Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/31
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.03.14.
Iktatószám:4093/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4093/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.23/14/2007.

Tárgy: a CIB Bank Zrt. jogorvoslati kérelme Cegléd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:
 
A Döntőbizottság a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4–14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Cegléd Város Önkormányzata (2700 Cegléd, Kossuth tér 1., a továbbiakban ajánlatkérő) „Folyószámla vezetés, valamint folyószámla- és munkabér hitelkeret biztosítása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a rendelkezésre álló adatok, és a felek írásbeli nyilatkozatai alapján, az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárást indított, a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-adatbankban 2007. január 4-én, 2007/S 2–002157 számon került közzétételre.
Ajánlatkérő felhívásban a beszerzésének tárgyát szolgáltatásban jelölte meg. A részajánlat, valamint a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
A II1.5) pontban a szerződés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
Cegléd Város Önkormányzatnak és költségvetési szerveinek, mint számlatulajdonosoknak, bankszámlák nyitása és vezetése, pénzeszközeinek kezelése, pénzforgalmuk teljes körű bonyolítása, továbbá a folyószámlavezetéshez kapcsolódó folyószámla-hitelkeret, valamint munkabér hitelkeret biztosítása, az ehhez kapcsolódó folyószámla- és hitelkeret-szerződés, a dokumentációban részletezettek szerint.
A II.2.1) pontban rögzítette a szerződés szerinti teljes mennyiséget, az alábbiak szerint:
1) Mintegy 14 milliárd forint éves költségvetéssel gazdálkodó önkormányzat hivatala és a hozzá tartozó 8 db önállóan gazdálkodó intézmény alszámláinak és egy db intézmény (kórház) bankszámlájának folyószámla-vezetése, teljes bankszámlaforgalmának, ezen belül 10 db számla készpénzforgalmának lebonyolítása.
2) 250 millió forint (HUF) összegű folyószámla hitelkeret biztosítása, valamint munkabér hitelkeret biztosítása.
3) 11 db bankterminál és szoftver telepítése teljes mértékben az ajánlattevő költségén, díjmentes használatának biztosítása, az on-line elektronikus bankszámlaforgalom ellátása és valós idejű számlainformációk lekérdezése (elektronikus állományba történő adatkinyerési lehetőséggel) a valódi számlakivonatok készítése érdekében.
A II.3) pont alapján, a teljesítés befejezési határideje 2011. december 31-e.
A felhívás III. pontja tartalmazta a szerződésre vonatkozó feltételeket, az ajánlattevőkkel szemben támasztott kizáró okokat és az alkalmassági követelményrendszerét.
A IV.2.1) pontban az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját jelölte meg. Meghatározta a részszempontokat és a súlyszámokat, az alábbiak szerint: 
1. forgalmi jutalék
15
2. költségek
12
3. csoportos szolgáltatások díja
2
4. céltámogatások, egyéb támogatások lehívásának díja (támogatás megelőlegezése nélkül)
2
5. pénzforgalom bonyolítása
6
6. folyószámlahitel
18
7. munkabérhitel
18
8. beruházási célú hitel
5
9. beruházáshoz kapcsolódó díjak
2
10. folyószámla követel egyenlege után fizetett éves kamat
2
11. kiskincstári rendszer Bank által kínált lehetőségei
 2
12. szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban
8
13. a szerződés időbeli hatályát követő, az átállás természetéből adódó, jelen eljárás nyertesére háruló további feladatok ár és költségtételei
8
A VI.3.1) pontban, További információk között a hiánypótlásra nem biztosított lehetőséget.
A VI.3.4) pont alapján, a szolgáltatás kezdete a szerződéskötés időpontját követő második hónap elseje.
A VI.3.5) pont tartalmazta az értékelési ponthatárok és az értékelési módszer meghatározását. E szerint, az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 1, felső határa 100, amely minden részszempont és alszempont esetében azonos. A ponthatárok közötti pontszámok megadása értékarányosítással történik egész számra kerekítve, a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. (K. É.) ajánlása III/A), 1.b) pontja szerint.
