8500 Pápa, Celli út 69., Balaton Volán Személyszállítási Rt. 8200 Veszprém, Pápai út 30., Borsod Volán Személyszállítási Rt. 3527 Miskolc, József A. u. 70., Gemenc Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 4., Hajdú Volán Közlekedési Rt. 4031 Debrecen, Szoboszlói út 4–6., Hatvani Volán Közlekedési Rt. 3000 Hatvan Bercsényi út 82., Jászkun Volán Közlekedési Rt. 5000 Szolnok, Nagysándor út 24., Kapos Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 7400 Kaposvár, Füredi út 180., Körös Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103., Kunság Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 6000 Kecskemét, Csáktornya út 4–6., Mátra Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 3200 Gyöngyös, Pesti út 74., Nógrád Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 137–139., Pannon Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 7600 Pécs, Siklósi út 1., Somló Volán Közlekedési Rt. 8400 Ajka, Hársfa u. 7., Szabolcs Volán Közlekedési Rt. 4401 Nyíregyháza, Korányi F. u. 12., Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Rt. 6724 Szeges, Bakay N. u. 48., Vasi Volán Közlekedési Rt. 9700 Szombathely, Körmend u. 92., Vértes Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 2800 Tatabánya, Csaba u. 19., Zala Volán Közlekedési Rt. 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 16., Volánbusz Közlekedési Rt. 1091 Budapest, Üllői út 131., nevükben eljár: Autóbusz-Invest Kft., 1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képviseli: Bagi&Bérces&Mátyás Ügyvédi Iroda, dr. Bagi Gyula ügyvéd 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 2., a továbbiakban együtt: ajánlatkérő) „13,5 m-es (12951–13500 mm) elővárosi szóló, 62 db ±30% új autóbusz szállítása forgalomba helyezéssel” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja, illetőleg a jogorvoslati eljárást – érdemi vizsgálat nélkül – részben megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A határozat jogorvoslati eljárást részben megszüntető rendelkezése ellen külön jogorvoslatnak van helye, melyet a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül benyújtott jogorvoslati kérelemmel lehet kérni. Mind a jogorvoslati kérelmet, mind a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai, valamint a felek írásbeli és szóban tett észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2006. május 10-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2006/S 88-093713. sz. alatt ajánlati felhívást jelentetett meg a Kbt. V. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására. Ajánlatkérő a szerződés teljesítésének befejezési határidejét 2007. március 31-ben állapította meg, megtiltva a részekre történő és a többváltozatú ajánlattételt. Az ajánlatkérő megadta a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait, ezek megkövetelt igazolási módjait. A felhívás IV.2.1) pontjában az ajánlatok bírálati szempontjának az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg az alábbiak szerint: 
részszempontok
súlyszámok
1. Az ajánlatban szereplő ár mértéke (Ft) 
4,0
2. Tüzelőanyag-fogyasztás (liter/100 km) 
1,5
3. Szállítható személyek száma (fő) 
1,5
4. Kötelező bővítés értéke (Ft)
0,5
5. Karbantartási költség (Ft/1 000 000 km)
0,5 
6. Beépített fő- és részegységek karbantartási ciklusainak gyakorisága (km)
0,5 
7. A hosszú élettartamú, korrózióálló vázszerkezeti és burkolóelemek részaránya (%) 
0,5 
8. Általános jótállás időtartama (hó)
0,5 
9. A vállalt szállítási véghatáridő 2007. 03. 31-hez képest (nap)
0,5
Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2006. június 29-ében, az eredményhirdetés idejét az ajánlattételi határidő lejártát követő naptól számított 30. napban, míg a szerződéskötés tervezett időpontját az eredményhirdetést követő naptól számított 8. napban állapította meg.
A felhívás VI.3.1) pontjában közölte, hogy a Kbt. 83. § (1) bekezdésében foglalt hiánypótlási lehetőséget teljes körben, egy alkalommal biztosítja.
A 10. alpontban rögzítette, hogy az ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell a TÜV-NORD KTI Kft. által kidolgozott módszer alapján készült vizsgálatról kiállított, hiteles fajlagos fogyasztás mérési adatlapot. A 12. alpont szerint az ajánlatkérő ajánlati ár fogalma alatt az ajánlatkérési dokumentációban rögzített általános és speciális követelményeknek megfelelő alapkivitel árát érti. Az ár nem foglalja magába a kötelezően előírt bővítési tételek árát.
A felhívás VI.3.19) pontjában adta meg ajánlatkérő a IV.2 bírálati szempontokhoz kapcsolódó információt: A tüzelőanyag fogyasztás és a hosszú élettartamú, korrózióálló vázszerkezeti és burkoló elemek részaránya részszempontok kivételével csak pozitív egész szám adható meg. Az értékelés során adható pontszám alsó és felső határa, mely minden részszempontnál azonos: 0–10. Az adható pontszámot a Közbeszerzési Tanácsa 2/2004. (K. É. 84.) ajánlásának III. 1/b. pontja az értékarányosítás szabályai szerint számítja ki.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyet 8 részre tagolt.
A 2. rész útmutató volt az ajánlattevőknek. Az 1.3 pontban, a 17–18. oldalakon az ajánlatkérő a beszerzés pénzügyi forrásaként rögzítette, hogy a kormány a Volán társaságok autóbusz rekonstrukciós és egyedi beruházási 2005. évi forráselosztásáról szóló 2201/2005. (IX. 28.) sz. határozatával a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. § (8) bekezdése alapján jóváhagyta, hogy az ÁPV Rt. üzleti célú befektetésekből kapcsolatos előirányzatából 9 Mrd Ft-ot fordítson az autóbusz-rekonstrukciós program folytatására. Ezen összegből a Volán társaságok a 13,5 m-es elővárosi szóló autóbuszból 62 db ±30% beszerzését tervezik.
Az 3.2. pontban (19. oldal) előírta, hogy az ajánlat részeként csatolni kell egy nyilatkozatot és azokat az iratokat, amelyek bizonyítják, hogy a szállításra ajánlott autóbuszok/szolgáltatások a kibocsátott ajánlatkérési dokumentációban foglaltakkal összhangban vannak. Az iratok (okmányok) lehetnek rajz, adat stb. formában, de tartalmazniuk kell – egyebek mellett – a következőket:
e) a konkrét típusnak megfelelő, üzemeltetést segítő dokumentációkat az ajánlatkérési dokumentáció 7. rész B. fejezetésben foglaltak szerint, min. 30 E km-es, (de 5000-rel osztható) ciklusrendhez igazoló egységes karbantartási rendszert, a megajánlott ciklustól eltérő km-teljesítményhez tartozó karbantartási művelet nem fogadható el; menetdinamikai számítást, valamint motorkarakterisztikát és fűrészdiagram ábrákat,
f) karbantartást és javítást elősegítő gyári célszerszámok, diagnosztikai eszközöket, szoftvereket s ezek beszerzési árát.
A 21.2. pont (32. oldal) 1. bekezdésében rögzítette, hogy a sikeres ajánlattevőnek a 2006. évre szóló szerződést az ajánlat elfogadásáról szóló értesítés kézhezvételét, valamint a szállítandó autóbuszok darabszámának és vételárának – a megrendelők bevonásával történő – egyeztetést követően, az eredményhirdetést követő 8. napon, 12.00-kor joghatályosan alá kell írni. A 2. bekezdésében rögzítette ajánlatkérő, hogy fenntartja magának azt a jogot, hogy a huszonhárom Volántársaság közül – az egyedi igények alapján – egyes társaságok dönthetnek úgy, hogy nem kötnek szerződést az ajánlat tárgyát képező autóbuszok szállítása vonatkozásában. Ajánlatkérők összességében kötelezettséget vállalnak arra, hogy a minimális mennyiséget megrendelik. A 38. oldal tartalmazta a felolvasó lap mintáját, amelyen a bírálati részszempontok szerinti ajánlati elemeken kívül ajánlatkérő kérte megadni egyebek mellett a szállítás ütemezését is.
A 4. rész tartalmazta a szerződési formanyomtatványt (42–43. oldal), amely szerint a megállapodás szerves részeként kell tekinteni egyebek mellett a következő iratokat is: a Szállítási Ütemtervet 2006. évre, valamint a dokumentáció 5. részében (47–58. oldal) szereplő Általános Szerződési Feltételeket, és a műszaki előírásokat.
