Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2006/29
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2006.03.08.
Iktatószám:5718/2006
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		####29-D.rtf#### 

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA
KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
(5718/2006)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.16/8/2006.

Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás az Air Horizont Pécs-Pogány Repülőtér Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:


A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által az Air Horizont Pécs-Pogány Repülőtér Kht. ( 7666, Pogány, Repülőtér Hrsz.08. továbbiakban: ajánlatkérő) „Pécs-Pogány Repülőtér, utas- és poggyászkezelési technológiai rendszer megvalósítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásában megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 257. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját. A Döntőbizottság ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint pénzbírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000- 01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.


INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2005. december 22-én kelt levelében tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított, és mellékletként megküldte az ajánlattételi felhívását.
Az ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, az Air Horizont Pécs-Pogány Repülőtér Fejlesztéséért Kht., mint beruházó végzi Pécs-Pogány Repülőtér regionális szerepkörű, nyilvános nemzetközi repülőtérré történő fejlesztését. A fejlesztés keretében jelenleg folyik az utasforgalmi épület átépítése a nemzetközi utasforgalom követelményeinek megfelelően. Az utasforgalmi épület átépítésére ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. (Az ajánlati felhívás megjelent 2005. július 13-án, a Közbeszerzési Értesítő 79. számában K. É. – 9649/2005 nyilvántartási szám alatt.). Az eljárás nyertese a Villanyszerelő-ipari Rt. (1077 Budapest, Bethlen G. u. 21–23.) volt, így jelenleg ez a szervezet végzi az utasforgalmi épület átépítését. Az eljárás eredményeként megkötött építési vállalkozási szerződés értéke nettó 725 797 921 Ft volt.
Az utasforgalmi épület átépítésére vonatkozó szerződés gépi utas- és poggyászkezelési technológiai rendszer megvalósítását nem tartalmazta tekintettel arra, hogy ajánlatkérő csak charter és eseti forgalmat kívánt lebonyolítani, menetrend szerinti járatok fogadását nem kívánta biztosítani. A forgalmi épület utaskezelési rendszerét is ennek megfelelően, a charterés eseti utasforgalom lebonyolítására alkalmas kézi- utas- és poggyászkezeléssel tervezte megvalósítani.
Időközben azonban az Austrian Airlines légitársaság tárgyalásokat kezdeményezett az ajánlatkérő tulajdonosával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával. A tárgyalások eredményeként a légitársaság 2006. március 26-tól menetrend szerinti járatokat fog üzemeltetni Bécs és Pécs-Pogány repülőterek között. (A 2006. március 26-i dátumot az indokolja, hogy a légitársaságok számára a nemzetközi menetrend szerinti légi forgalomban a nyári menetrendre történő átállás dátuma között, attól eltérésre nincs mód.)
Az Austrian Airlines részéről a megállapodás egyik feltétele, hogy az önkormányzat mint a repülőtér tulajdonosa, biztosítsa a repülőtéren a menetrend szerinti járatok kiszolgálásához szükséges gépi utas- és poggyászkezelési technológiai rendszert. Az önkormányzat mint tulajdonos utasította az Air Horizont Kht.-t mint beruházót, hogy a közbeszerzési előírások figyelembevételével gondoskodjon a menetrend szerinti forgalom lebonyolításához szükséges rendszerek megvalósításáról. Ajánlatkérő előadta, hogy a fenti, előre nem látható körülmény miatt kiegészítő építési beruházásként kívánja megvalósítani az épület utas- és poggyászkezelési technológiai rendszerének kiépítését.
Az utas- és poggyászkezelési technológiai rendszer megvalósítása a jelen építés alatt levő utasforgalmi épület megvalósítását az alábbiakban érinti:
– A technológiai rendszer erős- és gyengeáramú kapcsolatait biztosító teljes védőcső- és kábelhálózatot be kell építeni az épület falaiba és födémeibe.
– A technológiai rendszer elemeinek (számítógépek, poggyászröntgenek, szállítószalagok, kamerák, hangszórók stb.) nagy része beépített, ill. helyhez kötött berendezés, amelyeknek a szükséges erős- és gyengeáramú csatlakozási pontjait a berendezés típusától függő helyeken ki kell alakítani az épületben. 
– A technológiai berendezések beépítéséhez födém- és faláttörések, ill. kismértékű alaprajzi módosítások (pl. nyílászárók áthelyezése, méretük módosítása stb.) szükségesek.
– Egyes technológiai berendezések pl. jegykezelő számítógépek, mérlegek, monitorok stb.) elhelyezéséhez egyedi kialakítású épülettartozékok beépítése szükséges.
A felsoroltak miatt, amennyiben a technológiai rendszer az épület átépítésére vonatkozó szerződéstől elválasztva, azt követően valósulna meg, a frissen átadott épületet ideiglenesen le kellene zárni és újra munkaterületté nyilvánítani, mivel a technológiai rendszer beépítése jelentős bontási és helyreállítási munkákat igényelne, ami műszaki problémákat vetne fel és számottevő többletköltséget is okozna.
Műszaki és gazdaságossági okok miatt is aránytalan nehézséggel járna tehát a technológiai rendszer megvalósításának elválasztása az épület átépítésére vonatkozó korábbi szerződéstől.
Előadta továbbá, hogy a tervezői költség becslés alapján megállapítható, hogy az épület utas- és poggyászkezelési technológiai rendszere megvalósításának becsült összértéke (nettó 304 446 600 Ft) nem haladja meg az utasforgalmi épület átépítésére lebonyolított korábbi közbeszerzés értékének 50%-át, tehát a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesül. Az eredeti és a kiegészítő építési beruházás megvalósításának becsült értéke együttesen sem haladja meg az építési beruházásokra vonatkozó közösségi közbeszerzési értékhatárt, tekintettel a korábbi szerződés nettó 725 797 921 Ft-os értékére.
Ajánlatkérő fentiekre való tekintettel – a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a kiegészítő építési beruházás megrendelésére – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását tartotta indokoltnak.
A Döntőbizottság elnöke 2006. január 9-én DT.1195/2005. szám alatt a Kbt. 329. § (1) bekezdés alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Rögzítette, hogy az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott iratokból nem állapítható meg a közbeszerzési eljárás jogszerűsége. Indítványozta a választotta közbeszerzési eljárásfajta jogalapjának a vizsgálatát.
Ajánlatkérő a tárgyalást követően becsatolt írásbeli észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az eljárásfajta választása jogszerű volt. Becsatolta a beszerzés tárgyát képező kiegészítő építési beruházás becsült értékét magyarázó előzetes költségbecslést, tételcsoportonkénti bontásban és tárgy szerinti minősítéssel.
Előadta, hogy a 2. és 3.1. tételcsoport különféle szoftvereket és számítógépes hardvereszközöket tartalmaz, ezek a Kbt. 24. § szerint árubeszerzésnek minősülnek.
A 3.2 és 4.3. tételcsoportok a poggyászkezelő rendszer megvalósítását tartalmazzák, a szükséges építési és villanyszerelési munkákkal. Ezen tételek a Kbt. 1. sz. melléklet alapján a 45.31. (villanyszerelés – felvonók és mozgólépcsők szerelése építményekben) alcsoportba tartoznak. A 3.3. és a 4.2. tételcsoportok a csomagkezelésre, illetve a csomagok és utasok biztonsági átvilágítására szolgáló egyéb helyhez kötött, beépített berendezések megvalósítását tartalmazzák, mely munkák a Kbt. 1. sz. melléklet alapján a 45.34. (egyéb épületgépészeti szerelés: máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése építményekbe) alcsoportba tartoznak.
A 4.1. tételcsoport a beépített kiszolgáló pultok megvalósítását tartalmazza, amely munkák a Kbt. 1. sz. melléklete alapján a 45.42. alcsoportba épületasztalos munkák: fából vagy egyéb anyagokból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése) tartoznak. 
A 4.4. tételcsoport a repülőtéri hangosbemondó rendszer megvalósítását tartalmazza. E munkák CPV-kódja: 453143000-4 (kábeles infrastuktúra szerelése).
A 4.5. tételcsoport a repülőtér vizuális utas tájékoztató rendszer megvalósítását tartalmazza. Ezek a munkák a Kbt. 1. sz. melléklet alapján a 45.34. alcsoportba (egyéb épületgépészeti szerelés: utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése) tartoznak. 
Az 5.1. tételcsoport a strukturált hálózat kiépítését tartalmazza, melyek CPV-kódja a 45314320-0 8 számítógépes kábel szerelése).
Az 5.2. tételcsoport az utasforgalmi figyelő repülőtéri kamera rendszer kiépítését tartalmazza, mely CPV-kódja 45316210-0 (forgalomfigyelő berendezések szerelése.)
A 6. tételcsoportba a tervezési feladatok tartoznak.
Véleménye szerint a felsoroltak alapján megállapítható, hogy a 3.2.–5.2. tételcsoportok építési beruházásnak minősülő elemek. A Kbt. 25. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 6. tételcsoportba levő tervezési feladatok is az építési beruházás részét képezik.
Az építési beruházásnak minősülő elemek (3.2.–5.2.), valamint a tervezési feladatok értéke (összesen 201 499 200 Ft) meghaladja a tartalékkeret nélküli teljes beruházási érték (289 949 200 Ft) 50%-át. A Kbt. 28. § alapján, ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magába, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. Ennek alapján a közbeszerzés tárgya építési beruházás.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban és a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása a Kbt. VI. fejezete alá tartozik.
A Kbt. 246. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos lehet. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.
A Kbt. 257. § (1) bekezdése alapján a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126–130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait (125–128. §, 131–135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 26. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 126. § -a szerint a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is – a 6. cím rendelkezései szerinti eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 25. § (1) bekezdés szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:
a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
A Kbt. 39. § (2) bekezdés szerint, ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.
A Kbt. 39. § (4) bekezdése kimondja, hogy az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának eseteit a Kbt. 125. §-a szabályozza.
A Kbt. 125 § (3) bekezdése a) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Kbt. 25. §-ában, illetve a Kbt. 39. § (4) bekezdésében előírt feltételek teljesültek e a beszerzés tárgyának meghatározásakor.
Döntőbizottság megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás tárgyaként beszerezni kívánt rendszer vegyesen tartalmaz árubeszerzési, szolgáltatási és építési beruházási elemeket.
Az ajánlatkérő által becsatolt tervezői költségbecslés alapján Döntőbizottság megállapította, hogy a 2. és 3.1. tételcsoport különféle szoftvereket és számítógépes hardvereszközöket tartalmaz, ezek a Kbt. 24. §-a szerint árubeszerzésnek minősülnek, amit ajánlatkérő is elismert. Ezen beszerzési tárgyaknak a becsült értéke együttesen nettó 83.150.000 Ft. Megállapította továbbá, hogy a 3.2.–5.2. tételcsoportba tartozó elemek építési beruházásnak minősülnek, a Kbt. 1. sz. mellékletében felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó kivitelezési munkák. A 6. tételcsoportba tartozó tervezés szorosan összefügg az építési beruházás megvalósításával, tehát a Kbt. 25. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérő helyesen minősítette építési beruházásnak a 3.2.–6 tételcsoportokat.
Ezt követően a Döntőbizottság a 2–3.1. tételcsoportok (szoftver, hardver) és a 3.2.–5.2. tételcsoportok (építési beruházás) egymáshoz való viszonyát vizsgálta.
A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.
Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a szoftver és hardver beszerzés szükségszerűen összefügg e az építési beruházás megvalósításával. Megállapította, hogy a szoftver és hardver beszerzése az építési beruházástól külön kezelhető, szükségszerűen össze nem függő beszerzési tárgy, a kivitelezési munkák befejezhetőek ezen elemek nélkül is.
A Kbt. 39. § (4) bekezdése kimondja, hogy az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére. A 2–3.1. tételcsoportok különféle szoftvereket és számítógépes hardvereszközöket tartalmaz, ezen eszközök beszerzése elválasztható az építési beruházástól. Tekintettel a beszerezni kívánt eszközök becsült értékére, amennyiben ajánlatkérő külön közbeszerzési eljárás keretében szerezné be, a Kbt. IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kellene lefolytatnia, a verseny biztosítása mellett. A funkciók alapján egyértelműen megállapítható, hogy a beszerzés tárgya árubeszerzés.
A 125. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazási jogcíme a beszerzés minden egyes elemére fenn kell, hogy álljon annak jogszerű alkalmazása esetén.
A Döntőbizottság az előzőekben már megállapította, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyát helytelenül határozta meg, árubeszerzésnek minősülő beszerzések esetében is a Kbt. 125. § (3) bekezdése a) pontja alkalmazásával kívánt eljárni. Árubeszerzés esetében pedig a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja nem alkalmazható. Egyes elemekre vonatkozóan fennálló jogcím nem terjeszthető ki olyan elemekre, amelyeket ajánlatkérő jogszerűen nem vonhatott volna össze a beszerzés tárgyában.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta választása nem felel meg a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményeknek, mivel a beszerzés teljes tárgyára vonatkozóan nem állnak fenn a jogalkotó által együttesen támasztott feltételek, így ajánlatkérő eljárásfajta választása jogsértő.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 257. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontját, ezért megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását és az azt követő döntéseit a Kbt. 342. § (2) bekezdés e) pontja szerint és bírságot szabott ki a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Döntőbizottság a körülmények mérlegelése alapján indokoltnak ítélte a bírság alkalmazását. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy jogszerűtlenül alkalmazta a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, amelyben a nyilvánosság, és a piaci verseny csak korlátozottan érvényesülhet, és ezzel potenciális ajánlattevőket zárt ki a versenyből, legalább is egyes részekre vonatkozóan. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását felfüggesztette, így az elkövetett jogsértés reparálhatóvá vált.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette a közbeszerzés értékét, amely nettó 304 446 660 Ft volt.
A Döntőbizottság e tényezőket együttesen mérlegelve a bírság mértékét 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint összegben állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja és a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2006. február 6.

  Dr. Peleskey Viktória s. k.,	    Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
      közbeszerzési biztos                      közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.