A VI.3.15) pont alapján, az ajánlattevő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban tájékoztatást kizárólag a Kbt. 56. §-ban foglaltak alapján kérhet, illetve kaphat. A kérdések feltehetők levélben vagy faxon, ajánlatkérő a válaszokat a dokumentáció megvásárlásakor megadott faxszámra adja meg valamennyi ajánlattevő részére. A kiegészítő tájékoztatás fix ajánlati dokumentáció részévé válik.
Meghatározta az eljárás menetét. A felhívás szerint, az ajánlattételi határidő 2007. február 27-e 10.00 óra, az eredményhirdetésre 2007. március 26-án 10.00 órakor kerül sor, a szerződéskötés tervezett időpontja 2007. április 4., 10.00 óra.
Dokumentációt is összeállított, mely tartalmazta a beszerzés keretében ellátandó szolgáltatási feladat leírását, az ajánlatkérő fenntartásában működő 9 db intézmény megnevezését, az ajánlatkérő és intézményeinek 2006. I. félévi bevételi és kiadási adatait, a részszempontok és súlyszámok, valamint az értékelési ponthatárok és az értékelési módszer meghatározását, a bírálati részszempontok tartalmi követelményeit, a szerződéses feltételeket, valamint a felolvasólap mintáját.
A dokumentáció mellékletét képezte egyebek mellett Cegléd Város Önkormányzatának 9/2006. (V. 4.) számú rendelete a 2005. évi költségvetési beszámolóról, és Cegléd Város Önkormányzatának 3/2006. (III. 13.) számú rendelete „Cegléd Város Önkormányzatának 2006. évi költségvetéséről”.
A dokumentáció 3. oldala tartalmazta a beszerzés keretében ellátandó feladatok leírását, egyebek mellett az alábbiak szerint: Cegléd Város Önkormányzata megbízásából az önkormányzat és a fenntartása alatt álló intézmények pénzeszközeinek kezelése és pénzforgalmának lebonyolítása, költségvetési elszámolási számla elnevezésű bankszámla vezetése; ezen belül a „kiskincstári finanszírozási rendszer” működtetése.
Az önkormányzat rendelkezése alapján egyéb, a hatályos jogszabályok által lehetővé tett számlák megnyitása és kezelése.
Cegléd Város Önkormányzata és intézményei vonatkozásában egységes számlavezetési kondíció alkalmazása, valamint az ahhoz kapcsolódó és egyéb banki szolgáltatások biztosítása. Az elektronikus banki szolgáltatás tárgyi feltétel-rendszerének kialakítása, on-line kapcsolat a forgalom lebonyolítása terén, és valós adat biztosítása a lekérdezések alkalmával.
Ajánlatkérő a dokumentáció 12–13. oldalán rögzítette a részszempontokat és súlyszámokat, melyen belül:
résszempontok
súlyszámok
1. szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban
8
2. ajánlattevő Cegléd városban működő ATM-jeinek száma
6
3. ajánlattevő Cegléd városban működő POS- termináljainak száma 
2
A dokumentáció 13–16. oldala tartalmazta a „bírálati részszempontok értelmezését”, melyet a 15. oldalon a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” részszempont esetében az ajánlatkérő az alábbiak szerint adott meg: „Ajánlattevő Cegléd városban működő ATM-jeinek száma (db): Minél több, annál kedvezőbb.
Ajánlattevő Cegléd Városban működő POS-termináljainak száma (db): minél több, annál kedvezőbb.”
A dokumentációt ez idáig 4 bank: az OTP Bank Nyrt., a HVB Bank Hungary Zrt., az ERSTE Bank Hungary Nyrt., és a kérelmező vásárolta meg.
A közbeszerzési eljárásban a kérelmező 2007. január 11-én, az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 2007. január 25-én kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordult az ajánlatkérőhöz.