Az 5. rész, 9.1. pontjában az ajánlatkérő általános szerződési feltételként előírta, hogy a szállító köteles minden szolgáltatást biztosítani, amelyet a Műszaki Előírásokban (általános követelményekben) szerepelnek, mint például:
d) a leszállítandó autóbuszokhoz az ajánlatkérési dokumentáció 7. rész B fejezetében lévő táblázatban foglaltak szerinti dokumentációk biztosítása, legkésőbb a jármű átadása előtt 30 nappal, illetve a jármű átadásakor,
f) hatósági és egyéb engedélyeket beszerezni, a járműveket levizsgáztatja a saját költségén.
E költségeket a szerződéses árnak tartalmaznia kell.
Az ajánlatkérő 18.1. pontban a szállítónak a szerződésben foglalt kötelezettségének mulasztása esetén elállási jogot kötött ki.
A 6. rész az ajánlati nyilatkozat és további formanyomtatványokat, táblázatokat tartalmazott.
A 2/A. sz. táblázatba (64–65. oldal) az autóbuszok műszaki kialakítás értékelésre kerülő kötelező bővítéseit kérte rögzíttetni, a 2/B. táblázatban kellett az ajánlattevőknek a műszaki kialakítás azon kötelező bővítéseit, amelyeket az ajánlatkérő értékelni fog, míg a 2/C. táblázatban kellett az ajánlattevőnek a műszaki kialakítás olyan bővítési lehetőségeit ismertetnie, amelyek az ajánlatkérési dokumentációban nem szerepelnek, de az ajánlattevő szállítani javasol.
A 70–71. oldalakon szerepelt a 8/A. és 8/B. táblázat az alábbi címmel és tartalommal: 1 000 000 km élettartamhoz tartozó karbantartási ciklusrend (éves futásteljesítmény 70 000 km)

A 8/A táblázathoz ajánlatkérő az alábbi megjegyzéseket fűzte:
(1) A munkadíj kiszámításához 1 munkaóra	3000 Ft*
(2) Figyelembe veendő árak:
– Motorolaj
– (ásványiolaj bázis)			  350 Ft/liter*
– (szintetikus bázis)			1500 Ft /liter* 
– Mechanikus nyomatékváltó és hajtott- tengely-olaj				  450 Ft/liter*
– Automataváltó és hidraulikaolaj	   	500 Ft/liter*

*A megadott árak az összehasonlíthatóságot szolgálják.
** Ajánlattevő által megajánlott alkatrészek-árkedvezménnyel csökkentett ár.

A 8/B táblázat alatt pedig az alábbiakat jegyezte meg ajánlatkérő: 
Az ajánlattevő saját munkadíj- és anyagfelhasználási áraival
Munkadíj (1 munkaóra)			. . . . . . . Ft

A 9. táblázatban (72. oldal) közölte ajánlatkérő az egyes karbantartási elvárásait, kitérve arra is, hogy karbantartási cikluson az ajánlattevő által megadott értékek minimumát érti, attól eltérő km-teljesítményhez tartozó karbantartási művelet nem elfogadható, valamint csak min. 30 ezer km-es, de 5000-rel osztható ciklusrendhez igazodó egységes karbantartási rendszert-adható meg.
Egyebek mellett meghatározta az alábbiakat:

ElvárásokAz ajánlattevő  által megadott értékekKarbantartási rendszermin. 30 ezer km-es ciklusFutóművek– differenciálmű, kerékagy-    olajcsere60 ezer kmKormányrendszer– olajcsere (ha előírt)2 év– szűrőbetét60 ezer kmHűtő-, fűtőrendszer– hűtőfolyadék-csere3 év– hűtőfolyadék-szűrő    (ha van)60 ezer kmAjánlatkérő a 7. részben rögzítette a műszaki előírásokat, követelményeket. Általános követelményként a 77. oldalon előírta, hogy az autóbuszoknak meg kell felelniük a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (VI. 12.) KöHÉM (a továbbiakban: ER.), valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomba tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR.) rögzített előírásoknak. Ajánlatkérő a dokumentáció 78–84. oldalán a 7. rész B fejezet 1. és 15. pontjában a következőket írta elő:
IratmegnevezéseAjánlat beadásakor az ajánlatkérő nevében  eljáró személynekÁtadás előtt 30 nappal a megrendelőnek (szerződésekben szereplő kivitellel/kivitelekkel mindenben egyező)Jármű átadásakor a megrendelőnek (szerződésekben szereplő kivitellel/kivitelekkel mindenben egyező)1Kezelési és karbantartási utasításalapkivitelre1 db1 db/jármű15TípusbizonyítványAmennyiben már rendelkezésre áll1 dbVevőnként 1 dbA 7. rész C fejezete (83–95. oldal) tartalmazta az általános követelményeket, míg a D. fejezete a (95–96. oldal) a speciális műszaki követelményeket.
Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a kérelmező, és az Alfa Busz Kft. az alábbi ajánlati elemekkel:
RészszempontAlfa Busz Kft.Kérelmező1.Az ajánlatban szereplő ár mértéke (Ft)40 500 000 Ft41 237 000 Ft2.Tüzelőanyag-fogyasztás (liter/100 km)29,25 l/100 km27,22 l/100 km3.Szállítható személyek száma (fő)106 + 1 fő99 fő4.Kötelező bővítés értéke (Ft)2 762 0002 791 500 Ft5.Karbantartási költség (Ft/1 M km)1 253 3022 532 5036.Beépített fő- és részegységek karbantartási ciklusainak gyakorisága (km)75 000 km60 000 km7.Hosszú élettartamú, korrózióálló vázszerkezeti és burkolóelemek részaránya (%)100%100%8.Általános jótállás időtartama (hó)24 hó27 hó9.A vállalt szállítási véghatáridő 2007. március 31-hez képest (nap)2007. március 29.90 napAz ajánlattevők mindegyike a 8/A táblázatban részletezett karbantartási költségek összegét tüntette fel az 5. részszempontban.
Az Alfa Busz Kft. az ajánlatában a kísérőlevélben közölte, hogy a megajánlott autóbusz típusa Volvo-Alfa-B 12B-Regio. A felolvasó lapon, valamint a 115. oldalon ismertette, hogy a szállítások ütemezését az alábbiak szerint adja meg, feltételezve, hogy a szerződés legkésőbb 2006. augusztus 8-áig aláírásra kerül: 
2006. augusztus 31-éig 10 jármű,
2006. szeptember 30-áig 15 jármű,
2006. október 31-éig 15 jármű,
2006. november 30-áig 15 jármű,
2006. december 31-éig 7 jármű.

Az Alfa Busz Kft. az ajánlatának 22. oldalán csatolta be a 8/A táblázatot, a 9. táblázatban foglalt karbantartási műveletekre kitérve. Itt egyebek mellett az 5., 7. és 8. sorban alábbiakat határozta meg:
MegnevezésGyakoriság km szerintÉlettartam alatt hányszor  fordul elő Elvégzendő tevékenység rövid leírásaMunkaideje (m óra)Munkadíj (1)Felhasznált alkatrészek, anyagok megnevezése Alkatrészek anyagok ára (2) Összesen 3 × (6+8) (Ft) 123456789Karbantartás (az ajánlattevő által a 9. sz. táblázatban megadott ciklusok szerint) differenciálmű-olajcsere300 0003differenciálmű- olaj 13000olaj735031 050kormányolajcsere150 0006kormányolajcsere és szűrőcsere1,54500olaj és szűrő580161 806hűtőfolyadék-csere300 0003hűtőfolyadék és szűrő cseréje26000hűtőfolyadék és szűrő cseréje21 70083 100Az Alfa Busz Kft. ajánlatának 44. oldalán nyilatkozott, hogy az ajánlatnak nincs olyan része, amellyel összefüggésben 3. személlyel szerződést köt, illetőleg a teljesítéséhez 10% fölötti alvállalkozót nem vesz igénybe. Ezenkívül a 72–80. oldalak között becsatolta a JÁFI-AUTÓKUT Mérnöki Kft. – amely NAT–1–1448/2005. számon akkreditált vizsgáló laboratórium -AV113/2006. sz. vizsgálati jegyzőkönyvét az Alfa Regio EJ02 típusú elővárosi autóbusz útterhelési vizsgálatáról.
