Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/42
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.04.13.
Iktatószám:5672/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5672/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.40/11/2007.

Tárgy: az ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft. jogorvoslati kérelme a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az ILS Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft. (1114 Budapest, Móricz Zs. körtér 3/A, képviseli: Asbóth-Újvári Ügyvédi Iroda, 1114 Budapest, Bartók Béla út 61. IV./1, eljár: dr. Asbóth Ede ügyvéd, a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (1155 Budapest, Honvéd u. 13–15., a továbbiakban: ajánlatkérő) „szakfordítási, lektorálási, valamint tolmácsolási (szinkron vagy konszekutív) szolgáltatás nyújtása a GKM részére” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2006. december 18-án feladott a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.) Negyedik rész 299. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítő 147. számában 2006. december 22-én jelent meg a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
I. résztéma: szakfordítási, valamint lektorálási szolgáltatás nyújtása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére általános területen. A fordítás nyelve jellemzően angol, német, francia, román, orosz, spanyol, portugál. A fordítás idegen nyelvről magyar nyelvre, illetve magyar nyelvről idegen nyelvre történik. 
II. résztéma: szakfordítási, valamint lektorálási szolgáltatás nyújtása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére gazdasági területen. A fordítás nyelve jellemzően angol, német, francia, román, orosz, spanyol, portugál. A fordítás idegen nyelvről magyar nyelvre, illetve magyar nyelvről idegen nyelvre történik. 
III. résztéma: szakfordítási, valamint lektorálási szolgáltatás nyújtása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére közlekedési területen. A fordítás nyelve jellemzően angol, német, francia, román, orosz, spanyol, portugál. A fordítás idegen nyelvről magyar nyelvre, illetve magyar nyelvről idegen nyelvre történik.
IV. résztéma: tolmácsolási (szinkron vagy konszekutív) szolgáltatás nyújtása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére általános, közlekedési és a gazdasági területen. A tolmácsolás nyelve jellemzően angol, német, francia, román, orosz, spanyol, kínai, ukrán, horvát, török, szerb. A tolmácsolás idegen nyelvről magyar nyelvre, illetve magyar nyelvről idegen nyelvre történik.
A négy résztéma vonatkozásban ajánlatkérő biztosította a részajánlattétel lehetőségét. A bírálat szempontjaként ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot határozta meg, megadta a szempontokat és meghatározta a módszert is.
Az ajánlattételi határidőre, 2007. január 15-re a FORDuna Fordító Kft., az Euroscript Magyarország Kft., a TRANZPRESS Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot az 1., 2., 3. résztémára, a P és V Nemzetközi Szolgáltató Kft. és az Intercontact Budapest Kft. mind a 4 részre.
A következő ajánlati árakat tartalmazták az ajánlatok az 1–3. rész vonatkozásban:

Ajánlatkérő a hiánypótlást követően az ajánlatokat elbírálta, majd 2007. január 18-án megküldte az összegezést. Ajánlatkérő az összegezést kijavította, melyet 2007. január 19-én meg küldött az ajánlattevők részére. Az eljárás nyertese 1–3. rész tekintetében az Euroscipt Kft. lett, a nyertest követő ajánlattevő az 1. és 2. rész tekintetében a FORDuna Kft., a 3. rész tekintetében kérelmező lett. Ajánlatkérő a nyertessel a szerződést 2007. január 19-én megkötötte.
Kérelmező 2007. január 26-án adta postára jogorvoslati kérelmét, melyet a Döntőbizottság 2006. január 29-én érkeztetett. Hiánypótlást követően a Döntőbizottság 2007. február 6-án megindította a jogorvoslati eljárást. Kérelmező a jogorvoslati kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte jogsértés megállapítása mellett bírság kiszabását, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Kérelmében előadta, hogy a nyertes ajánlattevő az 1–3. részre átlagosan 1,99 Ft-os árajánlatot tett, míg a többi, érvényes ajánlattevő 1–3. részre tett ajánlatainak átlaga 3,07 Ft. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő árajánlata kirívóan alacsony, ajánlatkérőnek a Kbt. 86. § (1) bekezdés szerint indokolást kellett volna kérnie. Mivel ajánlatkérő indokolást nem kért, az ajánlat megalapozottságáról meggyőződni nem tudott, ezért jogsértést követett el. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a nyertes ajánlata az ajánlati ára kirívóan alacsony voltára tekintettel érvénytelen. Előadta, hogy ajánlatkérőnek az árajánlatok egymáshoz való viszonyítása alapján meg kellett volna állapítania, hogy a nyertes ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. Hivatkozott a PSZÁF és a Nemzeti Hírközlési Hatóság hasonló tárgyú közbeszerzési eljárásaira, amelyekben a nyertes ajánlattevő magasabb árajánlatot tett, mint jelen eljárásban (nettó 2,2 Ft/karakter, illetve nettó 2,77 Ft/karakter), véleménye szerint ez is alátámasztja az ajánlat kirívóan alacsony voltát.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Kifogásolta, hogy kérelmező nem jelölte meg, hogy milyen indokokra tekintettel véli kirívóan alacsony ellenszolgáltatásúnak a nyertes ajánlatát, mivel ilyen hivatkozás esetén nem elégséges a feltételezés. Ajánlatkérő előadta, hogy a becsült érték meghatározása során piackutatást végzett, melynek eredményeként két megkeresett cég is a nyertes árajánlatához közeli árat jelölt meg. Áttekintett továbbá hasonló beszerzési tárgyú eljárás eredményéről szóló tájékoztatókat is. Hivatkozott a VPOP 2006. évi eljárására, ahol a nyertes ajánlattevő árai még alacsonyabbak volt. Az interneten végzett keresés eredményeként fordító cégek honlapjaiból szintén megállapítható volt, hogy létezik olcsóbb ajánlat a jelen eljárás nyerteseként kihirdetett ajánlattevői árnál.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a nyertes ajánlat értékelése során megállapította, hogy a nyertes vagy saját alkalmazásban álló, vagy vele évek óta tartó szerződéses jogviszonyban álló szakemberekkel kívánja a szerződést teljesíteni, amely tény a gyakorlati tapasztalatok alapján az ajánlattevő költségeit csökkenteni képes.
Egyéb érdekeltként a nyertes – Euroscript Magyarország Kft. – tett észrevételt, melyben tájékoztatást ad arról, hogy a döntő többségben főállású fordítókkal történő teljesítéssel még nyereséget is el tud érni. A külső fordítókkal is igen kedvező áron szerződik, ezért az ajánlatában szereplő ár mellett is nyereséget tud elérni. Észrevételében kitér arra is, hogy több közbeszerzési eljárásban is részt vett, illetve nyert már hasonló, vagy a jelenleginél alacsonyabb áron. Álláspontja szerint az általa megajánlott ár nem kirívóan alacsony, hanem reális ár. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Főügyészség, és a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység 2006-ban lefolytatott közbeszerzési eljárásainak a tájékoztatóira, melyek szerint ezen eljárásokban a nyertesek ajánlati árai alacsonyabbak voltak, mint az általa jelen eljárásban tett ajánlati ár.
Kérelmező ajánlatkérő észrevételeire reagálva előadta, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott közbeszerzési eljárás tárgya nem egyezik meg a jelen eljárás tárgyával, mert az csak fordítást tartalmaz, lektorálást nem. Egyéb érdekelt észrevételeire reagálva előadta, hogy az általa előadottak nem bizonyítják a vállalás teljesíthetőségét, reális voltát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem az alábbi indokokra tekintettel nem alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. Negyedik rész szerinti, a 299. § (1) bekezdés a) pontja alapján egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le.
A Kbt. 300. § (6) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítására a 48. § (2)–(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §; a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)–(5) bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79–80. §; az ajánlatok elbírálására a 81–89. §, a 91–92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §; a szerződés megkötésére a 99. § (1) bekezdése, (3)–(4) bekezdése; valamint tárgyalás esetén a 128. § is megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlati felhívás helyett ajánlattételi felhívást kell érteni. Az egyszerű közbeszerzési eljárás kapcsán a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 249. § is megfelelően alkalmazandó.
A Kbt. 86. § (1) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.
A Döntőbizottság erre tekintettel a jogorvoslati eljárásban azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlatában megtett ár kirívóan alacsonynak tekinthető-e. A Kbt. szabályozása ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy ajánlatkérők árait értékelje abból a szempontból, hogy azok nem tekinthetők-e kirívóan alacsonynak. A támadott közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő már beszerzése becsült értékének meghatározása céljából tájékozódott. Az árviszonyok felmérését nemcsak a már lefolytatott közbeszerzési eljárások alapján, hanem a beszerzés tárgyát végző cégek közvetlen megkeresésével, illetve az interneten fellehető adatok összegyűjtésével végezte. Ajánlatkérő ezek alapján megbecsülte, hogy a szolgáltatás megrendelése esetén milyen költségekkel kellene számolnia.
Ajánlatkérő az ajánlatok beérkezésekor az általa végzett piackutatási adatok figyelembe vételével értékelte az ajánlati árakat. Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő ára visszaigazolta a felmérése adatait. Így azt nem értékelte kirívóan alacsonynak.
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő álláspontját.
A Kbt. nem határozza meg konkrétan, hogy milyen árajánlat minősül kirívóan alacsonynak, azt minden esetben a konkrét közbeszerzési eljárás feltételei mellett, a beszerzés tárgyára, az érintett beszerzési piac jellemzőire tekintettel kell vizsgálni. A „kirívóan” jelző használata azt egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy önmagában az árajánlatok különbsége nem alapozza meg az indokoláskérési kötelezettséget.
A becsatolt más ajánlatkérők által lefolytatott szakfordítást és lektorálást is magába foglaló közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevők által ajánlott árak egyes esetekben alacsonyabbak, más esetekben magasabbak voltak, mint az eljárás nyertesének árajánlata. Erre tekintettel megállapítható, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban a nyertes ára ugyan a többi ajánlattevő árához képest alacsonyabb volt, de kirívóan alacsonynak nem minősíthető. 
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező által tett nyilatkozatot és becsatolt okiratokat. A kérelmező kérelmében nem tudta alátámasztani a nyertes ajánlat kirívóan alacsony voltát, a korábbiakban kifejtettek szerint ugyanis az önmagában, hogy egy ajánlat a többi ajánlathoz képest alacsonyabb árú, még nem alapozza meg az áraránylat „kirívó” voltát. Kérelmező nem állította, hogy a szolgáltatás a megajánlott áron nem végezhető el, de a jogorvoslati eljárás során a nyertes nyilatkozott arról, hogy a megajánlott áron nemhogy elvégezhető, de számára még nyereséges is. Nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmező azon hivatkozását, hogy a nyertes cég pár évvel korábban történt létrejötte okán nem képes alacsony áron történt teljesítésre, mivel a Döntőbizottság álláspontja szerint a cég megalakulásának időpontja és a teljesítés során alkalmazni kívánt ára nincs összefüggésben egymással, illetve a kérelmező által vélt összefüggésre kérelmező nem világított rá. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a részajánlattétel esetén csak a részekre tett árak vizsgálhatók, hasonlíthatók össze, így a kérelemben hivatkozott különböző részek átlagárai a kirívóan alacsony ár értékelése szempontjából irrelevánsak, jogszerűen nem vizsgálható.
A Döntőbizottság összességében úgy ítélte meg a fenti tényezők alapján, hogy nem lehet megalapozott következtetést levonni a nyertes árajánlatának kirívóan alacsony voltára, így ajánlatkérőt nem terhelte a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokoláskérési kötelezettség, és ebből következően – ebben a körben – a nyertes ajánlata érvényességének vizsgálta.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 346. § (1) bekezdésén alapul. 
Budapest, 2007. március 7.

Dr. Peleskey Viktória s. k.,    Székelyné Bihari Mária s. k.,
	közbeszerzési biztos	  közbeszerzési biztos

Dr. Bíró Judit s. k.,
közbeszerzési biztos