Kérelmező kiegészítő tájékoztatás kérésében 9 db kérdést intézett az ajánlatkérőhöz. Az 1. kérdésben kifejtette, hogy az önkormányzati számlavezetés minőségét nem érinti a településen lévő ATM-ek és POS-ek száma, annak bírálati részszempontként való előírása nem helyes. A fiókban lévő egyetlen POS ki tudja szolgálni az önkormányzat igényét. Ki lehet kötni, hogy amennyiben a jelenlegi számlavezető leszereli a polgármesteri hivatalban működtetett ATM-et, akkor az új számlavezetőnek vállalnia kell ATM elhelyezését a településen az önkormányzat készpénz igényének kielégítésére, de a meglévő ATM-ek és POS-ek száma alapján nem lehet mérni a szolgáltatás minőségét. Nem világos, hogy működtetett POS-en a bankfiókban lévő készpénzfelvételre alkalmas terminált érti-e az ajánlatkérő, vagy a városban a kereskedelmi egységeknél kártyával történő fizetést biztosító eszközt. Ez utóbbi nem kapcsolható az önkormányzati számlavezetés minőségéhez, általában a kereskedelmi egység dönti el, hogy alkalmaz-e POS-terminált vagy nem, ha igen, melyik bankét. Esetleges számlavezető váltás nem érinti a kereskedelmi egységeknél elhelyezett POS-eket.
Kérelmező 2007. január 19-én terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megállapítását, továbbá a Kbt. 340. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő felhívását a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő eljárásra.
A jogorvoslati kérelem szerint, a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont sérti a Kbt. 49. §-át, az 57. § (4) bekezdését. E bírálati részszempontban nem a számlavezetés lebonyolításához szükséges feltételt írt elő az ajánlatkérő, azaz, hogy a településen hány ATM-je – pénzkifizető automatája –, illetve POS-e – kereskedelmi egységelvnél elhelyezett kártyalehúzó automatája – van az ajánlattevőnek.
Előadta, hogy az ATM-ek száma a lakossági ügyfélkörhöz igazodik, így annak a banknak – jelen esetben az OTP Bank Nyrt.-nek – van a legtöbb ATM-e, akinek a legnagyobb a lakossági ügyfélköre. POS-e két banknak, az OTP Bank Nyrt.-nek és a K & H Banknak van, melyek száma ugyancsak nem köthető az önkormányzati számlavezetés szakszerű lebonyolításához. Számlavezető-váltás esetén nem feltétlenül vált a dolgozó is számlavezető bankot, továbbá az előző számlavezető bank sem feltétlenül szerelteti le az automatáját. Egy meglévő helyzetben egy új ATM felszerelése nagy kockázatot jelent a banknak, mivel az addicionális leöltség az ATM-mel esetleg már jól lefedett piacon nem biztos, hogy megtérül. Az ATM megtérülése elsősorban nem önkormányzati, hanem lakossági igénybevételtől várható, ezért sem indokolt önkormányzati számlavezetés beszerzése során annak bírálati részszempontként való meghatározása. Amennyiben az önkormányzati dolgozók (vagy a lakosság) banki kiszolgálásának minősége szempont az önkormányzati számlavezetés elbírálásánál, akkor egyéb, a lakossági ügyfélkör kiszolgálását jellemző kondíciókat, pl. a lakáshitelezési konstrukciókban alkalmazott kamatlábat kellene meghatározni, mely ugyancsak nem kapcsolható az önkormányzati számlavezetési kondíciókhoz. Az önkormányzat számlavezetésének minőségi kiszolgálására elegendő egy ATM- és egy POS-terminál, mely minden bankfiókban, sőt a postán is található, a CIB-kártyák pedig idegen terminálon is ingyen működtethetők. Álláspontja szerint, műszaki alkalmassági feltételként írható elő a településen az adott bank által kibocsátott kártya használatára alkalmas ATM- és POS- terminál követelménye, nem feltétlenül a bank által működtetve, mivel a működtető az önkormányzat számára indifferens.   CIB fiókokban például OTP által működtetett POS-t használnak. Közölte, hogy kiegészítő tájékoztatás kérésére az önkormányzat ez idáig választ nem adott. Ajánlatkérő szóban arról tájékoztatta, hogy az ATM-ek számát azért határozta meg, hogy az önkormányzati dolgozók kényelmesen hozzájuthassanak a pénzükhöz, továbbá más önkormányzatok is hasonló feltételeket szerepeltettek kiírásukban.
Ajánlatkérő 2007. január 26-án előterjesztett észrevételében – alaptalanság miatt – a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint, a kérelmező által vitatott bírálati rész- és alszempontok nem sértik a Kbt. szabályait.
Előadta, hogy az önkormányzat és intézményeinél alkalmazott dolgozók száma 1758 fő, ezen kívül az önkormányzat havonta, mintegy 120 főnek rendszeres jelleggel utal (tiszteletdíjat, segélyt, stb.) pénzösszeget. Az önkormányzat számára nem közömbös, hogy fizetési napon az alkalmazottak hogyan jutnak hozzá készpénzükhöz. A vitatott bírálati részszempontban versenyt korlátozó kikötést nem tett, azt kívánja értékelni, hogy az érdekkörében lévő személyek, valamint intézmények számára a szolgáltatás minél szélesebb körben elérhető legyen. Ezért tartja szükségesnek, hogy a városban minél több olyan ATM álljon rendelkezésre, ahol a dolgozók minél rövidebb időn belül, minél kedvezményesebben igénybe vehetik a banki szolgáltatást. A kérelmező által vitatott bírálati részszemponttal a dolgozók érdekeit kívánja érvényesíteni, és nem azt, hogy a banknak megéri-e az ATM-ek darabszámának növelése. A készpénz felvételére szolgáló ATM-automaták számát fontosabbnak tartja a POS-terminálok számánál, ezért az előbbi esetben 6, míg az utóbbinál 2 súlyszámot határozott meg, e részszempont mindössze 8 százalékkal szerepel a bírálati részszempontok között.
Álláspontja szerint, a kérelmező által felvetett probléma akkor állna fenn, ha műszaki alkalmassági feltételként írta volna elő az ATM-ek számát, mely esetben a versenyből olyan ajánlattevő szorulhatna ki, aki egyébként alkalmas a szerződés teljesítésére. Az önkormányzat feladata az Ötv.-ben megfogalmazott feladatok betartása, feladatait az intézményein, illetve az alkalmazottain keresztül tudja ellátni. Cegléd Város Önkormányzata nem csak a szolgáltatás minőségét, hanem elsősorban annak elérhetőségét kívánja értékelni. Véleménye szerint, a folyószámla vezetéssel összefüggésben van a készpénzhez való kedvezményes hozzájutás biztosítása. Jogi szempontból irreleváns, hogy milyen addicionális költsége merül fel a banknak egy ATM-telepítéssel. A felhívásban és a dokumentációban a bírálati szempontokat úgy adta meg, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek. A vitatott bírálati rész-, és alszempontok a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban állnak, mennyiségi módon értékelhető tényezőkön alapulnak.
Érdemi szóbeli tájékoztatást a felhívás VI.3.)15) pontjának megfelelően nem tett, kiegészítő válaszát a Kbt. 56. § (2) bekezdésében előírt határidőn belül fogja megadni.
Egyéb érdekelt OTP Bank Nyrt. 2007. január 29-én előterjesztett észrevételében – alaptalanság miatt – a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlati felhívás II.2.1) pontja alapján, a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között megkötésre kerülő szerződéssel a számlavezető hitelintézet nem csupán az ajánlatkérő saját bankszámlájának vezetésére, hanem nyolc önállóan gazdálkodó intézmény alszámlájának, és egy önálló intézmény (kórház) bankszámlájának a vezetésére is köteles lesz. Az önállóan gazdálkodó intézményeknek és az ajánlatkérőnek is – köztük többek között kórház, rendelőintézet, szociális otthon, iskola, óvoda és bölcsőde is található – napi ügyeik, feladataik folyamatos ellátása során szükségük van arra, hogy fizetést ne csak a számlavezető bank részére adott átutalással tudjanak teljesíteni, hanem ATM- készülék segítségével, illetve POS-terminál igénybevételével is (például anyagbeszerzés során a helyszínen történő közvetlen fizetés érdekében, stb.). Az önkormányzatnak – különösen egy nagy önkormányzatnak – elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy bankszámláját, alszámláival együtt olyan hitelintézet vezesse, aki a város területén az ATM-készülékek, és POS-terminálok tekintetében minél jobb lefedettséggel rendelkezik, ez az önkormányzat ügyintézését jelentősen megkönnyíti. Nem helytálló tehát a kérelemben kifejtett azon érv, hogy az ATM és a POS kizárólag a lakossági ügyfelek által használt berendezés, hiszen azt mind vállalkozói, mind pedig önkormányzati ügyfelek is használhatják. Ezt támasztja alá az a – kérelmező által is elismert – tény, hogy ugyanez a bírálati szempont több más önkormányzat, azonos tárgyú ajánlati felhívásában is megjelent már. Az ajánlati felhívás IV.2.1) és VI.3.5) pontjából megállapíthatóan, a benyújtott ajánlat elérhető maximális pontszáma 10 000, melyből összesen maximum 800 pontot tesz ki a kifogásolt bírálati részszempont. Ezen túlmenően az ajánlatkérő további 12 bírálati részszempontot jelölt meg. Ebből következően, az ajánlatkérő célja nem az volt, hogy bármely ajánlattevőt – akiknek személye a bírálati részszempontok meghatározása során még ismeretlen – kedvezőbb helyzetbe hozzon a többi ajánlattevővel szemben, hanem hogy részletes bírálati szempontrendszer alapján, ténylegesen ki tudja választani a számára pénzügyileg és egyéb szempontból is legkedvezőbb, igényeit kielégítő ajánlatot. A kifogásolt bírálati részszempontnak a műszaki alkalmassági feltételek között történő szerepeltetése esetében, egyes hitelintézetek ajánlatot nem tudnának tenni.
Kérelmező – az ajánlatkérő, valamint az egyéb érdekelt OTP Bank Nyrt. fenti észrevételére reagálva – a 2007. február 1-jén előterjesztett nyilatkozatában az alábbiakat adta elő.
Álláspontja szerint, az ajánlatkérői észrevételben kifejtettek megerősítik, hogy az ATM-ek száma a lakossági ügyfélkörhöz igazodik. Az önkormányzat, és intézményei is vehetnek fel készpénzt az ATM-ből (vagy fizethetnek be készpénzt ATM-en keresztül), de arányaiban lényegesen nagyobb a lakossági forgalom. Nem állította, hogy az önkormányzat és intézményei munkáját az ATM megléte nem segíti. Kérelmező üzemeltet ATM-et a fiókjában, amennyiben pedig az OTP a számlavezetés elvesztése esetén leszereli az ATM-jét, kész helyette új ATM telepítésére. A dolgozók számára is biztosítja az ATM elérhetőséget, arra is van lehetőség, hogy havi 2 alkalommal idegen (nem a CIB által üzemeltetett) ATM-ből ingyenesen vegyenek fel készpénzt. A kórház dolgozói és a pedagógusok jelenleg is élnek ezzel a CIB nyújtotta lehetőséggel, a munkavállalói juttatáscsomag részeként. Véleménye szerint, a POS-terminálra vonatkozó alszempontot nem kellett volna szerepeltetni, mivel a POS terminál üzemeltetésére a bankok az egyes kereskedelmi egységekkel kötnek szerződést, ezeket a szerződéseket a bankok nem mondhatják fel arra való hivatkozással, hogy a bank elvesztette az önkormányzat számlavezetését. Bármely bank által kibocsátott kártya elfogadására alkalmasak a POS-ek, az önkormányzat és a dolgozók azt ingyen használhatják, függetlenül attól, hogy ki a számlavezető bankjuk.
Az OTP Bank Nyrt. észrevételével kapcsolatban fenntartotta azon álláspontját, hogy a POS-vásárlás során történő felhasználás nem kapcsolódik az önkormányzat számlavezetéséhez. A vásárló szempontjából a POS üzemeltetője irreleváns, a vásárló ezért díjat nem fizet. Kérelmező POS- és ATM-szolgáltatást nyújt az önkormányzathoz közeli fiókjában. A POS-terminálra az OTP-vel kötött szerződést, ennek tulajdonosa az OTP, így a kiírás szerint a terminál az OTP pontjait növelné. A használat szempontjából irreleváns, hogy ki telepítette az ATM-et és POS-terminálokat. Nem helytálló az OTP Bank Nyrt. azon állítása sem, hogy az önkormányzat érdeke lenne, hogy számláját olyan bank vezesse, aki az ATM-ek és POS-ek szempontjából jobb lefedettséggel rendelkezik, ugyanis nincs összefüggés a számlavezetés költsége, és az ellátás minősége tekintetében attól függően, hogy ki az ATM-ek és POS-ek üzemeltetője. Hivatkozása szerint, Érd Város Önkormányzata számlavezetési közbeszerzési eljárásának eredménye is azt támasztja alá, hogy szoros versenyben éppen az ATM-ek száma döntött, az ATM-ek számát figyelmen kívül hagyva két bank kedvezőbb ajánlata helyett.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint járt el. Nyílt eljárást folytat le.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont jogszerűségét vitatta. A megsértett jogszabályi rendelkezéseket a Kbt. 49. §-ában, és 57. § (4) bekezdésében jelölte meg.
A Kbt. 49. §-a értelmében, az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 57. §-ának (1)–(4) bekezdése, az alábbiak szerint tartalmazza a bírálati szempontok szabályait:
57. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját.
(2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:
– a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
– b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.
(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni
– a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
– b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
– c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;
– d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
– a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága;
– b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;
– c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság-költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka);
– d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
– e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni.
Jelen esetben az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés, 57. § (2) bekezdés b) pontja alapján felhívásában az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját jelölte meg, a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében megadta az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat, a súlyszámokat, meghatározta az értékelési ponthatárt és az értékelési módszerét.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a kérelmező által vitatott 12. bírálati részszempont, e részszempont körében meghatározott alszempontokra tekintettel is, sérti-e a Kbt. 57. § (4) bekezdését.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sem vitatottan, a 12. bírálati részszempont nem sérti Kbt. 57. § (4) bekezdésének a), b), d) pontját.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy a tárgyi részszempont a közbeszerzés tárgyával nem áll kapcsolatban, továbbá az önkormányzat számlavezetésének kiszolgálásához elegendő egy ATM- és egy POS-terminál, így a mennyiségi előírás jogsértő.
E vonatkozásban a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja rendelkezik, méghozzá akként, hogy a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja – a közösségi közbeszerzési irányelvekkel összhangban – nem határozza meg taxatív módon, csak példálódzó jelleggel, hogy az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati részszempontjainak meghatározása során, a közbeszerzés tárgyával és a szerződés lényeges feltételeivel összhangban álló mely részszempontokat veheti figyelembe, mely részszempontok esetében azonban az 57. § (4) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek teljesülniük kell.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező azon kifogását, hogy a tárgyi bírálati részszempont, e részszempont körében meghatározott alszempontokra tekintettel, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban nem áll.
A készpénzkímélő és készpénz helyettesítő funkciót ellátó bankkártyák kibocsátására és használatára vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket. A piaci tendencia az, hogy a bankkártyákkal végrehajtott készpénzfelvételi és vásárlási műveletek darabszáma és értéke nő, az ATM-ek, a bankfiókolyban és postákon elhelyezett POS-terminálok, valamint a kereskedőknél felszerelt POS-berendezések útján.
Ezt a piaci tendenciát tükrözi az államháztartás szervezeteire – a helyi önkormányzatokra is – kiterjedően, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, mely tartalmazza a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek készpénzkímélő fizetési rendszerének szabályait.
A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 128. § (1) bekezdése értelmében, a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:
– a) az intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére és befizetésére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz;
– b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható a beváltóhelyeken, a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS- termináljainál.
E Korm. rendelet 129. §-a rögzíti a kincstári kártyarendszer alkalmazásában közreműködő hitelintézet kötelezettségeit, a 129. §  j) pontja azt is, hogy biztosítani köteles a beváltóhelyeken, a kijelölt bankjegykiadó automatáinál és POS-termináljainál a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását.
Kérelmező azt maga sem vitatta, hogy az ATM és POS használat nemcsak a lakossági ügyfélkörhöz kapcsolódik.
Jelen esetben az ajánlatkérő költségvetési elszámolási számlájának vezetésére kívánja a banki szolgáltatást beszerezni, az ATM és POS útján készpénzkímélő fizetési rendszer alkalmazására az ajánlatkérőnek, és 9 db intézményének pedig jogszabályban biztosított lehetősége van.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, ezen ajánlatkérői igényt jogszerűen fejezi ki a tárgyi bírálati részszempont meghatározása.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont, az alszempontokra tekintettel is, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételével kapcsolatban álló, e körben nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 12. bírálati részszempont megfelel a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja előírásainak a tekintetben is, hogy értékelhető tényezőkön – Cegléd városban működő „minél több, annál kedvezőbb” ATM, illetőleg POS- terminál szám (db) – alapul.
Ez a mennyiségi meghatározás következik a közbeszerzés tárgyából, a felhívás II.1.5) és II.2.1) pontjának rendelkezéséből, melynek alapján nem csak az ajánlatkérői önkormányzat bankszámlájának, hanem 8 db költségvetési szerve alszámlájának, és 1 db intézményi bankszámlának vezetésére, teljes bankszámlaforgalmának – ezen belül 10 db számla készpénzforgalmának – lebonyolítására, hitelkeret biztosítására, továbbá 11 db bankterminál és szoftver telepítésére is kiterjed az ajánlatkérő beszerzési igénye.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint, a kérelmező által vitatott 12. bírálati részszempont, e részszempont körében meghatározott alszempontokra figyelemmel is, nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját.
Jelen esetben az ajánlatkérő meghatározta a 12. bírálati részszempont alszempontjainak, azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámait is, így a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontját sem sértette meg az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság ezt követően a kérelmező kérelmére megvizsgálta, hogy a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont – figyelemmel e részszempont körében meghatározott alszempontokra is – sérti-e a Kbt. 49. §-át.
A Döntőbizottság elsődlegesen rámutat arra, hogy az adott közbeszerzés vonatkozásában, a tárgyi felhívás, a közbeszerzési eljárás feltételrendszerének összessége alapján ítélhető meg, hogy egy bírálati részszempont sérti-e a Kbt. 49. §-át, vagy sem.
Jelen esetben, az ajánlatkérő bírálati részszempont rendszerében összesen 13 db részszempontot határozott meg, a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja alapján megadta részszempontonként az azok súlyát meghatározó szorzószámokat (súlyszámokat), továbbá az 57. § (3) bekezdés c) és d) pontja alapján az értékelési ponthatárokat és az értékelési módszerét.
A bírálati részszempontokban kifejezetten, a potenciális ajánlattevők megismerhetik azokat a jellemzőket, amelyeket az ajánlatkérő figyelembe fog venni az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során, továbbá a súlyszámok alapján tisztában vannak a közbeszerzési eljárásban indulni kívánó ajánlattevők e részszempontok relatív jelentőségével is. Ez a követelmény garantálja az ajánlattevők számára az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel lehetőségét.
Jelen esetben az ajánlatkérő összesen 13 db bírálati részszempontot adott meg, melyeken belül a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont súlyszámokban kifejezett relatív jelentősége alacsonyabb, a kiosztható összes pontszám viszonylatában nyolc százalékos.
A kérelmező által sem vitatottan, az ATM-et és POS-terminált üzemeltető banki piac többszereplős, nem szűkíthető le a jelenlegi szolgáltatóra.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen kifejtette a jogi álláspontját a tekintetben, hogy az ajánlatkérő tárgyi bírálati részszempontja nem sérti a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontját, rögzítette a közbeszerzés tárgyához kapcsolódóan az ajánlatkérő jogszabályban biztosított készpénzkímélő fizetési rendszer alkalmazásának lehetőségét.
A Kbt. szabályozási rendszere alapján, az ajánlatkérő jogosultsága meghatározni a beszerzési igényét.
Az ajánlatkérők nem kerülhetnek az egyes szereplők piaci pozíciójából adódóan kiszolgáltatott helyzetbe, a piacnak kell az ajánlatkérő beszerzési igényéhez igazodnia, jelen esetben a bankoknak minél több ATM és POS biztosításával az ajánlatkérő szolgáltatás megrendelési igényét kielégíteniük.
Ez pedig magában foglalja a bank kockázatát, hogy az „ATM-mel esetleg már lefedett piacon” az ATM-telepítés költségét vállalja, és ne másik bank tevékenységétől tegye azt függővé, illetőleg hogy milyen számú POS terminál működtetésével teszi lehetővé a kereskedőknél a kártyával történő fizetést.
Fentiek alapján, a Döntőbizottság jogi álláspontja szerint a „Szolgáltatások elérhetősége Cegléd városban” bírálati részszempont, az e részszempont körében meghatározott alszempontokra figyelemmel is, nem sérti a Kbt. 49. §-át.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, a fenti indokok alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése, 347. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. február 8.

Dr. Horváth Éva s. k.,	Székelyné Bihari Mária s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Peleskey Viktória s. k.,
közbeszerzési biztos