A kérelmező ajánlatának 57–63. oldalain két részletben csatolta a 8/A. táblázatot. A 8/A. táblázat 1. részében a felépítményre, az elektromos és kiegészítő fűtőkészülékekre vonatkozó karbantartási munkákat mutatta be, 567.964 Ft értéket megjelölve (a km szerinti gyakoriságot pedig 3 évente, 60 E km, és havonta mértékekre bontva), míg 2. részben az ezen felüli karbantartási ciklusrendet közölte öt szakaszra bontva (60 E km-enként, 90E km-enként, 2 évente, 3 évente, és 5 évenkénti bontásban) 2 032 251 Ft összegben. Ajánlatának 373. oldalán nyilatkozott a teljesítési programról, amely szerint „amennyiben a szerződéskötés 2006. augusztus 8-áig megtörténik, és az 62 ±30% E94 13,5 m Rába alvázas autóbuszra szól, akkor az ajánlattevő legkésőbb 2007. március 29-ig a járműveket leszállítja. A konkrét vevő által véglegesen specifikált járművek ismeretében készen állunk előszállítás lehetőség fenntartásával a pontos szállítási ütemtervet megadni. A megrendelt mennyiséget max. 15 db/hónap volumenű gyártással tudjuk kibocsátani.”
Ajánlatkérő 2006. július 5-én július 13-i határidővel hiánypótlási felhívást, illetőleg tisztázó kérdéseket adott ki az ajánlattevőknek. Kérelmezőtől egyebek mellett kérte a következő eltérések megválaszolását:
– az ajánlatának 61. oldalán a sebességváltó olajcseréjének gyakoriságaként évente, illetve 90 E km-ben határozta meg, ugyanakkor az ajánlatának 73. oldalán a 9. táblázatban ugyanitt 2 évet közöl;
– az ajánlati dokumentáció 73. oldala a differenciálmű olajcsere gyakoriságát 90 E km-ben határozza meg, ugyanakkor a karbantartási ciklus 60 E km, és a becsatolt karbantartási utasítás is ezt írja elő.
Az Alfa Busz Kft.-től egyebek mellett kérte a karbantartási utasítás becsatolását.
A kérelmező 2006. július 11-én kelt válaszában nyilatkozta, hogy a sebességváltó-olajcsere intervallum esetébe az ajánlati dokumentáció 73. oldalán szereplő éves érték a helyes, ennek megfelelően a 61. oldalt módosítja, míg a differenciálm-olajcsere gyakorisága esetében gyártó max. 90 E km-es futás után ír elő olajcserét, és tévesen ez az érték került feltüntetésre. A 60 E km-es karbantartási intervallumokból következik, hogy a futómű olajcserét a 60 E km-es ciklushoz, míg a sebességváltót pedig a 2 éves ciklushoz kell csoportosítani, amelybe a 60 E km-es ciklus beilleszthető. Melléklete a helyesbített 8/A – 2 015 825 Ft értéket feltüntetve – és 8/B. táblázatok 2. részeit, valamint a 9. táblázatot és közölte, hogy ezeknek megfelelően módosította a karbantartási utasításban a karbantartási intervallumokat, illetőleg a karbantartás költségei 2 583 789-re módosul.
Az Alfa Busz Kft. a hiánypótlás keretében becsatolta a karbantartási utasítást, amelynek 7/17. oldalán közölte, hogy a hátsótengely olajkenéséhez szükséges olajcsere mennyiség kb. 21 liter.
Ajánlatkérő 2006. július 18-án másnapi határidővel a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért az Alfa Busz Kft., mivel nem egyértelmű, hogy az ajánlatban a vállalt karbantartási ciklusrend és a karbantartási utasításban szereplő egyéb előírások között van-e összefüggés.
Az Alfa Busz a Volvo Hungária Kft.-vel együtt küldött válaszában előadta, hogy a járművek karbantartási ciklusrendje és azok értékeire a dokumentáció a mérvadó, amelyben szereplő értékek teljes egészében megegyeznek az ajánlatban szereplő 8/A, 8/B. és 9. táblázatával, amely szerint a karbantartási rendszer 75 000 km-es ciklusrendű, valamint annak egész számú többszöröse. Kitért arra is, hogy a hiánypótlás során átadott karbantartási utasítás általános, tájékoztató jellegű, több altípust is magába foglaló részletes magyarázó anyag. Bármilyen eltérés esetén az ajánlatban szereplő értékek az irányadóak.
Ajánlatkérő 2006. július 24-én az eredményhirdetés időpontját 2006. augusztus 3-ára módosította. A módosított időben kihirdetett eredmény szerint az eljárás nyertese az Alfa Busz Kft. lett, a kérelmező ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, mivel a tisztázó kérdésre adott válaszával módosította az ajánlatát (6. rész 8/A. 8/B. és 9. táblázatok).
Kérelmező ajánlatkérő fenti döntése ellen 2006. augusztus 9-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá marasztalását a költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedés elrendelésével a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmező 2006. augusztus 23-án a Döntőbizottság irodahelységében megtekintette a nyertes ajánlatának a kérelmével érintett részeit, amely alapján az alap jogorvoslati kérelmét a 2006. augusztus 30-án tartott tárgyaláson részben módosította, pontosította.
1. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította a tisztázó kérdésre adott válaszát az ajánlat módosításának, ezt ugyanis a Kbt. 85. § 2. mondata kifejezetten tiltja. Előadta, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja csak az ajánlat érvénytelensége esetén alkalmazható, akkor, ha maga az ajánlat, vagy annak tartalma ütközik az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételekbe, nem pedig az azt követően adott válasz. Jelen esetben azonban a Kbt. 85. §-a alapján a kérelmező válasza jogilag nem is módosíthatta az ajánlatot és annak tartalmát, így ajánlatát ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogellenesen nyilvánította érvénytelennek. Hivatkozott arra, hogy amennyiben a válasza valóban túllépte a törvényi korlátot, akkor az ajánlatkérőnek a válasz ezen részét figyelmen kívül kellett volna hagynia és az eljárást lezáró döntését az eredeti ajánlatban foglaltak szerint kellett volna meghoznia.
2. Kérelmező több okból is vitatta a nyertes ajánlattevő ajánlatának az érvényességét. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatában be kellett volna csatolnia a megajánlott járműre vonatkozó típusbizonyítványát, mivel vállalta, hogy 2006. augusztus 31-ig 10 darab autóbuszt leszállít. Az ajánlati dokumentáció 7. részében található műszaki leírás szerint az ajánlattevőnek az átadás előtt legalább 30 nappal rendelkezniük kell érvényes típusbizonyítvánnyal. Miután az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2006. augusztus 3-án hozta meg, így az Alfa Busz Kft.-nek már ekkor rendelkeznie kellett volna ezen okirattal. Kérelmező elismerte, hogy az ajánlatkérő csak akkor írta elő a típusbizonyítvány benyújtásának kötelezettségét, ha az már az ajánlattétel időpontjában az ajánlattevő rendelkezésére áll, álláspontja szerint azonban az ajánlatkérőnek ellenőriznie kellett volna, hogy a vállalt szerződéses kötelezettség teljesíthető-e, vagy sem. Mindezek alapján a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelennek minősül, mivel a nyertes ajánlattevő objektíve nem tudta teljesíteni azon kötelezettségvállalását, hogy a szállítást megelőző 30 nappal a típusbizonyítványt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsássa. Nem fogadta el a nyertes ajánlattevő azon észrevételét, hogy egy meglévő típusbizonyítvány kiterjesztésére az ER. lehetőséget ad, mivel kérelmező szerint a 8. § (2) bekezdése szerint újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. A kérelmező szerint az újonnan kiadott határozat új bizonyítványnak felel meg.
Véleménye szerint maga a nyertes ajánlattevő is elismerte a jogorvoslati eljárás során becsatolt észrevételében, hogy a megajánlott az ajánlatok értékelésekor a megajánlott járműtípusra nem rendelkezett típusbizonyítvánnyal. Utalt arra is, hogy amennyiben pedig mégis volt ilyen irata, akkor a fent előadottak szerint azt ajánlatba be kellett volna csatolnia.
3. A 2006. augusztus 9-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban a tömegeloszlatással kapcsolatos műszaki feltételeknek, ezért az ajánlatot a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítania ajánlatkérőnek.
A 2006. augusztus 23-i iratbetekintés alapján a tárgyaláson fenti előadását módosított és előadta, hogy az Alfa Busz Kft. ajánlatában a jármű tengelyterhelésére vonatkozó adatok két ponton sértik az MR-t. Egyrészt ezen rendelet A. függelék A/48. sz. mellékletében előírt vizsgálati standardoktól eltérő vizsgálati eljárás eredményeként téves adatok szerepelnek az Alfa Busz Kft. ajánlatának 72–80. oldalai között becsatolt JÁFI-Autókut Kft. vizsgálati jegyzőkönyvében.
Másrészt kérelmező szerint a valós adatok megjelenítése esetén a megadott jármű túllépte a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 7. § (1) bekezdésben megengedett maximális tengelyterhelési 11,5 tonnás értéket. Részletesen taglalta, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv a hivatkozott melléklet előírásai ellenére nem a menetkész tömegből, hanem az üres járműből indult ki, valamint nem vette figyelembe a becsatolt jellegrajzon feltüntetett csomagteret, továbbá a gépkocsivezető tömegét az ülő utasok tömegébe számította be.
Hivatkozott arra is, hogy ellentmondásos a nyertes ajánlattevő ajánlatában a 68. oldalon becsatolt táblázat, mivel a saját tömeg és a tengelyterhelés üresen A és B összege nem lehet azonos, mivel az üres tömeg nem tartalmazza az üzemanyagot, míg a saját tömeg már az üzemanyag-feltöltést magában foglalja. Minderre tekintettel tehát az összsúlyként megadott 18 841 kg megegyezik a rakott tengelyterhelések hibásan számított összegével. Ennek vizsgálatára szakértő kirendelését indítványozta kérelmező, mivel álláspontja szerint az ajánlat nem felel meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A Döntőbizottság kérdésre kérelmező előadta, hogy a Döntőbizottság hatásköre kiterjed a mérési jegyzőkönyvnek a hivatkozott jogszabálynak való megfelelés vizsgálatára, mivel az ajánlatkérőknek a Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint vizsgálnia kell, hogy az ajánlat megfelel-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek.
A Döntőbizottság kérdésére kérelmező elismerte, hogy ajánlatkérő nem írta elő a jármű tengelyterhelésével kapcsolatos mérési jegyzőkönyvek becsatolásának kötelezettségét, azonban mivel azt a nyertes ajánlattevő az ajánlata részévé tette, így az ajánlatkérőnek vizsgálnia kellett volna annak jogszerűségét. Előadta azt is, hogy a tengelyterhelés jogszerű meghatározásának a szállítható személyek száma, mint bírálati részszempont esetében van jelentősége.
4. A 2006. augusztus 9-én beadott jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte annak megállapítását, hogy a nyertes ajánlattevő a karbantartási költségekre vonatkozóan túlzottan alacsony kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlatot tett és mint ilyet, az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
Az iratbetekintést követően ezen kérelmét a tárgyaláson akként módosította, hogy álláspontja szerint az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel a nyertes ajánlatba becsatolt karbantartási költségszámítás több pontban nem felel meg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Egyrészt előadta, hogy a dokumentáció 70. oldalán kötelezően megadott hajtott tengelyolaj költségtétel 450 Ft/l, a nyertes ajánlattevő által becsatolt karbantartási utasítás 7/17. oldalán a literenkénti cseremennyiséget 21 literben határozta meg. Ezen adatok alapján szabályszerű számítás esetén az ajánlatban szereplő 31 050 Ft helyett 46 350 Ft lett volna ez a költség. Megállapítható tehát kérelmező szerint, hogy az Alfa Busz Kft. vagy nem az ajánlatkérő által megadott 450 Ft/literrel számolt, vagy nem alkalmazza a differenciálmű olajcsere költségeinek számításánál a karbantartási utasítás által előírt 21 1 mennyiséget. A nyertes ezzel kapcsolatos előadásai pedig önellentmondóak.
Másrészt kérelmező szerint a dokumentáció 8/A táblázatában és az ajánlati felhívás 70. oldalán rögzített kormány olajcsere hűtőfolyadék csere számításánál az előírt 70 000 km-es éves futásteljesítmény helyett 75 000 km-t vett alapul. A kormány olajcsere költségét az Alfa Busz Kft. ajánlatának 24. oldalán a 9. táblázatban megadott 2 éves ciklusra, az ajánlati felhívás szerint 2 × 70 000 km-es futásteljesítményre és nem 2 × 75 000 km-es futásteljesítményre kellett volna kiszámítania. Szabályos számítás esetében a 8/A táblázat 3. oszlopában meghatározott előfordulási szorzószám nagyobb és így a költség is magasabb lett volna. Ugyanezen logikai levezetés szerint a hűtőfolyadék csere esetében pedig az Alfa Busz Kft. által megadott 4 éves ciklusra a dokumentáció szerint 4 × 70 000 km futásteljesítménnyel kellett volna számolni, nem pedig 4 × 75 000 km-essel. Álláspontja szerint a 8/A táblázat esetén az éves 70 000 km-es futásteljesítmény egyértelműen imperatív számítási követelmény volt, amelyet a nyertes a karbantartási költségszámításnál szándékosan nem vett figyelembe, ezzel csökkentve a költséget.
Előadta azt is harmadrészt, hogy a nyertes ajánlattevő a karbantartási költségszámítást bemutató táblázatban hiányosan szerepelteti az ajánlatában szereplő karbantartási utasításban meghatározott, ténylegesen szükséges feladat és eszközigény költségtételeit. Így különösen a karbantartási utasítás 3/17. oldalán szereplő szűrőbetét és légtisztító rendszeres cseréjét, melynek kérelmező számításai szerint a költségigénye 405 000 Ft lett volna, valamint a karbantartási utasítás 12/17. oldalán szereplő levegőszárító rendszeres cseréjének költségét, továbbá az alvázra és a felépítményre vonatkozó karbantartási szemlék költségigényét. Előadta, hogy a 8/A táblázat valóban előírta, hogy a 9. táblázat ciklusrendjét kell alkalmazni azon műveleteknél, amelyekre az ajánlattevő a 9. táblázatban ciklusrendet adott meg, azonban a 8/A táblázat semmilyen korlátozást nem olvasható a számításnál figyelembe veendő karbantartási műveletekre vonatkozóan. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendszerének értelmezéséből következik, hogy a karbantartási utasítás szerint kötelező műveleteket az ajánlattevők nem hagyhatták figyelmen kívül a költségszámítás során.
5. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata a szállítási véghatáridő tekintetében is kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján érvénytelennek kellett volna az ajánlatkérőnek nyilvánítania. Előadta, hogy a 90 napos előszállításra vonatkozó műszaki kapacitás teljesíthetőségét az Alfa Busz Kft. által becsatolt dokumentumok alapján ténylegesen nem volt megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 87. § (1)–(3) bekezdései szerinti eljárás keretében ellenőriznie kellett volna ezen vállalás teljesíthetőségét.
6. A kérelmező 2006. augusztus 30-án kérelmét kiegészítette a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntése során megsértette a Kbt. 10. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat. Előadta, hogy ajánlatkérő a bírálóbizottság munkájába bevonta az Alba Volán Rt. műszaki igazgatóját, azonban az Alba Volán Rt. dolgozója összeférhetetlen, mivel ezen társaság tevékenységei között szerepel az autóbusz festés, illetve fényezés és ezen tevékenységek az autóbuszgyártással és beszerzéssel a közbeszerzés tárgyával kapcsolatosak, alvállalkozóként a közbeszerzés tárgyát végző vállalkozó tevékenységéhez kapcsolódhat.
Előadta azt is, hogy az egyéb érdekelt által megjelölt Szervizcentrum Fehérvár Kft. az Alba Volán Zrt. 100% tulajdonában van.
Nyilatkozott, hogy a jogsértésről 2006. augusztus 19-én szerzett tudomást és kérelmét az ezt követő 15 napon belül nyújtotta be. Előadta azt is, hogy nem rendelkezik olyan dokumentummal, amelyből megállapítható lenne, hogy a bírálóbizottság mikor készítette el döntési javaslatát, azaz mikortól számítható az objektív, 90 napos határidő. Utalt arra is, hogy a Ket. 65. § (6) bekezdése szerint a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. Álláspontja szerint a kérelme nem elkésett, mivel továbbra is ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadja, így nem tekinthető újabb jogsértés elővezetésének, a határidőket ezért nem kell külön számítani.
Amennyiben pedig a kérelmei eleme mégis elkésett lenne, akkor a Döntőbizottságnak a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján hivatalból kell eljárnia az eljárása során tudomására jutott jogsértésekről, különösen akkor, ha az olyan súlyos, mint az összeférhetetlenség.
Ajánlatkérő az észrevételében kérte a részben alaptalan, részben elkésett kérelem elutasítását.
Ad 1) Előadta, hogy a kérelmező ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mivel a hiánypótlás során adott válaszával egyértelműen módosította a karbantartási költségekre adott ajánlati elemét, megsértve ezzel a Kbt. 41. § (2) bekezdésében rögzített ajánlati kötöttséget, így az ajánlata egyéb módon nem felelt meg a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Előadta, hogy az ajánlatkérő köteles megadni, hogy ajánlatok érvénytelenek, és amennyiben azt elmulasztja, akkor valóban súlyos jogsértést követ el.
Ad 2) A nyertes ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy a típusbizonyítvány szerződéses feltétel volt, és ennek körében az ajánlatkérő a járművek forgalomba és üzembe helyezésével együtt ajánlattevő felelősségi körébe utalta, elmulasztásának következményét pedig a szerződéstervezetben szabályozta és szankcionálta.
Előadta azt is, hogy a típusbizonyítvány benyújtását a pályázati kiírás nem tette kötelezővé, így szankciót annak hiánya esetében az ajánlattal kapcsolatban nem is alkalmazhatott. Megjegyezte azt is, hogy a nyertes ajánlattevő által a jogorvoslati eljárás során becsatolt típusbizonyítvány irataiból egyértelműen megállapítható, hogy a kiterjesztés ezen határozatok esetében létező fogalom.
Utalt arra is, hogy álláspontja szerint kérelmező elsődlegesen a szerződés megkötése esetére tervezett határidők teljesíthetőségét vitatja, amely azonban a Kbt. 316. § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik, másrészt pedig egy tervezett időpont nem teljesülése sem az ajánlattevőn, sem a szerződő félen nem kérhető számon.
Ad 3) A tömegeloszlatással, illetőleg a jármű tengelyterhelésével kapcsolatban előadta, hogy két független szakértői vizsgálat, illetve az illetékes hatóság által kiállított tanúsítvány után az ajánlatkérőnek nem volt jogalapja a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására. A nyertes ajánlattevő ajánlatához csatolt mérési jegyzőkönyvek alapján az ajánlatkérő Műszaki Előkészítő és Értékelő Bizottsága (MEÉB) vizsgálta az ajánlatban megadott értékeket és azt megfelelőnek tartotta. Előadta azt is, hogy ezen adat megfelelőségének vizsgálata kizárólag a Közlekedési Főfelügyelet hatásköre.
Ad 4) A karbantartási költségekkel kapcsolatban kérte ajánlatkérő az elsődlegesen elkésett, másodlagosan alaptalan kérelem elutasítását. Érdemben előadta, hogy a differenciálmű költségével kapcsolatban a tisztázó kérdést követően ajánlatkérő számára egyértelművé vált, hogy a karbantartási utasításban szereplő értékek nem tekinthetők mérvadónak, mivel az az összes típust magában foglaló általános leírás. Utalt arra is, hogy a kérelmező által hivatkozott 7/17. oldal rész fejlécében a kb. meghatározás szerepel.
A szervizciklus kapcsán ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentációban a 70 000 km-es adatot tájékoztató jelleggel közölte. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő jogszerűen kötötte a szervizciklust 75 000 km futásteljesítményhez.
Előadta, hogy az ajánlattevőknek a 8/A és 8/B táblázatokban kellett megadniuk az 1 millió km élettartamhoz tartozó karbantartási költségeket. Álláspontja szerint a dokumentáció előírásaiból következik, hogy a kérelmező által kifogásolt táblázatokat a 9. táblázat szerint kellett megadni, ahol nem bontotta ki az egy művelethez kapcsolódó összes felhasznált anyagot, tevékenységet, így az ajánlattevőktől sem várhatta el, hogy azokat tételesen adják meg. Előadta azt is, hogy saját szakmai tapasztalatai alapján a nyertes ajánlattevő a táblázatában szereplő árak az összes költségeket tartalmazzák, illetőleg mindazokat, amelyeket az ajánlatkérő kötelezően előírt.
A dokumentációban csak olyan költségtényezőket kívánt meghatározni, amelyek minden potenciális ajánlattevőnél egzakt módon definiálható és ténylegesen összehasonlítható.
Ad 5) A szállítási határidő teljesíthetőségével kapcsolatban előadta, hogy a szállítási határidő vizsgálatokon nem csak az ajánlattevő hazai termelési potenciáját, hanem a svéd cég több ezres gyártási kapacitását kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a gyártmány alvázának típusa Volvo B 12B. Előadta, hogy ennek késedelmes teljesítéséhez a szerződésben szankciót határozott meg.
Ad 6) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban előadta, hogy az Alba Volán Rt. műszaki igazgatója a műszaki előkészítő és értékelő bizottság tagja volt, amely a döntési szint legalján helyezkedik el. Csatolta az Alba Volán Rt. nyilatkozatát arról, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban alvállalkozóként nem vett részt, illetőleg a műszaki igazgató az eljárás megkezdésekor titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.
Az Alfa Busz Kft. egyéb érdekeltként, mint nyertes ajánlattevő kérte a részben elkésett, részben alaptalan kérelem elutasítását.
Ad 1) Előadta, hogy a Kbt. 85. §-a nem az ajánlatkérőre, hanem az ajánlattevőre hárít kötelezettséget, saját jogellenes magatartására a kérelmező alappal nem hivatkozhat. Kérelmező jogsértő magatartását ajánlatkérőnek szankcionálnia kellett.
Ad 2) Nyilatkozott, hogy az ajánlatok értékelésekor rendelkezésére állt a 4006764. számú típusbizonyítvány 02 végződéssel, amely a Volvo-Alfa B 12BB7R-Regio típusú autóbusz család adatait tartalmazza 25 kivitelben. A megajánlott járműtípus az ebben szereplőktől eltér, leginkább az EC–03 kivitelhez hasonlít, mivel most az utasbiztonság javítása érdekében a jármű mellső és hátsó kinyúlása 50-50 mm-rel hosszabb, erősítette, valamint az ülés elrendezés egy korábbi konkrét igény szerint készült. Az ajánlatának elkészítésekor a fentiekre tekintettel a tovább fejlesztett EJ–02 kivitelt ajánlotta meg, amely ugyancsak a fent megjelölt típuscsalád tagja. A konkrét kivitelhez tartozó típusbizonyítvány kiterjesztése folyamatban van, az erre irányuló kérelmét a Központi Közlekedési Felügyelethez (KKF) csak azt követően tudta benyújtani, hogy az ajánlatkérők eljuttatták számára a pontos üléselrendezési igényeiket. Előadta, hogy a típusbizonyítványok esetében a kiterjesztés létező fogalom, mint ezt az alábbiakban részletesen ismertetett a becsatolt határozat is tanúsítja.
A jogorvoslati eljárás során becsatolta a KKF által 2006. augusztus 30-án 400-6764-03. kiadott típusbizonyítványt. Az erről szóló határozat szerint a KKF kiadta a 400-6764-03 típusú bizonyítványt egyben visszavonta a 02 végződésű típusbizonyítványt. A határozat a kiterjesztés indokaként közölte, hogy változás nem történt, megszűnés nem történt, újként jelöli meg, hogy két új kivitel került megjelölésre a Volvo B 12B típusú alvázra, egyrészt a BCBJE3 kivitel (azonosító, üléselrendezés: EJ03) tengelytávolsága 6570 mm, másrészt a BCBJE2 kivitel (azonosító, üléselrendezés 002) tengelytávolság 6570 mm.
A határozat az indokolásban kitért arra is, hogy a JÁFI-Autókut Mérnöki Kft. AV–113/2006. számú vizsgálati jelentése figyelembevételével határozott.
Ad 3) Előadta, hogy a kérelmező nem akkreditált vizsgáló intézet, így nincs hatásköre a JÁFI-Autókut jegyzőkönyvét, vagy a KKF típusbizonyítványát felülvizsgálja. Álláspontja szerint a kiadott típusbizonyítvány megléte szükségtelenné teszi a kérelmező által kért vizsgálatot, mivel a típusbizonyítvány a legfelsőbb grémium által kiadott szakvéleménynek is tekintendő. Nem fogadta el a kérelmező által előadott mérési hibákat a JÁFI Autókut Mérnőki Kft. vizsgálati jegyzőkönyvével kapcsolatban. Álláspontja szerint amennyiben valóban jogellenes lenne ez a mérési jegyzőkönyv, az akkor sem eredményezheti a Kbt.-beli érvénytelenséget, mivel a közlekedési jogági jogsértés és a Kbt.-beli jogsértések egymással nem kapcsolhatók össze.
Ad 4) Előadta, hogy a becsatolt karbantartási utasítás a VOLVO B 12B alváz általános karbantartási utasítása, az ott szereplő megadott értékek az összes altípust magába foglalja. A Volvo B12B típus gyári, üres feltöltési mennyisége kb. 21 l, ellenben az ajánlatban szereplő altípus tényleges olaj utántöltési mennyiséggel, amely 16,3 1. Az ajánlatuk megtételénél ezzel az értékkel számolt, az előírt 450 Ft/l-es árral.
Álláspontja szerint a 8/A táblázatban megjelölt 70 000 km-es futásteljesítmény az ajánlatkérő által megadott információ a jármű éves futásteljesítményéről, a nem pedig a kötelezően alkalmazandó karbantartási ciklus. Előadta, hogy a karbantartási költség kiszámítása során az ajánlatkérő által a 9. táblázatban meghatározott összes tényezőre tettek ajánlatot, valamint minden költségelemet szerepeltettek a dokumentáció előírásainak megfelelően. A motorolaj cserék alkalmával valósítja meg a kérelmező által hiányolt szűrő cserét, ezen ár meghatározásakor figyelembe vette a kapcsolódó munkadíjakat s alkatrészárakat is. Előadta, hogy kormányolaj és hűtőfolyadék csere periódusa tekintetében a 8/A táblázatban vállalt km-érték az irányadó, műszakilag elképzelhetetlen, ha az olajt és a hozzá tartozó szűrőt eltérő időben cseréli.
Véleménye szerint az ajánlatkérő a 9. táblázatban emelte ki a legfontosabb karbantartási műveleteket, az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében. Egy autóbusz több tízezer alkatrészből áll, így ez a táblázat nem tartalmazhatta az összes alkatrész karbantartását.
Ad 5) Előadta, hogy a 2005. évi Volán-tenderre napi 1 autóbusz kibocsátását tudták vállalni, voltak képesek teljesíteni. A jelen kapacitásuk és a rendelkezésre álló helyi szabad erőforrások igénybevételével számoltak, amikor az ajánlatukat elkészítették. A termelés felfuttatásának időszükséglete jelentősen csökkenthető az által, hogy a saját üzleti kockázatára logisztikai és gyártási előkészítő lépéseket tettek.
Ad 6) Kérte az elkésett kérelem elutasítását.
Nyilatkozott, hogy a közbeszerzés tárgyát képező autóbuszok tekintetében az Alba Volán Zrt. nem alvállalkozója, vagy beszállítója az Alfa Busz Kft.-nek. A festési és fényezési munkálatok elvégzésére a Szervizcentrum Fehérvér Kft.-vel van érvényes szerződése.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az alábbiak szerint a kérelmező jogorvoslati kérelme részben elkésett, részben alaptalan, részben pedig a Döntőbizottságnak nincs hatásköre.
A Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott tárgyú közbeszerzési eljárása során ajánlatkérő a Kbt. V. fejezetében foglalt szabályok szerint járt el.
A Kbt. 180. § (7) bekezdése szerint a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként – ha e fejezet másként nem rendelkezik – a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 188. §-a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 13. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 41. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. A Kbt. 77. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A Kbt. 85. §-a szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Nyílt eljárás esetében az ajánlattételi határidő lejártakor mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő tekintetében beállt az ajánlati kötöttség. Ez a kérelmező esetében azt jelenti, hogy az ajánlatán a Kbt. 83. § (2) bekezdésében rögzített hiánypótlás során becsatolható iratokon kívül nem módosíthatott. A Kbt. 83. § (7) bekezdése egyértelműen tiltja, hogy az elbírálásra kerülő tartalmi elemek módosításra kerüljenek az ajánlatban.
A Kbt. 85. §-a a felvilágosítás kérésre adott válasz kereteit szigorúbban szabályozza, mint a hiánypótlást. Míg a fentiek szerint a hiánypótlás során benyújtható iratoknak, adatoknak alapvető korlátja az ajánlati felhívásban rögzített kör, és az elbírálásra kerülő tartalmi elemek, addig a felvilágosítás kérés során adott válasz a fogalmi kereteket nem lépheti túl, így annak során nincs lehetőség az ajánlat bármilyen részének módosítására.
Ajánlatkérő kérelmezőt arra hívta fel, hogy az ajánlatában a nem egyértelmű, a kérdésében megjelölt adatokat tisztázza. Kérelmező a válaszában módosította a karbantartásra tett ajánlati elemét, valamint az ehhez kapcsolódó táblázatokat a módosított tartalomra tekintettel válaszához mellékelte. A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon előadást, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján ajánlatkérő kizárólag az ajánlattételi határidőre beadott ajánlat hibái alapján nyilváníthatja érvénytelennek az ajánlatot.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdése alkalmazása során az ajánlat alatt kell érteni mindazon iratokat, amelyeket az ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejárta után az ajánlatkérő számára a Kbt.-ben megszabott keretek között az ajánlatának kiegészítéseként adott be.
A Kbt. 85. § 2. mondta és a Kbt. 41. § (1) bekezdése és 77. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az ajánlat nem módosítható, ezen ajánlattevői magatartás jogsértő, és mint ilyen az ajánlat Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget eredményez, mivel az ajánlat nem felel meg a Kbt.-ben meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérőnek a Kbt. nem biztosítja azt a lehetőséget, hogy az ajánlat elbírálásra kerülő elemét módosító válasz esetén eldöntse, hogy az ajánlatot érvényesnek elfogadva az alap ajánlati elemet értékeli.
Mindezek alapján a Döntőbizottság szerint a kérelmi elem alaptalan, mivel a kérelmező ajánlatát ajánlatkérő jogszerűen nyilvánított érvénytelennek, tekintettel arra, hogy kérelmező az ajánlatában becsatolt 8/A., 88., és 9. táblázatokat és az ezekhez kapcsolódó, a karbantartási költségei szerinti bírálati részszempontot a 2006. július 11-én kelt válaszával módosította.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz [87. § (3) bekezdése]. A Kbt. 87. § (1) bekezdése szerint ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
A Kbt. 87. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A Kbt. 87. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
A szállítási ütemtervre tekintettel a típusbizonyítvány hiánya miatti kérelmi elem kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a típusbizonyítványnak az ajánlatba való becsatolását a dokumentációban csak akkor írta elő, ha az már az ajánlattevő rendelkezésére áll. Amennyiben az ajánlattevő azzal nem rendelkezett, akkor ajánlatkérő érvénytelenséget nem fűzött hozzá, hanem elegendő volt a szállítást megelőző 30 nappal az egyes ajánlatkérők felé 1-1 darabot eljuttatni.
Az iratokból az állapítható meg, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatában megajánlott kivitelre nem, hanem csak a típuscsaládra rendelkezett típusbizonyítvánnyal, mivel a kérelmező által hivatkozott ER. 8. § (2) bekezdése szerint valóban újabb típusbizonyítvány kiadását kell kérni, ha a gyártó a járműtípuson a típusbizonyítványban meghatározott adatot vagy közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi munkavédelmi jellemzőit érintő változtatást hajt végre. Ugyanezen bekezdés 2. mondat azonban azt is előírja, hogy ilyen esetben nem teljesen új típusbizonyítvány kiállításáról van szó – mint azt az illetékes hatóság határozta is alátámasztja –, mivel az újabb típusbizonyítvány kiadása során a típusvizsgálatot csak a változtatás által indokolt terjedelemben kell elvégezni.
A fentiekre tekintettel tehát a nyertes ajánlattevőt a megfelelő ajánlat elkészítéséhez nem terhelte a típusbizonyítvány benyújtásának kötelezettsége. Az ajánlatkérő nem írta elő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti érvénytelenséget eredményező hiánynak, ha a típusbizonyítvány nem szerepelt az ajánlatban, és ennek elmulasztását nem az ajánlat elbírálása során kívánta szankcionálni, hanem a szerződés teljesítésekor.
Kérelmező a 2006. szeptember 13-án benyújtott iratában egyértelműen nyilatkozott, hogy nem a szerződés teljesítésének ütemezését, hanem – a típusbizonyítvány tekintetében – az abból fakadó határidős kötelezettségvállalás teljesíthetőségét vitatja.
A kérelmező ezen kérelmi elemének vizsgálata kapcsán a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja egyértelműen visszautal a Kbt. 87. § (3) bekezdésére. Erre tekintettel ajánlatkérő ezen jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatot csak akkor nyilváníthatja érvénytelennek, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme tekintetében tartalmaz lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást. A törvény indokolása szerint ezen érvénytelenségi ok bevezetését az indokolta, hogy az ajánlattevők a közbeszerzési piaci versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát, az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő kötelezettségeket vállalnak (irreális ajánlati tartalmi elemeket, pl. irreálisan alacsony árakat, vagy lehetetlen kötelezettségvállalásokat határoznak meg) annak érdekében, hogy azokat az ajánlatkérő maximális pontszámmal értékelje valamely részszempont körében.
Jelen esetben ilyen körülményről nem beszélhetünk, hiszen ajánlatkérő a típusbizonyítvány benyújtását, mint bírálati részszempontot, nem határozta meg, annak átadását kizárólag – mint azt a fentiekben már rögzítve van – a szerződésszerű teljesítés részeként írta elő.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerinti érvénytelenségi okra hivatkozva, a típusbizonyítványnak a vállalt határidőben való átadásának lehetetlen teljesítésére hivatkozva az ajánlatot a fentiekben levezetett jogi szempontok alapján az ajánlatot nem nyilváníthatta volna érvénytelennek.
Minderre tekintettel alaptalan kérelmezőnek azon kérelmi eleme, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata a típusbizonyítvány hiányára, illetőleg átadására vállalt határidőre tekintettel érvénytelen.
A Döntőbizottság megjegyzi azt is, hogy a Kbt. 318. § (1) és (2) bekezdése alapján – figyelemmel a Kbt. 316. § (2) bekezdésére – nem tartozik a hatáskörébe a szerződés megkötését követően a teljesítési szakaszban megvalósított magatartások vizsgálata.
A Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a 219. § (9) bekezdésének esetét is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.
A Kbt. 318. § (2) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jármű tengelyterhelési jegyzőkönyvének becsatolása az ajánlat részeként nem volt kötelezettség az ajánlattevők számára, azzal kapcsolatban így az ajánlatkérő nem is írhatta elő, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv mérési adatainak az MR-nek kell megfelelnie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes által az ajánlatába becsatolt vizsgálati jelentést a típusbizonyítvány kiadására hatáskörrel rendelkező szerv, a KKF Közúti Járműfelügyelet Műszaki Engedélyezési Osztálya által 400–676403 sz. kiadott típusbizonyítvány indokolása szerint, határozatát az abban foglalt adatok ismeretében hozta meg.
A Döntőbizottságnak hatásköre a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezések vizsgálatára van. A kérelmező által hivatkozott jogszabályi hely, az MR azonban nem ilyen tartalmú, hanem azt rögzíti, hogy milyen műszaki feltételek megléte esetén lehet a közúti járműveket forgalomba helyezni és forgalomban tartani. Ezen feltételek meglétének vizsgálatára, vagyis a típusbizonyítvány kiadására az ER. szerint a KKF-nak van hatásköre.
A Kbt. 317. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ket. 30. § b) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg.
A Ket. 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
A Kbt. 325. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – nyolc napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
A Kbt. 325. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. Az eljárást megszüntető végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
A Döntőbizottság szerint mindezek alapján nincs hatásköre annak vizsgálatára, hogy közbeszerzési jogszabályokon kívül eső MR. előírásainak a nyertes ajánlatába becsatolt mérési jegyzőkönyv adatai megfelel-e vagy sem, ezért az ennek vizsgálatára irányuló kérelmi elem tekintetében az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. A Döntőbizottság erre tekintettel a kérelmező bizonyítási indítványát elutasította.
A karbantartási költségek jogszerűségét vitató kérelmi elem kapcsán – ajánlatkérő észrevétele alapján – a Döntőbizottságnak elsődleges az elkésettséget vizsgálta.
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A felek egyike által sem vitatottan kérelmező 2006. augusztus 9-én benyújtott kérelmében határidőben támadta, hogy a nyertes ajánlattevőnek a karbantartási költségekre tett vállalása lehetetlen, nem teljesíthető, így ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján lehetetlen érvénytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárás további részében kérelmező, az iratbetekintést követően ezen kérelmi elemét más jogi alapokra helyezve, de indokolását és tartalmát tekintve azonos, illetőleg hasonló érvekre támaszkodva módosította.
Kérelmező a tartalmát tekintve először azt adta elő, hogy a nyertes ajánlata a karbantartási költségek tekintetében érvénytelen, mivel az ajánlat lehetetlen vagy túlzottan alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, tekintettel arra, hogy ezen ajánlati elme 50%kal alacsonyabb a nyertes ajánlattevő által megajánlottnál. Az iratokat megismerve azonban kérelmező szerint már nem azért érvénytelen az ajánlat, hogy a vállalás teljesíthetetlen, hanem azért lett az ajánlati elem ilyen alacsony, mert a nyertes nem a dokumentáció előírásai alapján készítette el a költségszámítást, nem számította be a karbantartás összes költségét.
A Döntőbizottságnak az eljárása során a kérelmeket a tartalmuk alapján kell elbírálnia, így a fentiekre tekintettel nem fogadta el az ajánlatkérő azon észrevételét, hogy a tárgyaláson előadott kérelmi elem új kérelemnek minősül, és mint ilyen a szubjektív határidőn túl került benyújtásra. A Döntőbizottság szerint tehát a kérelem nem elkésett, a karbantartási költségszámítás Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának a megsértésére vonatkozó kérelmi elemet ezért érdemben vizsgálta.
A Döntőbizottság áttekintve a dokumentáció előírásait a következőket állapította meg arról, hogy milyen előírásokat határozott meg ajánlatkérő a karbantartási költség kiszámítására.
Ajánlatkérő dokumentációját, előírásait határidőben senki nem támadta, illetőleg az arra irányuló jogorvoslati kérelmét az eljárásban ajánlatot nem adó Scania Rt. visszavonta, így a dokumentációban foglaltakat ténykén kell kezelni.
Az ajánlatkérő a 9. táblázatban határozta meg a karbantartási elvárásait. Rögzítette, hogy az ajánlattevők maguk határozhatják a ciklusrendet, azzal a kikötéssel, hogy a ciklusrendnek 5000-rel oszthatónak kell lennie és nem lehet 30 E km-nél kevesebb. Közölte itt azt is, hogy karbantartási cikluson az ajánlattevő által megadott értékek minimumát érti. Ezt követően ismertette az elvárt karbantartási munkákat, amelyekre külön megadta a saját minimum elvárásait, 30 E km-es ciklussal, illetőleg annak többszöröseivel, valamint esetenként éves bontásban. Az ajánlattevőknek ezen minimum elvárások mellett kellett megadniuk a saját ciklusa szerinti értékeket, figyelembe véve a fentiekben rögzítetteket is.
Az ajánlatkérő a 8/A és 8B táblázatokban kérte megadni az 1 M km élettartamhoz tartozó karbantartási ciklusrendet, azzal az eltéréssel, hogy a 8/A táblázat kitöltése során (amelynek összege került értékelésre mindkét ajánlattevő esetében) az összehasonlíthatóság érdekében az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által megadott anyagárral és munkadíjjal kellett számolniuk, míg a 8/B táblázatban az ajánlattevőnek a saját munkadíjával és anyagfelhasználásával kellett megadni ugyanezen tételeket.
A 8/A táblázatban az ajánlatkérő közölte, hogy karbantartást az ajánlattevő által a 9. sz. táblázatban megadott ciklusok szerint kell közölnie. A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon előadását, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata azért érvénytelen, hogy a felhívás és a dokumentáció rendszerének értelmezéséből következik, hogy a karbantartási utasítás szerinti kötelező műveleteket az ajánlattevők nem hagyhatták figyelmen kívül a költségszámítás során. Kérelmező szerint a 8/A táblázatban semmilyen korlátozás nem olvasható a számításnál figyelembe veendő karbantartási műveletekre vonatkozóan.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban az érvénytelenségi okokat az ajánlatkérőnek egyértelműen kell meghatároznia. Ajánlatkérő azonban sehol nem írta elő – és ilyet a kérelmező sem tudott megjelölni –, hogy a karbantartási költségeknek 8/A táblázatban való megadása során nem csak a 9. táblázatban megadott karbantartásokat, hanem minden olyan műveletet be kell számítani, amelyet az utasítás előír. A Döntőbizottság szerint a nyertes ajánlattevő a dokumentáció előírásai alapján alappal juthatott arra, hogy a 8/A táblázatban valóban csak a 9. táblázatban szereplő műveleteket kell megadni. Ezt támasztja alá, hogy ajánlatkérő az összehasonlíthatóság érdekében közölt néhány, a számítás alapját jelentő árat is. Önmagában az a tény, hogy a kérelmező az állítása szerint az összes karbantartási műveletet és annak árát feltüntette, még nem teszi érvénytelenné az ajánlatkérői előírással nem ellentétesen számított nyertes ajánlatot.
Minderre tekintettel nem érvénytelen a nyertes ajánlata, ha nem tartalmazza a karbantartási utasítás összes tételét.
A Döntőbizottság szerint részben a fentiekre is figyelemmel a nyertes ajánlata nem érvénytelen atekintetben sem, hogy a karbantartási műveletek ciklusának meghatározásakor nem a 70 000 km-es éves futásteljesítménnyel, hanem az általa megadott 75 000 km-es ciklus rend szerint számolt. Ajánlatkérő a karbantartási költségszámítás során km szerinti gyakoriság meghatározását kérte, és a nyertes ajánlattevő az adatokat – kérelmezővel ellentétben – e szerint is adta meg. Az ajánlatkérő egyértelműen rögzítette, hogy a karbantartást az ajánlattevő által a 9. táblázatban megadott ciklus szerint kellett megadni. A Döntőbízottság elfogadta azt az ajánlatkérői előadást, hogy az éves futásteljesítményt tájékoztató adatként közölte, mivel a dokumentáció előírásai másképpen nem lenne értelmezhető.
A Döntőbizottság atekintetben sem találta megalapozottnak a nyertes ajánlatának a karbantartási költségszámítás miatti érvénytelenségi kérelmi elemet, hogy a differenciálmű olajcseréjénél nem a karbantartási utasításban meghatározott cseremennyiséggel számolt, mivel az ajánlatkérő az ettől való eltérést ugyancsak nem határozta meg érvénytelenségi oknak. Az Alfa Busz Kft. már az ajánlatok értékelését megelőzően is nyilatkozott, hogy bármilyen eltérés esetén az ajánlatban, tehát a 8/A táblázatban szereplő adatok az irányadóak.
Mindezek alapján a Döntőbizottság kérelmezőnek a karbantartási költségszámítás miatti kérelmi elemét is, mint alaptalant teljes egészében elutasította.
Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő kötelezettség vállalása a szállítási véghatáridő tekintetében lehetetlen, és így az ajánlat a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint érvénytelen.
Az ajánlatkérő jogköre annak eldöntése, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján valamely ajánlati elem lehetetlen vállalást tartalmaz-e vagy sem. Ezen döntésében segítheti saját piaci, valamint korábbi közbeszerzési eljárási tapasztalatai, de ugyancsak segítségére lehetnek az ajánlattevők által becsatolt iratok.
A Döntőbizottság szerint önmagában abból lehetetlen vállalásra nem lehet következtetni, ha a közbeszerzési eljárásban csak két ajánlattevő volt és az egyik az ajánlatkérő által meghatározott véghatáridőhöz képest 2 nappal, a másik 90 nappal korábbi vállalást tett. Ehhez valamilyen többlet tényállási elem szükséges, ilyet azonban kérelmező nem bizonyított, tényszerűen nem állított. Az ajánlatkérőnek a rendelkezésére állt az az irat is, hogy maga a kérelmező is havi legfeljebb 15 jármű kibocsátására vállalt kötelezettséget, és ezt a mértéket havi szinten a kérelmezői vállalás sem lépte túl.
Mindezek alapján a Döntőbizottság elfogadta, hogy ajánlatkérőben okszerűen nem merült fel a teljesítési véghatáridő teljesíthetőségével kapcsolatban az indokolás kérés szükségessége, ezért a kérelmet, mint alaptalant elutasította.
Az egyébérdekelt észrevétele alapján az összeférhetetlenségi kifogás érdemi vizsgálata előtt a Döntőbizottság a kérelmi elem elkésettségét vizsgálta.
Kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadja, amikor azt sérelmezi, hogy annak meghozatalában a Kbt. 10. § (1) bekezdése szerint összeférhetetlen személy vett részt. A jogsértő esemény tehát az eljárás eredménye, amelyről kérelmező az eredményhirdetéskor, 2006. augusztus 3-án szerzett tudomást. Kérelmezőnek az ettől számított 8 nap állt a rendelkezésére a jogorvoslati kérelem benyújtására, amely 2006. augusztus 11-én ezen kérelmi elem tekintetében eredménytelenül eltelt, a kérelmi elem elkésett.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon álláspontját, hogy mivel továbbra is ajánlatkérő eljárást lezáró döntését támadja, ezért az összeférhetetlenségi kifogás benyújtásával kérelmét csak bővítette, de nem új kérelmet terjesztett elő. A Döntőbizottság szerint kérelmező az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését abból a szempontból való vitatása, hogy annak meghozatalában összeférhetetlen személy vett részt, a 2006. augusztus 9-én benyújtott kérelmétől jogilag elkülönülő, más tartalmú érvénytelenséget eredményezhet.
A Döntőbizottság megjegyzi azt is, hogy az összeférhetetlenséget állító kérelmi elem még a kérelmező által az összeférhetetlenség fennállásáról való tudomásra jutás időpontjához, 2006. augusztus 19-éhez képest is csak a 11. napon, 2006. augusztus 30-án terjesztette elő, így a kérelmi elem elkésett.
A Ket. 30. § d) pontja szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett.
A Ket. 31. § (1) bekezdése a) pontja szerint a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására.
A fenti rendelékezések alapján elkésett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését – és így a nyertes ajánlatának érvényességét – összeférhetetlenség miatt vitató kérelmi elem, így etekintetben a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette.
Kérelmező ezzel kapcsolatban másodlagosan kérte, hogy amennyiben kérelme elkésett, akkor a Döntőbizottság a kérelem alapján meghatározott vizsgálatának terjedelmi kereteit hivatalból terjessze ki.
A Döntőbizottság hivatalból történő eljárására vonatkozóan a Kbt. az alábbiak szerint rendelkezik.
A Kbt. 334. § (1) bekezdése szerint ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, illetőleg a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [340. § (1) bekezdése] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljár hivatalból.
Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság először is az alábbiakat rögzíti. A Kbt. 334. § (1) bekezdése szerinti a Döntőbizottság hivatalbóli vizsgálatra erre vonatkozó kérelem esetén sem köteles, ez ugyanis ellent mondana a Kbt. szerint kérelemre indult jogorvoslati eljárás logikájának. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértések körében folytat le vizsgálatot, amennyiben annak során további jogsértésről szerez tudomást, akkor valóban lehetősége van arra nézve is eljárást lefolytatni, azonban az a Döntőbizottság megítélésén múlik, hogy vizsgálatának kereteit hivatalból kiterjeszti-e vagy sem.
A Kbt. 334. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján tehát a vizsgálat terjedelmének hivatalbóli kiterjesztésének csak akkor van helye, ha a jogsértést a kérelem nem tartalmazza, valamint a kérelem az érdemi határozathozatalra alkalmas, tehát nem áll fenn vele szemben az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra okot adó valamely körülmény.
Jelen esetben azonban nem a kérelemben foglaltakon túli jogsértésről van szó, hanem kérelmező azon törekvéséről, hogy a fentiek szerint elkésett, érdemi vizsgálatra alkalmatlan kérelmi elemét mégis a vizsgálat tárgyává tegye.
A Döntőbizottságnak tehát a fentiekre tekintettel jogi lehetősége sincs, hogy vizsgálatának terjedelmét a kérelmező által megjelölt körben hivatalból kiterjessze.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva Kbt. 317. § (1) bekezdésére tekintettel a Ket. 30. § b) pontja és d) pontja, valamint a Ket. 31. § (1) bekezdés a) pontja, illetőleg a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdései alapján az eljárást részben érdemi vizsgálat nélkül megszüntette, míg a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján határozott az alaptalan kérelem elutasításáról, Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pont, valamint a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján pedig a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. § (1) bekezdése, illetőleg a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. szeptember 18.

Dr. Puskás Dóra Hildegard s. k.,     Fábián Péter s.k,
             közbeszerzési biztos	                     közbeszerzési biztos

Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos