Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/36
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.03.28.
Iktatószám:4685/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		####36-D.rtf#### 

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4685/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.56/6/2007.

Tárgy: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogorvoslati kérelme a Szenzor Számítóközpont Kft. kérelmezett ellen a saját közbeszerzési eljárása vonatkozásában.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A. II. emelet 251., a továbbiakban: kérelmező) által a Szenzor Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., a továbbiakban: kérelmezett) ellen benyújtott kérelmet, melyet az OEP „Szállítási szerződés az ajánlati dokumentációban specifikált vények mintanyomatai alapján a szerződéskötés napjától számított 24 hónapig terjedő időszak országos vényellátásának biztosítása érdekében 506 millió db általános vény és 3 millió db szemészeti vény, azaz összesen 509 millió db vény ±40%, továbbá a vények rendeléséhez szükséges 200 ezer db ±40% vényigénylőlap gyártása és kapcsolódó adatkezelési szolgáltatások nyújtása” tárgyú közbeszerzési eljárása vonatkozásában terjesztett elő, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás iratai, a felek írásbeli nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2006. november 9-én adta fel a rendelkező részben meghatározott tárgyban az EU Hivatalos Lapjában 2006/S 218-234750 szám alatti ajánlati felhívását a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. tv. (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására, mely 2006. november 16-án került közzétételre. A felhívás tájékoztató jelleggel a Közbeszerzési Értesítő 2006. november 22-ei 134. számában 24086 szám alatt jelent meg.
Ajánlatkérő a felhívás II.1.8) pontjában a részekre történő ajánlattételt, míg a II.1.9) pontban az alternatív ajánlat lehetőségét kizárta. 
A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 24 hó, a szerződés megkötésétől számítva.
Az ajánlatkérő a felhívás III.2) pontjában meghatározta a részvételi feltételeket, így a kizáró okokat is.
A felhívás III.2.3) pontjában az első francia bekezdésben ajánlatkérő a műszaki, szakmai alkalmasság vonatkozásában előírta, hogy az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok körében ajánlattevő és 10% feletti alvállalkozója a következő adatokat adj a meg – többek között:
Ajánlattevő és 10% feletti alvállalkozója igazolja a Kbt. 67. § (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglaltak szerinti alkalmasságát – többek között – az alábbiak szerint: a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki, technikai felszereltségének (különös tekintettel gyártókapacitásuk) bemutatásával, és szakmai alkalmasságát a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésével, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős vezető bemutatásával.
Ajánlatkérő e pont második francia bekezdésében előírta az alkalmasság minimum követelményeivel kapcsolatosan, hogy az ajánlattevő és a 10% feletti alvállalkozója rendelkezzen a beszerzés tárgyának előállításához szükséges műszaki-technikai felszereltséggel, legalább havi 20 millió db, a jelen beszerzés tárgyának gyártására alkalmas nyomdagéppel/gépekkel, és kapcsolódó berendezésekkel (legalább két db ofszetnyomógéppel, vágásra, csomagolásra alkalmas gépekkel; a megszemélyesítéshez szükséges legalább két db digitális nyomógéppel), valamint rendelkezzen – a teljesítésbe bevonni kívánt – legalább három fő nyomdaipari és számítástechnikai gyakorlattal rendelkező felsőfokú végzettségű szakemberrel, akiket szakmai önéletrajzzal kell bemutatnia.
A IV.2.1) pont szerint az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb ellenszolgáltatás volt.
A VI.1) pontban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a közbeszerzés ismétlődő jellegű, a további hirdetmények közzétételének tervezett időpontja 2008. november 1.
A VI.3) További információ pontban a második francia bekezdésben az ajánlatkérő megjelölte, hogy az ajánlattételhez szükséges egyéb adatok, részletes szakmai-műszaki, minőségi követelmények a dokumentációban találhatók, melynek megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció másra át nem ruházható.
Az ajánlatkérő ugyanezen pont ötödik francia bekezdésében a Kbt. 83. §-a alapján teljes körű hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Az ajánlatkérő ezen pont hetedik francia bekezdésében az alábbiak megjelölését kérte az ajánlatban:
A Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
E pont tizenharmadik francia bekezdése szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek elfogadására, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A dokumentáció tartalmazta az ajánlati felhívást, a szakmai, műszaki, szállítási és fizetési feltételeket, az ajánlattétel formájára és kötelező tartalmára vonatkozó előírásokat, az ajánlat elbírálásának részletes szempontját, valamint a mellékleteket (vállalkozásiszerződés-tervezet, vényigénylő lapra vonatkozó mintákat, illetve ábrákat).
A 2007. január 10-ei ajánlattételi határidőre a kérelmezett és az Állami Nyomda Nyrt. nyújtották be ajánlatukat.
A kérelmezett ajánlatának 4. oldalán nyilatkozott egyrészt arról, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeit elfogadta és a szerződéses feltételeket megismerve az ajánlata elfogadása esetén kötelezettséget vállal az abban foglalt kikötések maradéktalan teljesítésére. A kérelmezett nyilatkozott továbbá, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint az orvosi vények előállításához szükséges papír alapanyag biztosítására harmadik személlyel fog kötni. 
A kérelmezett ajánlata 29–31. oldalán a műszaki, technikai felszereltség körében bemutatta a teljesítésre rendelkezésre álló eszközöket, berendezéseket, illetőleg műszaki-technikai felszereltségét, gyártókapacitását. A 29. oldalon a kérelmezett nyilatkozott, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek részben úgy felel meg, hogy más szervezet erőforrásaira is támaszkodik [Kbt. 67. § (4) bekezdés]. A szükséges erőforrások rendelkezésre állását az érintett szervezet által adott, mellékelt nyilatkozattal igazolja [Kbt. 88. § (3) bekezdés és 63. § (6) bekezdés]. 
A kérelmezett a 29. oldalon három ofszetnyomógépet jelölt meg e körben.
A kérelmezett ajánlatának 49. oldalán csatolta a Bayropa Jung GmbH. (Német Szövetségi Köztársaság) nyilatkozatát, hogy a nevezett cég a jelen közbeszerzési eljárásban a kérelmezett számára a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai forrásokat a szerződés teljes időtartamára rendelkezésre bocsátja, ennek megfelelően a kérelmezett a szükséges forrásokkal rendelkezik. A Bayropa Jung GmbH nyilatkozott, hogy rendelkezik olyan technikai felszereltséggel és kapcsolódó berendezésekkel a továbbiakban több ofszet nyomtatógéppel, amelyek olyan kapacitást biztosítanak a számára, mely a havi húsz millió darab recept többszörösének az előállítását lehetővé teszi. Ezen nyilatkozatban szerepelnek az ajánlat 29. oldalán megjelölt ofszetnyomógépek, valamint az, hogy a Bayropa Jung GmbH nem áll a Kbt. 60. §-ban rögzített kizárási okok hatálya alatt.
Az ajánlatkérő 2007. január 11. és 12-én, január 18-ai határidővel hiánypótlást rendelt el a Kbt. 83. § alapján, mely a kérelmezett vonatkozásában a következő volt:
1) Kérte pótolni a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot, továbbá annak függvényében a Kbt. 71. § (3) bekezdésének megfelelő nyilatkozatot.
2) Kérte az ajánlatkérő által támasztott megszemélyesítési követelményeknek maradéktalanul megfelelő 50-50 mintát becsatolni valamennyi vényfajtából és ezek használatban lévő típusából az ajánlati dokumentációban specifikáltak szerint, mivel a megszemélyesítés nem felel meg a dokumentáció 12. és 25. oldalán található követelményeknek.
3) Az ajánlat nem tartalmazza az ajánlati felhívás és dokumentáció 25. oldalán – a csatolandó minták körében kért – a felhasználásra kerülő papír alapanyag gyártója által kiállított, a papírra vonatkozó tulajdonságokat tartalmazó adatlapot, ezért kérte ennek a pótlását.
4) Az ajánlat a 29. és a 49. oldalain megjelölt nyomtatógépek vonatkozásában, az ajánlati felhívás műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítélése körében kérte a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki-technikai felszereltség bemutatását, különösen a gyártókapacitás részletezését nem tartalmazza, ezért kérte ennek pótlását.
Az ajánlatkérő a kérelmezettől a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért az alábbi körben:
1) Kért információt – az ajánlatban foglalt nyilatkozatra tekintettel, hogy a Szenzor Számítóközpont Kft. az orvosi vények előállításához szükséges papír alapanyag biztosítására 3. személlyel szerződést fog kötni (ajánlat 4. oldal harmadik bekezdés) és arra a nyilatkozatra tekintettel, hogy az ajánlattevő más szervezet erőforrásaira támaszkodik (ajánlat 149. oldal) – arról, hogy az ajánlattevő ezen cégekkel a Kbt. szerint milyen minőségben áll kapcsolatban.
2) Kért a 2006. szeptember 28-án kiállított VPOP Számlavezető Parancsnoksága igazolásán feltüntetett tartozásra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az egy éven túli-e, illetve nem ütközik-e az ajánlatba becsatolt közjegyző előtt tett nyilatkozattal.
3) Kérte arra vonatkozóan a nyilatkozatot, hogy a vények megszemélyesítésével kapcsolatos követelményre, valamint a vénygyártás ajánlatkérő által történő ellenőrzésének biztosítására vonatkozó követelményre tekintettel az ajánlat 49. oldalán bejelentett szervezet a vények előállításában pontosan milyen szerepet vállal, a nyomdai megvalósítás milyen fázisában és milyen mértékben működik közre.
A kérelmezett 2007. január 18-án érkeztetett válaszában közölte, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 10% feletti alvállalkozót nem vesz igénybe, valamint megtette a nyilatkozatát a Kbt. 71. § (3) bekezdésére. Az ajánlatához csatolt vényminták megszemélyesítésével kapcsolatban közölte, hogy a minták megfelelnek a dokumentáció követelményeinek. A dokumentáció 25. oldalán igényelt nyilatkozatot csatolta, továbbá megjelölte, hogy az ajánlata mely részében adta meg a gyártókapacitás részletezését és a műszaki-technikai felszereltségét.
A kérelmezett a felvilágosításában nyilatkozott, hogy a hivatkozott céggel a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti minőségben áll kapcsolatban. A VPOP igazolása nem ütközik a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontjába, továbbá közölte, hogy az ajánlata 49. oldalán bejelentett szervezet a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerint az orvosi vények előállításához szükséges papír alapanyagot biztosítja.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálását követően a 2007. január 24-ére halasztott eredményhirdetésen az Állami Nyomda Nyrt. ajánlatát hirdette ki nyertes ajánlatként, míg a kérelmezett ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította.
Az ajánlatkérő az érvénytelenség indokolása keretében ismertette, hogy bár a kérelmezett a Kbt. 70. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatát ajánlata 4. oldalán megtette, az ajánlatát mégsem az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak megfelelően nyújtotta be. (II. pont)
Az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja körében az alábbi 5 érvénytelenségi okot határozta meg döntésénél.
II.1) „Ajánlatkérő a teljes körű hiánypótlás keretében lehetőséget biztosított a feltárt hiányosságok pótlására, melynek ajánlattevő csak részben tett eleget. 
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás VI.3) pontjában előírta, hogy ajánlattevők jelöljék meg a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.
Ajánlattevőnek a fentiek alapján meg kell jelölnie – melyet az ajánlat írásos formájára tekintettel csak írásbeli nyilatkozat útján tehet – még nemleges válasz esetén is, hogy a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót nem vesz igénybe [Kbt. 71. § (3) bekezdés].
Ajánlattevő megtette a Kbt. 71. § (3) bekezdésére vonatkozó nyilatkozatát továbbra is fenntartva, hogy alvállalkozót nem kíván a teljesítés során igénybe venni. Ajánlata 4. oldalán ugyanakkor „a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint nyilatkozik, hogy az orvosi vények előállításához szükséges papír alapanyag biztosítására harmadik személlyel szerződést fog kötni”, mely – tekintettel ajánlatkérő szakértőjének véleménye, valamint a feladat jellege alapján – a teljesítés megvalósítása szempontjából több, mint 10%.”
II.2) Az ajánlattevő vénymintáin a megszemélyesítés nem felelt meg a dokumentáció 12. és 25. oldalán előírt követelményeknek, mivel a megszemélyesítést nem az előírt betűstílussal nyomtatta a kérelmezett, az orvos nevét nyomtatott nagybetűkkel nyomtatta, valamint a „szakvizsga: Háziorvostan” feliratból pedig lemaradt a „szakvizsga” megjelölése. Ajánlattevő felhívás ellenére nem pótolta a mintákat.
II.3) Az ajánlattevő ajánlatához nem mellékelte az ajánlati felhívás és dokumentáció 25. oldalán a csatolandó minták körében kért, a felhasználásra kerülő papír alapanyag gyártója által kiállított, a papírra vonatkozó tulajdonságokat tartalmazó adatlapokat és ezt a hiánypótlási felhívás ellenére nem pótolta, ugyanis azt nem a gyártó, hanem az ajánlatban a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján megjelölt szervezet állította ki. Ezen utóbbi nyilatkozat kitétele, miszerint az értékek csak tájékoztatásul szolgálnak és nem képezhetik a szállítási feltételek alapját megkérdőjelezi a vényellátás folyamatos biztonságát. 
II.4) Ajánlatkérő a hiánypótlás keretében kérte továbbá pótolni ajánlattevő ajánlata 29. és a 49. oldalain megjelölt nyomtatógépek vonatkozásában az ajánlati felhívás műszaki, illetve szakmai alkalmasság megítélése körében kért, „a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszakitechnikai felszereltség bemutatását, különösen a gyártókapacitás részletezését”. 
Ezt ajánlattevő nem pótolta, sőt az ajánlat figyelmes elolvasására szólította fel ajánlatkérőt, ami legkevésbé sem eredményezheti a hiányok pótlását. 
II.5) Ajánlatkérő a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül a Kbt. 85. §-a alapján felvilágosítást kért ajánlattevő ajánlata 4. oldal 3. bekezdésében tett nyilatkozata – az orvosi vények előállításához szükséges papír alapanyag biztosítására harmadik személlyel szerződést fog kötni –, valamint a 49. oldalon található nyilatkozat – melyből kiderül, hogy ajánlattevő más szervezet erőforrásaira támaszkodik – vonatkozásában arról, hogy ajánlattevő ezen cégekkel a Kbt. szerint milyen minőségben áll, továbbá arról, hogy a dokumentáció 13. oldalán, a vények megszemélyesítésével kapcsolatban elvárt követelmények teljesíthetőségére, másodsorban pedig a dokumentáció 14. oldalán a vénygyártás helyszíni ellenőrzésének Ajánlattevő részéről történő biztosíthatóságára tekintettel a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján megjelölt szervezet a vények előállításában pontosan milyen szerepet vállal, a nyomdai megvalósítás milyen fázisában és milyen mértékben működik közre.
Ajánlattevő a teljesítésbe bevonandókkal kapcsolatban nem tett a Kbt. 70. §-ában foglaltak szerint kifejezett, egyértelmű nyilatkozatot, tekintvén, hogy a harmadik személyként és a külső erőforrásként a teljesítésbe bevonni kívánt szervezetet is a Kbt. 67. § (4) bekezdése hatálya alá tartozónak jelölte meg: ajánlatának 49. oldalán bejelentett szervezet – a 49. oldalon tett nyilatkozata alapján – nyertességünk esetén a közbeszerzésnek az ajánlatunk 4. oldalán [Kbt. 71. § (1) bekezdés szerint] megjelölt részét fogja végezni, azaz biztosítja az orvosi vények előállításához szükséges papíralapanyagot [Kbt. 67. § (4) bekezdés].
Az ajánlatban külső erőforrásként megjelölt szervezet a papíralapanyag biztosítását nem vállalta, ellenben a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján tett kifejezett kötelezettségvállalása – a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai forrásokat a szerződés teljes időtartamára rendelkezésre bocsátja – egyértelműen ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-technikai alkalmasságának megfelelését szolgálja.
Ajánlatkérő kérdései a fenti – ellentmondó – nyilatkozatok ismeretében továbbra is fennállnak:
1) Egyrészt a vonatkozásban, hogy ha a papíralapanyag biztosítását és a nyomtatást is ugyanaz a külső erőforrás végzi, akkor ajánlattevő a teljesítésben miképpen, annak melyik részében vesz egyáltalán részt? 
2) Másrészt a teljesítésben ekkora szerepet vállaló külső szervezet valójában nem alvállalkozó?
3) Harmadrészt pedig hogyan biztosítható a magyar vények gyártásának ellenőrzése egy németországi nyomdában; továbbá mivel ajánlattevő nem volt hajlandó részletezni, hogy a megszemélyesítés hol, kinn keresztül történik, így ajánlatkérő nem látja biztosítottnak a dokumentációban előírt kezelt adatok védelmének érdekében támasztott követelmények betartását.
Ajánlatkérő ezt követően rögzítette döntésében az alábbiakat: „A fentiekben részletesen kifejtettek alapján az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek, vagyis ajánlattevő nem a Kbt. 70. § (1) bekezdésben foglaltak szerint terjesztette elő ajánlatát, így az a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint érvénytelen.”
Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződést 2007. február 1-jén megkötötte.
A kérelmező a kérelmezett ellen 2007. február 2-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Kérte annak a megállapítását, hogy a kérelmezett a közbeszerzési eljárás során megsértette a Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdését.
A jogorvoslati kérelemben előadta, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője, a Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet nyújthat be.
A jogsértés megtörténtének és a tudomásszerzés időpontjának 2007. január 18-át jelölte meg arra hivatkozással, hogy ebben az időpontban járt le a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló idő.
A jogorvoslati kérelem IV. pontja tartalmazza a megsértett jogszabályi rendelkezést, a kérelmező azt adta elő, hogy az ajánlattevő, a kérelmezett a Kbt. 70. § (2) bekezdését sértette meg. Ezt követően megismételte ajánlatkérő az érvénytelenné nyilvánító döntése II. pontjában foglaltakat, azaz: az ajánlattevő a jogsértést azzal követte el, hogy bár ajánlatának 4. oldalán megtette a Kbt. 70. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatát – ajánlatát nem ennek szellemében készítette el és nyújtotta be, továbbá a hiánypótlás keretében sem pótolta nyilatkozatait és a felvilágosítási kérelem alapján sem adott tájékoztatást.
A kérelmező ezt követően három pontban szedve tette meg előadását. 
A IV.1) pont teljesen azonos ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntésének II.1) pontjával, a fentiekben bemutatva.
A IV.2) pont teljesen azonos ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntésének II.4) pontjában foglaltakkal, fentiekben bemutatva. Azzal, hogy a kérelmezett a nyilatkozatot elmulasztotta számára ez nyilvánvalóvá tette, hogy a kérelmezett nem rendelkezik a gyártáshoz szükséges eszközökkel – és bár azokat megpróbálta külső erőforrásként bemutatni a Kbt. 67. § (4) bekezdésére hivatkozva – további egymásnak ellentmondó nyilatkozatai egyértelművé tették, hogy leplezetten kíván alvállalkozót igénybe venni, a munka – több mint 10%-át ajánlattevő nem Magyarországon kívánj a elvégeztetni.
A IV.3) pont teljesen azonos az ajánlatkérő által II.5) pont alatt megállapított érvénytelenségi okban foglaltakkal, a fentiekben bemutatva.
A kérelmező ezután jogorvoslati kérelmében közölte, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárás keretében kívánja bizonyítani azt, hogy a kérelmezett ajánlattevő tudatosan próbálta leplezni alvállalkozóját, így készítette el az ajánlatát, megsértve ezzel a Kbt. 70. § (2) bekezdését, valótlant állított, megtévesztette ajánlatkérőt.
A kérelmező a jogorvoslati kérelem V. pontjában a fentiekben általa előadottakra tekintettel kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján, hogy a kérelmezett hamis adatot közölt és azt többszöri tisztázási lehetőség ellenére nem helyesbítette.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 340. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőt legfeljebb öt évre tiltsa el a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján a Szenzor Számítóközpont Kft.-t a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből törölje, illetve rendelje el a c) pont alapján a tanúsítványának a visszavonását.
Kérte továbbá az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek a megtérítését.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében nem említette, hogy a kérelmező, mint ajánlatkérő 2007. január 24-én érvénytelenné nyilvánította (illetve milyen okok miatt) a kérelmezett ajánlatát. Jogorvoslati kérelmében nem kérte saját ajánlatkérői döntésének felülvizsgálatát.
A kérelmezett nyilatkozata szerint a kérelmező nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására, illetve az elkésett. Álláspontja szerint az ajánlata 2007. január 10-i benyújtási dátumától és az eredményhirdetés 2007. január 24-ei dátumától számított 15 napos, illetve 8 napos jogvesztő határidő a 2007. február 2-án előterjesztett jogorvoslati kérelem vonatkozásában lejárt. A jogorvoslati kérelem tudomása szerint nem a Kbt. 324. §-a szerinti tartalommal került benyújtásra. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő volt, bár jogorvoslati kérelmet határidőben nem nyújtott be ellene. A kérelmezett szerint a jogorvoslati kérelem érdemben is alaptalan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás szabályai szerint folytatta le közbeszerzési eljárását.
A Döntőbizottság először a kérelmezett eljárásjogi kifogásait vizsgálta az alábbi indokolására tekintettel nem ítélte alaposnak.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése határozza meg a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultak körét. Az ajánlatkérőt – szemben a többi ügyféllel – eleve jogosultnak minősíti jogorvoslati kérelem benyújtására, nem állapít meg további feltételt az ő vonatkozásában. Így ajánlatkérő ügyfélképességgel rendelkezik. 
A Kbt. 323. § (2) bekezdése az alábbiak szerint állapítja meg a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidőket: 
A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Jelen esetben miután ajánlatkérő nem az eljárást lezáró döntése ellen terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét, nem a 8, hanem a 15 napos határidő az irányadó. 
A kérelem benyújtására mindenképpen a 15 napos határidőn belül került sor. Egyrészt, ha a kérelmező sajátos levezetését nézzük, akkor a hiánypótlási határidőig szüntethette volna meg a kérelmezett a jogsértő helyzetet (bár megjegyzendő jogi szempontból nyílt eljárás esetén nincs mód az ajánlat módosítására). Másrészt ajánlatkérő döntésének meghozataláig – mivel az ajánlat még nem kerül elbírálásra – nem kezdődik meg az ajánlat jogsértő jellege miatti jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő.
A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás iratai és a felek írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. szabályozása a 3. § értelmében kógens, a Kbt.-ben pedig maga a jogalkotó határozta meg a közbeszerzési eljárás egyes résztvevőinek (pl. ajánlatkérő, ajánlattevő) jogait és kötelezettségeit, melyek be nem tartásának a jogkövetkezményeit is rögzítette.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdésének megsértésére alapította, továbbá visszatérően hivatkozott arra, hogy a kérelmezett ajánlattevő nem pótolta a hiányokat, nem adta meg a kért felvilágosítást.
A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdésének szabályozása azt írja elő az ajánlattevőknek, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatokat elkészíteniük, benyújtaniuk, kifejezett nyilatkozatot kell tenni a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra, továbbá a kizáró okkal kapcsolatban a Kbt. 63. § (1)–(7) bekezdése szerint kell eljárnia, köteles igazolni a pénzügyi, gazdasági, műszaki, valamint szakmai alkalmasságát, az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatában megadni.
A Döntőbizottság számára azonban az ajánlattevőnek a Kbt. 70. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő ajánlat benyújtásával kapcsolatban a jogalkotó nem állapított elbírálási, döntési jogkört, kötelezettséget. A Kbt. kógens szabályozásában a jogalkotó ajánlatkérő kötelezettségévé tette az ajánlatok megvizsgálását és elbírálását.
A Kbt. 81. § (1)–(2)–(3) bekezdése előírja az ajánlatkérőnek, hogy
(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. fenti kötelező rendelkezései alapján tehát ajánlatkérő kötelezettsége az érvényesség, alkalmasság, kizárás kérdésében való döntés, ezt ajánlatkérő nem ruházhatja át a Döntőbizottságra, illetve a Döntőbizottság nem vonhatja el ajánlatkérőnek a Kbt.-ben biztosított jogkörét. Így arra sem áll fenn jogi lehetőség, hogy ajánlatkérő megossza az ajánlatok bírálatát, és azt kérje, hogy azt részben (pl. egyes kizáró okok) a Döntőbizottság végezze el.
A Kbt. szabályozása olyan tekintetben is kógens, hogy megadja az arra vonatkozó tartalmi szabályozást, mi a jogkövetkezménye annak, ha ajánlattevő nem a Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően nyújtja be az ajánlatát. Az erre vonatkozó előírásokat tartalmazza a Kbt. 88. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése. Így ajánlatkérőnek ezeket kell alkalmazni – a törvényi feltételek megléte esetén – és nem teheti meg, hogy saját eljárása helyett a Döntőbizottság döntését kérje részben vagy egészben ezekben az esetekben.
A Döntőbizottság szerint egyértelműen megállapítható a kérelmező ajánlatkérő jogorvoslati kérelméből, hogy olyan kérdésben kérte a Döntőbizottság döntését (kizárás hamis adatszolgáltatás miatt), melyben ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a döntés. Így a kérelmet a Döntőbizottság elutasította. 
Jelen esetben különösen érdekes az, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmébe beidézett az általa megállapított öt érvénytelenségi ok közül hármat (bár nem közölte, hogy ezek már részéről megállapított érvénytelenségi okok) és ezekre alapítottan „többletként” kérte a hamis adatszolgáltatás hibás megállapítását a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontján kívül.
A jogorvoslati kérelem ekkénti elkészítéséből, az abban megismételtekből az is egyértelműen kitűnik, hogy egyébként nem lett volna akadálya annak, hogy a közbeszerzési eljárás ismert adatai alapján ajánlatkérő ténylegesen is teljesítse törvényi kötelezettségét, az ajánlatok teljes körű elbírálását. Kiemelendő az is, hogy ajánlatkérő maga az általa megállapított – fentekben idézett – érvénytelenségi ok indokolásában kifejezetten rögzítette is, hogy mindenképpen 10% feletti alvállalkozóval tudja csak majd a teljesítést biztosítani a kérelmezett. Emellett pedig okafogyott ilyen kérelmi elem előterjesztése.
A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek a hiánypótlás elmaradásával, illetve a felvilágosítás meg nem adásával kapcsolatos előadása sem.
A Kbt. szabályozása a jogi lehetőséget biztosítja arra, hogy ajánlatkérő lehetővé tegye a hiánypótlást (Kbt. 83. §) illetve felvilágosítást kérjen (Kbt. 85. §).
Ennek alapján ajánlattevőknek lehetőségük van pótolni a hiányt, megadni a kért felvilágosítást.
Ez ajánlattevők számára csak lehetőség és nem kötelezettség, így ennek elmaradásával külön önálló jogsértést nem valósítanak meg az ajánlattevők, ilyet a Kbt. nem határoz meg. A hiány nem pótlásának, illetve a felvilágosítás meg nem adásának a jogkövetkezménye az, hogy ajánlatkérő e nélkül bírálja el a már benyújtott és kötött ajánlatot. A Kbt. 83. § (7) bekezdése, 85. §-a, egyébként is kizárja az ajánlat módosítását.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 318. § (1) bekezdés szerint biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította, az f) pont alapján rendelkezett a költségek viseléséről a Kbt. 341. § (6) bekezdése szerint, illetve a Ket. 154. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. február 20.


Dr. Csanádi Péter s. k.,      Hámori András s. k.,
   közbeszerzési biztos           közbeszerzési biztos

Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos