Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/36
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.03.28.
Iktatószám:4782/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		





KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4782/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.25/8/2007

Tárgy: a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. jogorvoslati kérelme a Pilisjászfalu Község Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. (1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., képviseli: dr. Gömöry Veronika ügyvéd, 1133 Budapest, Pannónia u. 59–61., a továbbiakban: kérelmező) által a Pilisjászfalu Község Önkormányzata (2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 33., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Pilisjászfalu és Tinnye települések szennyvíztisztító telepének bővítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2006. november 15-i 131. számában a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete szerint ajánlati felhívást jelentetett meg nyílt eljárás indítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményei közt egyebek mellett meghatározta azt, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik : (konzorciumnál nem rendelkeznek együttesen)
– legalább 1 fő, a jelen felhívás tárgyában megjelölt munkák végzéséhez szükséges felsőfokú szakirányú képesítéssel, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal bíró vezető/irányító beosztású személlyel.
– legalább 1 fő névjegyzékbe felvett az 1/2002. (I. 7.) FVM–GM–KöViM együttes rendelettel módosított 51/2000. rendelet szerinti „A” kategóriás felelős műszaki vezetővel vízgazdálkodási építményfajta szakterületen
– legalább 1 fő tervezői névjegyzékbe felvett tervezővel V3bt-1 szennyvíztisztító telepek technológiája szakágon.
A negyedik francia bekezdésben az alkalmasság megítéléséhez szükséges megkövetelt igazolási mód keretében előírta ajánlatkérő, hogy csatolni kell az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselőinek végzettségének és képzettségének ismertetését nyilatkozat formában, különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetését, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek.
Az ötödik francia bekezdésben előírta, hogy csatolni kell a teljesítésbe bevonandó szakemberek bemutatását nyilatkozat formájában szakmai végzettségük és képzettségük ismertetését, jelen projektben való szerepvállalásuk részletes ismertetésével.
Ajánlatkérő meghatározta, hogy a felsőfokú végzettség a bizonyítvány közjegyző által hiteles másolatával igazolható. Az A kategóriás felelős műszaki vezetői, illetve tervezői jogosultságot igazoló határozat közjegyző által hitelesített másolatával igazolható. A szakmai gyakorlati idő eredetiben aláírt önéletrajzzal igazolható.
A felhívás IV.2) (B) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
A felhívás VI.3.1) pontjában ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő a felhívás egyéb információk közt a VI.3.11)  s) pontban rögzítette, hogy a Kbt. 254. § (1) bekezdése szerinti feltételek esetén tárgyalást kezdeményezhet.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő, melynek az 1./2. pontjában előírta, hogy az ajánlatokat érvényesen csakis az alábbi tartalommal és csakis az alábbi sorrendben és terjedelemben lehet elkészíteni, az ettől eltérő sorrendben összerakott ajánlat érvénytelen. Ehhez ajánlatkérő 16. pontban megadta az elvárásait.
A dokumentáció 5. oldalán előírta, hogy az alkalmasság megítélésére szükséges dokumentumokat csak a Kbt. által előírt minimális illetve az alkalmasság megítéléshez szükséges mennyiségben és terjedelemben lehet csatolni.
A dokumentáció 5. oldalán ajánlatkérő előírta még, hogy az ajánlattevő köteles a szerződéstervezetéhez műszaki-pénzügyi üzemtervet csatolni az alábbi tartalmi-formai előírásoknak megfelelően:
– naptári hetes bontású ütemterv, tervezés, kivitelezés, vízminőségi vizsgálatok, próbaüzem, műszaki átadás-átvétel bontásban,
– a kivitelezésen belül az alábbi építmények szerinti szakaszolásban: 
– új technológiai épület,
– meglevő technológiai épület,
– osztóakna,
– új uszadékfogó,
– új biológiai tisztítóműtárgy, fölösiszap aknával,
– meglevő biológiai tisztítóműtárgy,
– új fertőtlenítő medence,
– tisztítottszennyvíz-átemelő,
– tisztítottszennyvíz-elvezetés,
– járulékos munkák.
A fenti építményeken belül további munkanem bontása az alábbi:
– építészet,
– villamosság,
– gépészet.
A dokumentációhoz csatolt műszaki tervdokumentáció részét képező műszaki leírás 9.2. pontja előírja, hogy a próbaüzem időtartam kétszer három hónap, a műszaki átadást követően az új teleprészre háromhónapos, majd az egész telepre egy komplex, újabb 3 hónapig tartó próbaüzemet kell lefolytatni.
A próbaüzemeltetési tervet és a tervhez illeszkedő, a kiviteli tervezés keretében készülő ideiglenes kezelési utasítást a próbaüzem megkezdése előtt 30 nappal az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A próbaüzemeltetési tervhez mellékelni kell a megvalósított állapotnak megfelelő kiviteli tervdokumentációt.
A 2006. december 27-i ajánlattételi határidőre kérelmező alapajánlatot, a KEVITERV PLUSZ Kft. és az Akvi-Patent Zrt. alap- és alternatív ajánlatot nyújtott be.
Kérelmező ajánlatában a 297. oldalon 3 vezető tisztségviselőt, 4 főt a teljesítésért felelős személyként nevezett meg, és a 298. oldalon pedig 4 főt jelölt meg a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberként (projektvezető, főépítésvezető, építésvezető, tervező). Valamennyi teljesítésért felelős személyként megnevezettnek a 300–328. oldalakon csatolta a közjegyző által hitelesített a felsőfokú végzettségét igazoló bizonyítványát, a névjegyzékbe történő felvételről szóló határozatot, illetve a szakmai önéletrajzot. Ezen belül Kruk Csaba felelős műszaki vezetői névjegyzékbe vételét igazoló határozatot két példányban a 309. és a 311. oldalon csatolta be.
Az ajánlat 448–450. oldalain található a pénzügyi-műszaki ütemterv, melyben kérelmező a próbaüzem kezdetét 2007. november 28–30.-i időpontban jelölte meg. Az építési munkák közül a tisztítottszennyvíz-átemelő munkáinak befejezését kérelmező 2007. november 9-ében, a tisztítottszennyvíz-elvezetés munkák befejezését pedig 2007. november 16-ában határozta meg.
Az eredményhirdetésre 2007. január 11-én került sor, melyen ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánította, tekintettel arra, hogy az összes ajánlat érvénytelen. A jegyzőkönyv szerint az összegezést a jelenlevők megkapták. Ajánlatkérő közölte, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást fog indítani.
Az összegezés az eljárásról szóló irat szerint a kérelmezői ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az alábbi indokok alapján:
„1. A műszaki leírás 41. oldalának előírása szerint próbaüzemeltetési tervet és az ideiglenes kezelési utasítást a próbaüzem megkezdése előtt 30 nappal az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre jóváhagyás céljából be kell nyújtani. A próbaüzemeltetési tervhez mellékelni kell a megvalósított állapotnak megfelelő kiviteli tervdokumentációt. Ebből következően a 6 az építést minimum 1 hónappal be kell fejezni, hiszen megvalósulási tervet csak akkor lehet készíteni, ha a kivitelezés befejeződött. A teljes időszakra jelzett próbaüzem befejezési határideje az ajánlatban 2007. november 25., amihez a 72 próbát is beleszámítva legkésőbb 2007. október 22-én be kellene fejezni az építést. Ezzel szemben az ütemtervben az építés befejezése 2007. november 16.
2. Az ajánlati dokumentáció 5. oldalon található előírás szerint az alkalmasság megítéléséhez szükséges dokumentumokat csak és kizárólag az alkalmasság megítéléséhez szükséges mennyiségben és terjedelemben lehet csatolni. Ezzel szemben ajánlattevő 3 önéletrajzot, +2 másolatot, +3 FVM, ill. felelős tervezői határozatot csatolt.”
Kérelmező 2007. január 19-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek az ajánlatát, mert az mindenben megfelel a felhívás feltételeinek, ezzel megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja és ehhez kapcsolódóan az eljárás eredménytelenné nyilvánításával a Kbt. 92. § b) pontját.
Tárgyaláson pontosított kérelme szerint az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenné nyilvánítási okok megalapozatlanok.
Nem vitás, hogy ajánlatkérő előírása szerint a próbaüzemhez kapcsolódóan az ideiglenes kezelési és karbantartási utasítást, illetve megvalósított állapotot rögzítő tervet kell készíteni, és azt a felügyelőség részére meg kell küldeni. 
Álláspontja szerint a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemnek nem kell tartalmaznia a létesítési engedélytől eltérő kivitelezés esetén a tényleges állapotot tartalmazó tervdokumentációt, egyébként a műszaki dokumentáció sem tartalmaz olyan előírást, hogy a megvalósulási tervdokumentációt kellene a felügyelőségnek benyújtani. Hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabályban meghatározott kötelezettség, mely ezt előírná, de elismerte, hogy a szokásos kivitelezői gyakorlat szerint – tájékoztatásképpen – a kiviteli tervdokumentációnak az éppen megvalósított állapot szerinti korrigált változatát is megküldik a felügyelőségnek.
Megjegyezte, hogy az ajánlattevő közvetlenül nem nyújthatja be a felügyelőséghez a megvalósulási dokumentációt, mivel a vízjogi üzemeltetési engedélyt az üzemeltető jogosult kérni.
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseiből az alkalmasság igazolására vonatkozó mennyiségi és terjedelmi korlát nem állapítható meg. E körben hivatkozott arra, hogy a Kbt. ilyen korlátozást nem állít az ajánlattevők felé, illetve a Közbeszerzések Tanácsa ajánlása sem tartalmaz erre nézve előírást. A Kbt. is csak az ajánlatkérő felé állít korlátot a Kbt. 69. § (3) bekezdésében, mely szerint a beszerzésre kell korlátoznia az alkalmasság igazolását. Kiemelte, hogy nem a felhívás illetve a dokumentáció rendelkezéseit támadja, hanem azok értelmezése körében hivatkozott ezen indokokra.
Ajánlatkérő nem határozta meg konkrétan azt, hogy az alkalmasság megítéléséhez mennyi dokumentum szükséges, így kérelmező úgy ítélte meg, hogy az általa csatolt irat szükséges az alkalmassága megítéléséhez. 
Ajánlatkérő előírásának azon kitétele alapján, hogy „legalább” csak arra lehetett következtetni, hogy minimum az ajánlattevő által kért szakembereket kell megajánlani, illetve ennyi számban csatolni az igazoló dokumentumokat, de ettől több szakembert és az alkalmasságuk igazolására szolgáló dokumentum csatolása nem volt kizárva.
Ajánlatkérő észrevételében foglaltakra kifejtette, hogy téves ajánlatkérőnek az a megállapítása, hogy nem áll elegendő idő a megvalósulási tervdokumentáció elkészítésére. Az ajánlatban csatolt ütemterve szerint ugyanis a kiviteli tervezés 2007. május 31-én befejeződik, a próbaüzem kezdő időpontja 2007. november 27., tehát elegendő időt hagyott arra, hogy a megvalósult állapotnak megfelelő aktualizált kiviteli tervdokumentációt, – még a próbaüzem megkezdése előtt – a járulékos munkák 2007. november 25-i befejezése előtt a hatósághoz benyújtsa.
Elismerte, hogy az ütemterv szerint az építési munkák közül a tisztítottszennyvíz-átemelő munkáinak befejezése 2007. november 9., a tisztítottszennyvíz-elvezetés munkák befejezése pedig 2007. november 16-a, ezen munkák befejezése azonban nem feltétele a próbaüzemelés engedélyezésének, tehát az engedélyt a felügyelőség kiadhatja.
Hivatkozott továbbra is arra, hogy a dokumentáció 6.4. pontja előírja, hogy a műszaki átadás-átvétel keretében a vállalkozó a megrendelőnek köteles átadni az alábbi dokumentumokat: megvalósulási terv, pirossal bejelölve a tervtől való eltéréseket, vagy a terv szerint valósult meg megjegyzéssel ellátva, 3 példányban.
Ajánlatkérő itt már egyértelműen megvalósulási tervet és nem kiviteli tervet említ. Ebből következik, hogy az összegezésben említett megvalósulási terveket a próbaüzem befejezését követően, a műszaki átadás-átvétel keretében kell ajánlatkérőnek átadni, amit az ajánlatkérőnek kell a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelem részeként a felügyelőséghez benyújtani.
A szakemberek alkalmasságának igazolásával kapcsolatban kifejtette, hogy ajánlatkérő egyrészt az építési beruházás teljesítéséért felelősök, másrészt a teljesítésbe bevont szakemberek bemutatását kérte az alkalmasság megítéléshez szükséges mennyiségben és terjedelemben. Álláspontja szerint nem 3, hanem 4 szakember bemutatása szükséges, mert a projektvezetőn, a főépítésvezetőn és a tervezőn túl, még szükségesnek tartotta gépész bevonását is. 
Megalapozatlannak tartja ajánlatkérő azon álláspontját, mely szerint az 1 fő felelős műszaki vezető és az 1 fő V3b-1 kategóriás tervező esetében elegendő lett volna csak 1-1 db bejegyzést igazoló határozat, mert abból a végzettség nem állapítható meg, tehát kellett az oklevél másolatát is csatolni.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. 
Álláspontja szerint jogszerűen nyilvánította érvénytelenné kérelmező ajánlatát. Kifejtette, hogy a műszaki leírás és a dokumentáció rendelkezései egyértelműen meghatározták, hogy a próbaüzem 6 hónap, és annak megkezdése előtt 30 nappal be kell nyújtani a próbaüzemi tervet az illetékes hatóságnak, melyhez csatolni kell a megvalósult állapotnak megfelelő kiviteli tervet is. 
Az evidens, hogy a megvalósult állapotnak megfelelő terv csak a megvalósulás után készíthető el. Más eljárás esetén a próbaüzem indítása elhúzódhat, ami a teljesítési határidő csúszásához vezet.
Álláspontja szerint a műszaki alkalmasság igazolásának módját egyértelműen, határozták meg, a felhívásban és a dokumentációban az erre vonatkozó rendelkezéseket azonban csak együtt lehet értelmezni. Ennek alapján a felhívás III.2.3) pontja és a dokumentáció 5. oldalán előírtak tartalma alapján az alkalmasság megítélésére szükséges dokumentumokat csak a Kbt. által előírt minimális illetve az alkalmasság megítéléshez szükséges mennyiségben és terjedelemben lehet csatolni.
Tehát az ajánlattevőknek az alábbi okiratokat kellett csatolni:
– 1 fő a beszerzés tárgya szerinti munkák végzéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel rendelkező, 5 éves gyakorlattal rendelkező személy esetében 1 db bizonyítvány és 1 db önéletrajz;
– 1 fő A kategóriás felelős műszaki vezető esetében 1 db igazoló határozat a névjegyzékbe vételről
– 1 fő V3b-1 tervező 1 db igazoló határozat a névjegyzékbe vételről.
A kérelmező ajánlata ezen felüli iratokat is tartalmaz, így az ez okból történő érvénytelenné nyilvánító döntése jogszerű.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárását a Kbt. VI. fejezetének a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések alapján folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította-e kérelmező ajánlatát érvénytelenné. E körben azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek.
A Kbt. 252. §-a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) – a 23. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 70. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 81. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérő által megállapított mindkét érvénytelenségi ok jogszerűségét vitatta.
A Döntőbizottság az első érvénytelenségi okkal kapcsolatosan vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlatában csatolt pénzügyi-műszaki ütemterv megfelel-e az ajánlatkérő felhívása, illetve a dokumentáció rendelkezéseinek. 
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező álláspontját, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, mely szerint a próbaüzem iránti engedély kérelemhez mellékelni kell a megvalósított állapotot rögzítő tervrajzot. 
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felhívása, illetve a dokumentáció ellen a jogvesztő határidőn belül ajánlattevők nem terjesztettek elő jogorvoslati kérelmet, így az abban foglalt rendelkezések mind ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőket kötik. Tehát e körben kizárólag a felhívás és a dokumentáció rendelkezései bírnak relevanciával.
A Döntőbizottság a dokumentáció előírásai alapján megállapította, hogy a próbaüzem megkezdése előtt 30 nappal a próbaüzemi tervet kell beadni az engedélyező környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez, és ehhez mellékelni kell a megvalósított állapotnak megfelelő tervet. Tehát a megvalósításnak már minimum 30 nappal korábban be kell fejeződni, hogy a terv is rendelkezésre álljon a megvalósított állapotról. 
A kérelmező ütemterve szerint az építési munka 2007. november 16-án fejeződik be, így a megvalósult állapotnak megfelelő tervet csak ezt követően, vagy ezzel párhuzamosan lehet elkészíteni. A próbaüzem 2007. november 27-én kezdődik, tehát az arra vonatkozó kérelmet 30 nappal korábban, vagyis október 28-ig be kell adni a felügyelőséghez a dokumentációban előírt melléklettel együtt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ebben az időpontban az ütemterv szerint pedig még folyik a kiviteli munka, ugyanis a tisztítottszennyvíz-átemelő munkáinak befejezése 2007. november 9., a tisztítottszennyvíz-elvezetés munkák befejezése pedig 2007. november 16-a. A megvalósított állapot még nem jött létre, azaz nincs lehetőség arra, hogy a megvalósított állapotot az előírt tervben rögzítsék.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező azon álláspontját sem, hogy a dokumentáció alapján a megvalósulási terveket nem a próbaüzem előtt, hanem a próbaüzem befejezését követően, a műszaki átadás-átvétel keretében kell ajánlatkérőnek átadni, tehát annak a végleges megvalósított állapotot kell tartalmaznia. A Döntőbizottság az ajánlatkérő előírásaiból egyértelműen megállapította, hogy a próbaüzem megkezdéséig ajánlatkérő a ténylegesen megvalósított állapot kiviteli tervben való ábrázolását követelte meg a próbaüzemi tervhez csatoltan, és nem a – próbaüzemi tapasztalatok alapján esetleg módosított – végleges üzembe helyezésre alkalmas állapot megvalósulási tervdokumentációban való rögzítését. Nem vitatható, hogy ajánlattevőnek a végleges üzembe helyezésre alkalmas állapot megvalósulási tervdokumentációját is el kell készítenie, de azt csak a próbaüzem befejezését követően a műszaki átadás-átvétel keretében kell ajánlatkérőnek átadnia. 
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította az okból érvénytelenné, hogy a műszaki ütemterve nem megfelelő.
A Döntőbizottság ezt követően a műszaki alkalmassági igazolással kapcsolatosan megállapított érvénytelenségi okot vizsgálva megállapította, hogy a kérelem e vonatkozásban is alaptalan az alábbi indokok alapján.
Ajánlatkérő legalább 3 fő alkalmasságának igazolást kérve, konkrétan meghatározta, hogy ajánlattevőknek az igazolást milyen okirattal csatolásával kell teljesíteniük.
A Döntőbizottság – a fent részletezettek szerint – megállapította, hogy kérelmező ajánlatában 4 személy adatait csatolta (önéletrajz, oklevél másolat, a jogosultságra vonatkozó határozat). 3 fő FVM-Víz.ép-A, ezek közül egy fő még emellett FVM-EG-A kategória szerinti engedéllyel rendelkező felelős műszaki vezető, és egy fő az előírt vezető tervező.
A felelős műszaki vezető és tervező esetében ajánlatkérő előírása szerint csak a nyilvántartásba vételről szóló határozatot kellett csatolni. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ezen túlmenően az önéletrajzot, és oklevelet is csatolta hozzájuk. Kruk Csaba felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvételét igazoló hatósági igazolását kérelmező kétszer csatolta be az ajánlata 309. és 311. oldalain.
Ajánlatkérő az alkalmasság megállapításához legalább 3 főt követelt meg, meghatározva azt, hogy ezen személyeknek milyen végzettséggel, mennyi szakmai gyakorlati idővel és milyen tervezői illetve felelős műszaki vezető jogosultsággal kell rendelkezniük.
A Döntőbizottság elfogadta kérelmező azon álláspontját, miszerint a „legalább” megfogalmazás alapján a három főt ajánlatkérő minimum követelményként írta elő, így lehetőség volt az egyes kategóriákon belül több szakember megajánlására. Azonban azt az álláspontját már nem osztotta, hogy amennyiben az ajánlattevők a kivitelezéshez szükségesnek ítélték, akkor a meghatározott képzettségű végzettségű illetve szükséges jogosítványoktól eltérő, további szakember megajánlására is lehetőségük volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában gépész felelős műszaki vezetőt is megajánlott, ilyen szakembert azonban a teljesítéshez ajánlatkérő nem kért.
E körben nem fogadta el, hogy a beszerzés tárgyának megvalósításához szükség van ilyen szakemberre is.
A jelen beszerzés tárgyát szennyvíztisztító telep bővítése képezte a kiadott műszaki dokumentáció szerinti tartalommal. A Döntőbizottság álláspontja szerint tehát a kivitelezéshez olyan szakemberek szükségesek, akiknek ezen munkák végzésére van jogosítványuk azaz rendelkeznek az előírt végzettséggel és engedélyekkel. Az ajánlatkérő felhívásában olyan felelős műszaki vezetőt kért, akit az engedélyező hatóság FVM-Víz.ép. A kategóriában vett nyilvántartásba, így a jogosítványa kiterjed a vízgazdálkodási építmények és az azokhoz tartozó szerkezetileg vagy funkcionálisan kapcsolódó építmények munkáinak felügyeletére. Ezen jogosítvány kiterjed a teljes csatornahálózat, a szennyvíztisztító telepek létesítésével kapcsolatos munkákra, tehát nincs szükség még külön gépészkategóriában szereplő felelős műszaki vezetőre. A kérelmező által megnevezett Tóth Zoltán gépész az FVM-ÉG A kategóriában van nyilvántartva. Ez a jogosultság az épület kategóriánál megjelölt épületek, építmények víz, csatorna, gáz, központi fűtés, szellőző, klíma berendezéseinek építés-szerelésére vonatkozik. Minthogy a jelen beszerzés tárgyát nem képezi ilyen építmények kivitelezése, így kérelmező tévesen hivatkozik arra, hogy az általa megjelölt gépész a kivitelezéshez mindenképpen szükséges szakember. A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát, mert az olyan további okiratokat is tartalmazott amire nézve nem volt előírása.
A Kbt. szabályrendszere szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban tartalmi és formai követelményeket írhat elő az ajánlattal kapcsolatban. Az ajánlattevő érvényes ajánlatának egyik legfontosabb feltétele, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen. E körben a Döntőbizottság utal arra, hogy egyetlen jogszerűen megállapított érvénytelenségi ok alapján az ajánlat érvénytelen.
Összességében a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott – tartalmi és formai követelményeknek, tehát ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította azt érvénytelenné.
A Kbt. 92. § b) pontja kimondja eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be.
Figyelemmel arra, hogy az eljárásban benyújtott ajánlatok érvénytelenek voltak, ajánlatkérő a Kbt. 92. § b) pontja alapján jogszerűen nyilvánította eredménytelenné eljárását. Tehát a jogorvoslati kérelemnek ezen része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a fentiek szerint a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el az alaptalan kérelmet.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. február 19.

Dr. Varga László s. k.,      Bujdosó Gézáné s. k.,
  közbeszerzési biztos            közbeszerzési biztos

Dr. Horváth Éva s. k.,
közbeszerzési biztos