Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/44
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.04.18.
Iktatószám:5937/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5937/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.67/12/2007.

Tárgy: a Gergely Air Kft. jogorvoslati kérelme a Körösvölgyi Települések Regionális Szervezete közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Gergely Air Kft. (2481 Velence, Nyár u. 13., képviseli: dr. Sári Péter ügyvéd 1132 Budapest, Kádár u. 16. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Körös-völgyi Települések Regionális Szervezete (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1., képviseli: dr. Varga Imre ügyvéd 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 13., a továbbiakban: ajánlatkérő ) „Szúnyoggyérítésre vonatkozó vállalkozási szerződés” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §, az 50. § (1) bekezdését, a 69. § (3) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja, a jogszabálysértésekre tekintettel ajánlatkérő ajánlati felhívását és azt követő döntéseit megsemmisíti, valamint ajánlatkérőt 1 000 000 Ft azaz egymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000- 01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2007. január 20-án az EU Hivatalos Lapjában 2007/S 14-016132 számon a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást tett közzé, a rendelkező részben megjelölt tárgyban, amelyet tájékoztató jelleggel megjelentetett a Közbeszerzési Értesítő 12. számában 2007. január 29-én K. É. – 100/2007 számon.
A felhívás II.1) pontja szerint a teljes mennyiség (adott esetben, valamennyi részt és opciót beleértve):
Biológiai és kémiai, földi gépes és légi úton történő csípőszúnyoglárva, illetve imágóirtás komplex elvégzése a Körös-völgyi térségben, 16 települési önkormányzat területén (Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Doboz, Csárdaszállás, Dévaványa, Ecsegfalva, Gyomaendrőd, Gyula, Köröstarcsa, Lakitelek, Mezőtúr, Mezőberény, Orosháza, Sarkad, Szarvas), az ajánlattevő által felkért szakértő által meghatározott időpontokban. A vállalkozó feladata továbbá a szúnyoggyérítés elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése, értesítések lebonyolítása. A védekezés összesen 1718,3 ha biológiai és 7774 ha légi, illetve 4096 ha földi kémiai területre terjed ki, évente legalább 2 alkalom biológiai és 3 alkalom légi-földi kémiai kezelés a dokumentációban részletezett gyakorisággal és helyeken. Az alkalom és a terület a tényleges igényeknek megfelelően, az időjárás és a biológiai helyzet függvényében 66%-kal változhat.
A becsült érték: nettó 133 333 333 Ft.
Az ajánlati felhívás II.3) pontja a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés időtartamát 3 évben határozza meg.
Ajánlati felhívás III.2.2) pontja szerint a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: az ajánlattevőnek (közös ajánlattétel esetén minden tagnak) és a teljesítésben a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolására – többek között – az alábbi dokumentumokat kell becsatolnia, és az ennek megfelelő alkalmassági feltételeknek megfelelnie.
Az 5. francia bekezdés szerint az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén minden tag), és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmatlan, ha az elmúlt 3 évre (2003., 2004., 2005.) vonatkozó közbeszerzés tárgya szerinti éves forgalmának átlaga együttesen nem éri el a 60 000 000 HUF összeget (áfa nélkül).
Ajánlati felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében – többek között – az alkalmasság megítéléséhez szükséges adat és igazolási módok az alábbiak:
A 4. francia bekezdés szerint az alkalmasság minimumkövetelménye a Kbt. 67. § (3) bekezdés g) pontja alapján akkreditált minőségtanúsító szervezet, vagy az európai szabványsorozatnak megfelelő, Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezet által kiállított egyenértékű tanúsítvány, az alábbi minőségbiztosítási rendszerek valamelyike szerint: ISO 9001:2000: EN ISO 9001:2000: MSZ EN ISO 9001:2001. [A Kbt. 68. § (4) bekezdés szerint].
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
A 6. francia bekezdés szerint az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha együttesen a szolgáltatás teljesítéséhez nem rendelkeznek saját üzembentartású, érvényes műszaki vizsgával rendelkező, legalább 5 db légi járművel, amellyel 1 napon belül a terület levédhető, továbbá amennyiben a járművek nem rendelkeznek GPS-berendezéssel [Kbt. 67. § (3) bekezdés e) pont].
A 7. francia bekezdés szerint az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha együttesen a teljesítésbe nem vonnak be legalább a teljesítésbe bevont repülőgépek számával azonos létszámú olyan repülőgép-vezetőket, akik megfelelő jogosítvánnyal, valamint legalább 3-3 év szúnyogirtási gyakorlattal rendelkeznek [Kbt. 67. § (3) bekezdés b) pont].
A 8. francia bekezdés szerint az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha az együttesen a teljesítésbe bevont legalább két gázmester szakemberük nem rendelkezik 5-5 éves szúnyoggyérítési gyakorlattal, amelyet az üzembentartó, vagy a Polgári Légügyi Hatóság igazol, valamint nem csatolja a megjelölt szakemberek képzettségét bizonyító, érvényes okiratok másolatait [Kbt. 67. § (3) bekezdés d) pont].
A 9. francia bekezdés szerint az ajánlattevő (közös ajánlattétel esetén a tagok) és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmatlanok, ha együttesen nem rendelkeznek akkreditált tanúsító általi tanúsítással a beszerzés tárgyára vonatkozólag, azaz: légi-földi szúnyogirtás, vegyszerforgalmazás területek (10%-ot meghaladóan bevont alvállalkozóknak a meghatározottakból arra kell tanúsítással rendelkezniük, amelyre az alvállalkozói szerződésük irányul) [Kbt. 67. § (3) bekezdés g) pont].
Ajánlattételi felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás.
Ajánlattételi felhívás IV.3.3) pont szerint az ajánlatkérő dokumentációt is kiadott, amely az eljárásban történő részvétel feltétele (50 ezer + áfa).
Ajánlattételi felhívás IV.3.4) pontja szerint az ajánlattételi határidő, amely egyben a bontási határidő is: 2007. március 13-a, 10.00 óra.
A dokumentáció szerződéstervezetének III.3) és 4) pontja tartalmazta az alábbi mennyiségi és területi adatokat:
– légi biológiai kezelés: két alkalommal, 1576 ha területen,
– földi biológiai kezelés: két alkalommal, 142,3 ha területen,
– légi kémiai kezelés: három alkalommal, 7774 ha területen,
– földi kémiai kezelés: három alkalommal, 4096 ha területen válhat szükségessé.
A teljesítés helye: a költségviselést vállaló települések lárvatenyésző vizes élőhelyein, az imágóirtás az ajánlatkérő által megadott, a költségviselést vállaló települések lakott területén történik.
Az irtásra az alábbi településeken, illetve ezek környezetében kerül sor:
Az adott időpontban alkalmazandó technológia, a védekezésbe bevont területek nagysága – az időjárás és egyéb természeti tényezők függvényében – a megfelelő hatékonysága biztosítása érdekében változhat, 66%-os mértékben.
A védekezések konkrét időpontját, az alkalmazandó gyérítési módot (technológiát) gyérítésbe bevont területeket és azok nagyságát – az árvaszúnyogok rajzásának figyelembe vételével – a települések által megbízott szakértő, vagy a megrendelő írásban határozza meg a kezelést megelőző legalább négy nappal korábban.
A vállalkozó az egyes védekezések előtt köteles egyeztetni a gyérítés helye szerinti települési önkormányzat által megbízott személlyel is a terület nagyságát, ami azonban nem lehet nagyobb, mint a dokumentációban meghatározott terület, kivéve, ha a terület növelésével járó többletköltséget az adott települési önkormányzat teljes egészében viseli. Az így felmerült többletigényt a vállalkozó köteles teljesíteni.
Kérelmező 2007. február 9-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy Döntőbizottság állapítsa meg a Kbt. 1. § és 49. §-ban foglaltak megsértését, a jogsértés megállapítása mellett hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt.-nek megfelelő, jogszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására, rendelkezzen az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek a viseléséről, továbbá kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdése meghatározza az esélyegyenlőség és egyenlő elbánás követelményét. A Kbt. 49. §-a kimondja, hogy az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy az alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A jogszabályok által meghatározott jogszabályi kereteken belül az ajánlatkérő szabadon állíthatja össze az ajánlati felhívást, ezen belül a Kbt. 65–69. § alapján határozhatja meg az ajánlattevőnek és alvállalkozójának alkalmassági kritériumait, azonban az előző két jogszabályhelyben megfogalmazottakat mindig szem előtt kell tartania.
Az esélyegyenlőség elvének az ajánlati felhívás összeállításakor és az egész közbeszerzési eljárás során érvényesülnie kell.
A kérelmező álláspontja szerint a becsült érték három évre vonatkozóan 133 333 333 Ft, azaz egy évre lebontva 44 000 000 Ft. Az ajánlattevő az elmúlt 3 évben éves szinten 60 000 000 Ft-os forgalmat követel meg, amely túlzott mértékű.
Kérelmező álláspontja szerint az esélyegyenlőségnek érvényesülnie kell olyan formában is, hogy az ajánlatkérőnek reális alkalmassági szabályokat kell meghatároznia. Az éves forgalmat ilyen mértékben megjelölő követelmény kiszorítja a versenyből azokat a vállalkozásokat, amelyek bár a szükséges technikai és műszaki feltételekkel rendelkeznek, a kizáró okok sem állnak fenn velük szemben, azonban az elmúlt 3 évben éves szinten esetleg kisebb forgalmat bonyolítottak le.
A szolgáltatást el tudnák végezni, az áraik is versenyképesek, ami jelen pályázatnál nem elhanyagolható, mivel az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást ajánlóval kíván szerződést kötni, azonban az említett kisebb cégek, mivel kisebb forgalmat bonyolítottak le az elmúlt 3 évben, alkalmatlannak minősülnek.
Jogellenesnek tartja az ajánlatkérő azon kiírását, hogy alkalmanként a terület, akár 66%-al is változhat, ami így annyit jelent, hogy a fedezet legfeljebb 34%-os terület nagyságra van meg, annak ellenére, hogy nem erre írt ki az ajánlatkérő pályázatot.
A felhívás II.2.1) pontjának ebből a részéből az következik, hogy a becsült érték fedezete nincs meg, vagy az ajánlattevők által ellenőrizhetetlen területnagyságot takar.
A 2006. március 6-i tárgyaláson előadta, hogy a 66%-os eltérés olyan mértékű, hogy akár emiatt szerződésmódosításra is szükség lehetne.
A kérelmező álláspontja szerint sérül az esélyegyenlőség alapelve azzal is, hogy az ajánlatkérő előírása szerint rendelkezni kell az ajánlattevőknek 5 db repülőgéppel, öt 3-3 éves gyakorlattal rendelkező repülőgép-vezetővel és két 5-5 éves gyakorlattal rendelkező gázmesterrel.
A kérelmező álláspontja szerint sok a szúnyogirtásban részt vevő cég egyetlen repülőgéppel sem rendelkezik. Természetesen a légi úton történő szúnyoggyérítéshez szükséges repülőgép, azonban ez a követelmény kielégítésre kerül azáltal, hogy az ajánlattevő és az alvállalkozója rendelkezik a szükséges légi járművel a légi szúnyoggyérítés lebonyolításához. Ennek szám szerinti meghatározása azonban már sérti az esélyegyenlőség követelményét és ezt a sérelmet még fokozza, hogy az 5 pilóta meglétét követeli meg az ajánlatkérő, 3-3 éves gyakorlattal, valamint a 2 gázmestert 5-5 éves gyakorlattal, hiszen az ajánlati felhívás tárgya nem indokolja ekkora „légi flotta” meglétét. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében követeli meg a jogalkotó, hogy az alkalmassági követelmények maximum a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben írhatók elő.
A kérelmező a 2007. március 7-i beadványában – hivatkozva Madas László igazságügyi repülő légiszakértő és Pokaraczki András igazságügyi légügyi szakértő 2002. április 9-én kelt írásbeli szakvéleményére – azt vezette le, hogy 3 db légi jármű pl. 2 db AN–2-es és 1 db KA–26-os 10 690 ha, vagy 1 db AN–2, és 2 db KA–26 el tudja látni a feladatot, ami nem is követelmény. A szakvélemény szerint 1 db AN–2 óránként 1070 ha, 1 db KA–26 helikopter 600 ha területet tud lefedni. A kérelmező 2 × 2 óra időtartamban számolt hajnalban és este.
A fentiekből azt a következtetést vonja le, hogy nem kell 5 légi jármű, 5 pilóta és 2 gázmester sem, továbbá az előírt gyakorlati idő sem szükséges, hanem elég rendelkezni a megfelelő képesítéssel.
A kérelmező álláspontja szerint diszkriminatív az ajánlati felhívás azon követelménye, amely a szúnyoggyérítésen túl akkreditált tanúsítványt követel meg az ajánlattevőktől és alvállalkozóiktól, hiszen éppen elégséges, ha ezen cégek a szúnyogirtás tárgyában rendelkeznek ilyen tanúsítvánnyal, azonban a jelen közbeszerzési eljárás lebonyolításához ez nem szükséges, így felesleges és diszkriminatív követelmény.
Az ajánlatkérő írásbeli észrevételében a tárgyaláson, valamint a kérelmező beadványára adott válaszában az alábbiakat adta elő:
az első kérelmi elemre előadta, hogy a szúnyogirtás tekintetében 3 évről van szó (3 irtási szezon), gazdasági évet tekintve pedig összesen 29,6 hónapról. (2007. április 12.–2009. szeptember 30.) A hónapra vetített összegek tehát a következők:
Becsült érték: 4 500 000 Ft/hó
Forgalom: 5 000 000 Ft/hó
A nevezett alkalmassági kritériumot a közös ajánlattevőknek együttesen kell teljesíteniük a közbeszerzés tárgya szerinti éves forgalmuk átlagaként.
Az alkalmassági feltétel alvállalkozó, vagy harmadik személy bevonásával külső erőforrás igénybevétele esetén is teljesíthető. [Kbt. 66. § (2) bekezdés]
Az alkalmassági kritérium reális – tekintettel a Kbt. 69. § (3) bekezdésében foglaltakra – a teljesítéshez szükséges feltételek mértékét nem haladja meg.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában meghatározta, hogy a közbeszerzés szerinti teljes mennyiség 66%-kal eltérhet a felhívásban megadott mennyiségtől.
A közbeszerzés tárgya szerinti teljes mennyiség hektárban és alkalomszámban meghatározott szúnyoggyérítési tevékenység. A közbeszerzés tárgyát az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában meghatározott mennyiségek képezik, amelyhez a társult önkormányzatok a saját forrást hozzárendelték. A szolgáltatás speciális jellegéből adódóan – ahol a mennyiségek nem határozhatók meg pontosan – az ajánlati felhívásban meghatározott mennyiségek átlagos időjárási körülmények figyelembevételével kerültek megállapításra. Az időjárás változásának függvényében a mennyiségek változhatnak, ezen tényről az ajánlattevők részére a felhívás II.2.1) pontjában adott tájékoztatást.
A mennyiségek időjárástól függő változása két részből tevődik össze. Egyrészt az alkalomszám, ami a felhívásban minimális mértékkel került meghatározásra: „évente legalább 2 alkalom biológiai és 3 alkalom légi-földi kémiai kezelés”, tehát nem csökkenthető.
Másrészt a hektárszám, amelyet az ajánlatkérési dokumentáció pontosít.
A dokumentáció kitér arra, hogy ár- és belvízmentes, aszályos időszakban, illetve rendkívüli időjárási viszonyok között a gyérítésbe bevont területek milyen mértékben és milyen határértékek között változhatnak. Egy esetleges ár- vagy belvíz esetén a nyertes ajánlattevőnek készen kell állnia, hogy szükség esetén, ilyen alkalmakkor is biztosítani tudja a szolgáltatást. Az elmúlt évek időjárási körülményei az utóbbit igazolják, mivel 2005. és 2006. években mind az árvíz, mind a belvíz komoly problémákat okozott.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1) pontjában megjelölt konkrét mennyiségekre kért ajánlatot. A szolgáltatás speciális jellege miatt azonban az ajánlatkérő meghatározta, hogy a szerződés teljesítésére a megfelelő hatékonyság biztosítása érdekében az időjárás és egyéb természeti tényezők (árvíz, belvíz) figyelembe vételével kerülhet sor.
A több éves tapasztalatok alapján a mennyiségek változásának iránya főként pozitív irányban várható, a megadott teljes mennyiségek a minimális értékek, a becsült érték fedezete rendelkezésre áll.
A Döntőbizottság kérdésére az ajánlatkérő a tárgyaláson előadta, hogy az ajánlattevőknek az egyösszegű ajánlati árat úgy kell meghatározniuk, hogy a lehetséges 66%-os eltérést is figyelembe kell venniük.
Az ajánlatkérő a 2007. március 12-i beadványában előadta, hogy aszályos időszakban a terület 11 870 ha, magas hatékonyság esetében 13 064 ha. Ugyanebben a beadványában a közbeszerzés összes mennyiségére 13 588 ha-t ad meg, amelyből légi 9350 ha. Majd rögzíti, hogy aszályos időszakban 12 788 ha, amelyből légi 8550 ha. Ezt követően az kerül rögzítésre, hogy magas hatékonyság esetén 14 782, amelyből légi 10 377 ha.
Az ajánlatkérő a repülőgépek és a pilóták számára vonatkozóan előadta, hogy Körös-völgyi Települések Szervezetének 16 önkormányzat a tagja. Szakmailag szükséges, hogy egyszerre, egy alkalommal minél nagyobb területen történjen meg a gyérítés. A hatékonyabb gyérítés érdekében a települések csoportosításra és összevonásra kerültek a földrajzi fekvésük, a távolságok és az irtás időbeni ütemezésének figyelembe vételével.
Ajánlatkérő álláspontja szerint, a nyolc célterület minél rövidebb idő alatt (1–2 nap) történő kezeléséhez feltétlenül szükséges minimum 5 db repülőgép és öt pilóta. Kevesebb géppel ez a feladat, ennyi idő alatt nem végezhető el. A gyérítések rövid időn belül történő elvégzésének és azok ciklikusságának szakmai indoka többek között az, hogy a kezeletlen területekről átrepülhetnek szúnyogimágók a kezeléseket – a fordított léghőmérsékleti állapot (inverzió) miatt – a kora hajnali és esti órákban kell elvégezni.
Az irtás sötétedés után nem végezhető, ezért napi 1,5–2 óra áll rendelkezésre a munka elvégzésére. Az ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező tévesen számol napi 4 óra munkavégzéssel, mivel az valójában csak 2 óra. Erre hivatkozva csatolta az OEK-tájékoztató 128. oldalát.
Egy merevszárnyú repülőgép, vagy egy helikopter kb. 600 és 1000 hektár közötti területet képes egyszerre, egy alkalommal, egy felszállással kezelni. Jelen esetben a kezelendő terület 7774 ha légi kémiai úton.
Figyelembe véve a 16 település földrajzi távolságát, valamint a munka során végzett fordulókat, amik növelik a holtidőket, a területnagyságokat, a szúnyogfejlődés idejét, és a repülési sajátosságokat: ahhoz, hogy minél rövidebb idő alatt történjen meg az irtás, legalább 5 db légi jármű biztosítása szükséges. A nevezett alkalmassági kritériumot a közös ajánlattevőknek együttesen kell teljesíteniük. Az alkalmassági feltétel alvállalkozó, vagy harmadik személy bevonásával külső erőforrás igénybevétele esetén is teljesíthető. [Kbt. 67. § (4) bekezdés]
Az 5 db repülőgép egyidejű üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges 5 fő repülőgép-vezető, tehát a pilóták mennyisége a légi járművek számával van összhangban.
A szúnyoggyérítés speciális feladat és a gyérítések lakott területek fölött, esti órákban, alacsony repülési magasságban kerülnek elvégzésre. A repülőgép-vezetőknek ezért a szükséges gyakorlattal rendelkezniük kell. A nevezett alkalmassági kritériumot a közös ajánlattevőknek együttesen kell teljesíteniük.
Az alkalmassági feltétel alvállalkozó, vagy harmadik személy bevonásával külső erőforrás igénybevétele esetén is teljesíthető. [Kbt. 67. § (4) bekezdés]
A szúnyoggyérítésre alkalmazott vegyszerek ismerete és használata a szolgáltatási feladat meghatározó része. A vegyszerek megfelelő alkalmazása döntően meghatározza a szúnyoggyérítés hatékonyságát. A vegyszerek alkalmazása további egyéb közegészségügyi és állatvédelmi problémát vethet fel, ilyen például a méhek veszélyeztetettsége. A gázmesterek alkalmazása és azok szakmai gyakorlata tehát elengedhetetlen feltétele a szolgáltatás végzésének.
Az ajánlatkérő által 2004. évben lefolytatott szúnyoggyérítési közbeszerzési eljárás során legalább 3 fő, 5-5 éves gyakorlattal rendelkező gázmester alkalmazása volt előírva. Annak ellenére, hogy a terület nagysága a 2004. évihez képest növekedett (kb. 900 hektárral), az előírt gázmesterek számát az ajánlatkérő csökkentette. A nevezett alkalmassági kritériumot a közös ajánlattevőknek együttesen kell teljesíteniük. Az alkalmassági feltétel alvállalkozó, vagy harmadik személy bevonásával külső erőforrás igénybevétele esetén is teljesíthető reális követelmény.
A szúnyoggyérítés vonatkozásában megkövetelt akkreditált tanúsítvány nem sérti az esélyegyenlőséget, szinte valamennyi piaci szereplő rendelkezik ilyen minősítéssel. A vegyszerforgalmazás vonatkozásában megkövetelt akkreditáció szintén nem sérti az esélyegyenlőséget, mivel több cég rendelkezik Magyarországon is ezzel a tanúsítvánnyal. (pl.: Bábolna Bio – EN ISO 9001:2000: Corax-Bioner Rt. – MSZ EN ISO 9001–2001: Zaphyr – MSZ EN ISO 9001–200 1)
Közösségi értékhatárban meghirdetett eljárás lévén, a felsoroltakon túl bármely Európa Unió tagállambeli cég részt vehet alvállalkozóként, vagy akár harmadik személyként is az eljárásban.
A megfelelő és minőségi vegyszer alkalmazása feltétele a hatékony gyérítésnek, amely szükségessé teszi a vegyszer származási helyének és minősítésének ismeretét. Ezért kéri az ajánlatkérő, hogy a szolgáltatás során használt vegyszer akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező gyártótól, vagy forgalmazótól származzon. A szúnyoggyérítés során felhasznált vegyszer értéke meghaladja a közbeszerzés értékének 10%-át.
A vegyszerforgalmazás ugyan nem tárgya a közbeszerzésnek: az ajánlattevő vásárolja, maga forgalmazza, esetleg gyártja a szükséges vegyszert.
Amennyiben az ajánlattevő maga forgalmazza a vegyszert, vagy a vegyszerforgalmazót 10% feletti alvállalkozóként vonja be a közbeszerzésbe, szükséges csatolnia a vegyszerforgalmazásról szóló akkreditált tanúsítványt.
Amennyiben azonban az ajánlattevő harmadik személyként vonja be a vegyszerforgalmazót, vagy harmadik személytől vásárolja a vegyszert ilyen akkreditált tanúsítványt csatolnia nem szükséges. Ebben az esetben a dokumentáció ajánlati nyilatkozata 15. pontjában köteles nyilatkozni arról, hogy a vegyszer biztosításával összefüggésben harmadik személlyel (személy meghatározása nélkül) szerződést kíván kötni.
Az ajánlatkérő a fentiekre tekintettel az álláspontja szerint megalapozatlan kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság 2007. március 12-én a D. 67/11/2007. számú végzésével a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozata alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint:
A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás III.3.2.2) pontjának 5. francia bekezdésében foglalt követelmények sértik az esélyegyenlőséget.
A Kbt. 1. § (1) bekezdés, A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.
(2) bekezdés: az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Kbt. 65. § (1) bekezdés az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [71. § (4) bekezdése] – az ajánlatkérő kizárólag a 66–69. §-ban meghatározott módon írhatja elő.
A Kbt. 66. § (1) bekezdés c) pontja az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;
A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 69. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Az ajánlatkérő a felhívásának III.2.2) pontjának 5. francia bekezdésében előírta, hogy az elmúlt 3 évre vonatkozó közbeszerzés tárgya szerinti éves forgalomnak együttesen el kell érnie a 60 000 000 Ft összeget áfa nélkül. Az ajánlati felhívás II.2.1) pontja szerint a becsült érték a 3 éves szerződéses időtartamra áfa nélkül 133 333 333 Ft.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő fenti követelménye figyelembe véve a Kbt. 69. § (3) bekezdését túlzott mértékű, mivel az ajánlatkérő annak ellenére vár el az elmúlt 3 év tekintetében 60 000 000 Ft áfa nélküli közbeszerzés tárgya szerinti teljesítést, hogy a jelen beszerzése 3 évre elosztva évente kb. 44 000 000 Ft ellenértékű szolgáltatást fog képviselni. Erre tekintettel megállapítható, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékéhez viszonyítottan túlzott, azt mintegy 35%-kal meghaladó pénzügyi, gazdasági, alkalmassági követelményt támasztott. Ez a követelmény egyben indokolatlanul szűkíti a potenciális ajánlattevők körét.
Ezt a tényt az sem menti, hogy a követelmény alvállalkozó, vagy 3 személy bevonásával külső erőforrás igénybevétele esetén is teljesíthető, mivel ajánlatkérőnek az elvárt alkalmassági követelményt kizárólag a beszerzés tárgyához és mennyiséghez viszonyítottan lehet meghatároznia.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a – közbeszerzés becsült értékét meghaladóan – nem a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges alkalmassági feltételt írt elő és ezzel megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő felhívása II.1) pontja szerinti beszerzési mennyisége a terület vonatkozásában 66%-kal változhat.
A Kbt. 49. § az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 50. § (1) bekezdés az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.
A Kbt. 50. § (2) bekezdésében a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.
Ajánlatkérő ajánlatkérési felhívásának II.1) pontjában meghatározta a védekezés területét hektárban, illetve a gyakoriság számát. Azt is rögzítette, hogy az alkalom és a terület a tényleges időnek megfelelően az időjárás és a biológiai helyzet függvényében 66%-kal változhat. A dokumentáció szerződéstervezetének 3–4. pontjában rögzítette a légi és földi biológiai, valamint kémiai kezelés alkalomszámát és a hozzájuk rendelt területet. Táblázatos formában megadta a települési önkormányzatokat és a kémiai, illetve a biológiai kezelések légi, illetve földi hektárszámát, amely összességében 13 588 ha. Ajánlatkérő a dokumentációban megadott szerződéstervezetben is rögzítette, hogy a terület, illetve az alkalomszám 66%-os mértékben eltérhet. Az ajánlatkérő szerződéstervezet 4) pontjában írta elő azt, hogy a vállalkozó az egyes védekezések előtt köteles egyeztetni a települési önkormányzattal a terület nagyságát, ami azonban nem lehet nagyobb, mint a dokumentációban meghatározott terület, kivéve ha a terület növelésével járó többletköltséget az adott települési önkormányzat teljes egészében viseli. A felmerült többletigényt a vállalkozó köteles teljesíteni. Ajánlati felhívás szerint a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ajánlati ár volt. Az ajánlatkérő a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy az egyösszegű ajánlati árat az ajánlattevőknek úgy kell megadniuk, hogy a 66%-os eltérést is vegyék figyelembe.
A fentieket összegezve az állapítható meg, hogy ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációban egyrészről konkrétan rögzítette a védekezés területét, amely összességében 13 588 ha. Ugyanakkor mindkét dokumentum szerint 66%-os eltérés lehetséges az alkalomszám és a terület tekintetében. Ez a két kitétel egymásnak ellent mond, amit megerősít az is, hogy az ajánlatkérő egyösszegű ajánlati árat kért. Ezt az ellentmondást erősíti meg az ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata, hogy az egyösszegű ajánlati árban a 66%-os eltérést is figyelembe kell venni. Ezt az ellentmondást nem oldja fel az a szerződéstervezetben foglalt kitétel sem, hogy a konkrétan megadott terület, illetve alkalomszám feletti mennyiségre külön megállapodást kell kötni az adott települési önkormányzattal. A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérő megadta a konkrét terület mennyiséget, amelyre egyösszegű ajánlati árat kellett adni, akkor ez képezi a beszerzés tárgyát, mennyiségét, tehát ugyanazon közbeszerzési eljárás keretében nem lehet szerződést kötni a konkrétan meghatározott terület, illetve alkalomszám feletti teljesítésre, ami lényegében már a beszerzés tárgyaként megadott mennyiséget lényegesen meghaladja.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. lehetővé teszi az 50. § (2) bekezdésében azt, hogy a mennyiség százalékos eltéréssel is meghatározható. Viszont ez a mozgástér a hatályos szabályozás alapján a szerződéskötés időpontjáig áll fenn, vagyis a szerződéskötés időpontjáig dönteni kell a pontos mennyiségről.
Az ajánlatkérők az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció fenti ellentmondásaira tekintettel nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy megfelelő ajánlatot tehessenek, mivel egyrészről figyelembe kell venni a bírálati szempontként megadott legalacsonyabb ajánlati árat és azt is, hogy a rögzített alapmennyiségek felett esetleg még 66%-ig terjedően többet kell teljesíteniük.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem adta meg pontosan és egyértelműen a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét, amellyel megsértette a Kbt. 50. § (1) bekezdését, valamint az is megállapítható, hogy az ajánlatkérők a felhívás és a dokumentációban található ellentmondások miatt nem tudnak megfelelő ajánlatot tenni, erre tekintettel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. §-át is.
A kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlattevőknek 5 db repülőgéppel öt 3-3 éves gyakorlattal rendelkező repülőgép-vezetővel és kettő 5-5 éves gyakorlattal bíró gázmesterrel kell rendelkezniük. A kérelmező álláspontja szerint ezen követelmények nem igazodnak a beszerzés tárgyához és mennyiségéhez, valamint a megkövetelt gyakorlati idő is indokolatlan.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint 2 óra áll rendelkezésre naponta a légi irtásra. Egy merevszárnyú repülőgép kb. 1070 ha, egy helikopter pedig 600 ha területet tud lefedni óránként. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az egész terület lefedését 2 nap alatt szükséges elvégezni. A kérelmező a napi rendelkezésre állási időt 4 órában határozta meg. A dokumentációból megállapítható volt, hogy a hatékonyság érdekében a települések összevonásra kerültek földrajzi fekvésük figyelembevételével. A Döntőbizottság álláspontja kialakításakor azt vette figyelembe, hogy nem vitathatóan legalább 1–2 nap és naponta minimum 2 óra áll rendelkezésre a tevékenység végzésére. Amennyiben 5 db 1070 ha/óra teljesítményű merevszárnyú repülőgép (pl. AN–2) vehető figyelembe, akkor matematikailag 1 nap alatt 10 700 ha, 2 nap alatt 21 400 ha terület lefedése teljesíthető. Amennyiben csak 5 db 600 ha/óra teljesítményű helikopter vehető figyelembe, akkor a lefedhető mennyiség 1 nap alatt 6000 ha, 2 nap alatt 12 000 ha. Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint a kezelendő terület 7474 ha. Ennél a számításnál nem került figyelembevételre, hogy egyszerre egy időben lehet repülőgéppel és helikopterrel is végezni a tevékenységet. A Döntőbizottság a fentiekből azt állapította meg, hogy matematikailag nem igazolható az 5 db repülőgép egyidejű rendelkezésre állásának követelménye. Az 5 db légi jármű teljesítménye meghaladja az ajánlatkérő által jelzett 7774 ha területet, valamint az ajánlatkérő beadványában megjelölt aszályos időszakra megadott 8550 ha-t, továbbá a magas hatékonyság esetén 10 377 ha területet, még akkor is, hogy ha holt időszakokat is figyelembe kell venni. Az előzőekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő azon alkalmassági kritériuma, hogy az ajánlattevőknek rendelkezniük kell 5 db saját üzemben tartású légi járművel a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltétel mértékét meghaladó követelmény.
A fentiekből következően túlzott az ajánlatkérőnek azon követelménye is, hogy a teljesítésbe 5 repülőgép-vezetőt is be kell vonni, mivel a teljesítéshez nem szükséges 5 repülőgép, a pilóták számának pedig az ajánlatkérő nyilatkozata szerint is a repülőgépek számával kell megegyeznie.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszabályi hivatkozással azt sem tudta alátámasztani, hogy a repülőgép-vezetőknél elvárható alkalmassági követelmény 3 év, illetve a gázmestereknél az 5 év gyakorlat. A tevékenységekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, mint pl. az egészségügyi gázmesteri tevékenységről, valamint az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 17/2005. (V. 19.) EüM rendelet sem határoz meg a tevékenység jogszerű végzéséhez a megfelelő végzettségen túl szakmai gyakorlatot. Így az ajánlatkérő ezen követelménye meghaladja a konkrét beszerzés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményszintet.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a repülőgép vezetők száma és a repülőgép vezetők és a gázmesterek gyakorlatára vonatkozó túlzott, nem a beszerzés tárgyához, mennyiségéhez igazodó alkalmassági követelmények előírásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (3) bekezdését.
A kérelmező kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő 2 gázmester teljesítésbe bevonását is előírta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő ezen előírása nem jogsértő. Ajánlatkérő 16 település vonatkozásában 8 célterületet jelölt ki, melyek lefedésére lehetőleg egy időben kell sort keríteni. Ez feltételezi azt, hogy több településen kerül sor repülő leszállóhely kijelölésére, ami azt is jelenti egyben, hogy 1 gázmester nem tud egyszerre, egy időben szolgáltatást teljesíteni. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság okán elutasította.
A kérelmező kifogásolta azt is, hogy az ajánlatkérő a vegyszer forgalmazás vonatkozásában is akkreditációt követel meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan. A Döntőbizottság osztja az ajánlatkérő álláspontját a tekintetben, hogy a megkövetelt akkreditáció nem sérti az esélyegyenlőséget, mivel több cég is rendelkezik Magyarországon ezzel a tanúsítvánnyal. Ajánlatkérő jogosan követeli meg, hogy a szolgáltatás során használt vegyszer akkreditált tanúsítvánnyal rendelkező gyártótól, vagy forgalmazótól származzon. Ajánlatkérő az akkreditálást csak akkor várja el az ajánlattevőtől, ha az maga forgalmazza a vegyszert, vagy a vegyszerforgalmazót 10% feletti alvállalkozóként vonja be a közbeszerzésbe. Amennyiben az ajánlattevő 3. személyként vonja be a vegyszerforgalmazót, vagy vásárolja tőle a vegyszert, akkreditált tanúsítványt nem kell csatolni, elég az ajánlati nyilatkozat 15) pontja szerinti nyilatkozat arról, hogy a vegyszer biztosításával összefüggésben 3. személlyel kíván szerződést kötni.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság okán elutasította.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdése alapján a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi részeket elutasította, a c) pont alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, az e) pont alapján megsemmisítette ajánlatkérő ajánlattételi felhívását, a h) pont alapján – tekintettel a Kbt. 341. § (6) bekezdésére – rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
A Kbt. 340. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.
A Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja értelmében a Döntőbizottság bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint: „a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.”
A Kbt. 341. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet.
A Kbt. fenti rendelkezése – a 340. § (3) bekezdés e) pontja – értelmében bírság kiszabásának helye lehet mind a törvény szabályainak megszegése, mind szerződéskötés esetén. A bírság jogkövetkezménye alkalmazását ugyanis a jogalkotó a jogsértés megállapításához kötötte.
A Kbt. fentiekben idézett 341. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása.
Jelen esetben a Döntőbizottság figyelembe a Kbt. 341. § (3) bekezdésére mérlegelve az összes körülményt, kiemeli hogy álláspontja szerint a megállapított jogsértések között súlyos jogsértésnek minősül a Kbt. 49. §, az 50. § (1) bekezdésének, valamint a 69. § (3) bekezdésének a megsértése. A közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülésének biztosítéka az, hogy ajánlatkérőknek úgy kell meghatározniuk a beszerzés tárgyát, annak műszaki specifikációját, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel ajánlatot tehessenek. Ajánlatkérő ehhez képest a beszerzés tárgyát, mennyiségét pontatlanul határozta meg, ami miatt az ajánlattevők akadályozva lettek a megfelelő ajánlattételben, az alkalmassági követelmények pedig olyan elvárásokat tartalmaznak, amelyek indokolatlanok és egyben szűkítik a potenciális ajánlattevők körét. Az elkövetett jogszabálysértések miatt az ajánlati felhívás és az azt követő döntések megsemmisítése szükségessé vált. Így a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a bírság kiszabása indokolt.
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, egyrészt a beszerzés 133 333 333 Ft-os értékét, amely a közösségi értékhatárt meghaladja. Másrészt tekintettel volt arra a körülményre, hogy az ajánlattételi felhívás megsemmisítésével az ajánlatkérőnek módja van arra, hogy az elkövetett jogsértéseket reparálja. E szempontokat összességében mérlegelve kisebb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak és a bírság összegét a rendelkező részben foglaltak szerint határozta meg.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján úgy ítélte meg, hogy nem vonható le megalapozott következtetés a megállapított jogsértésért felelős személyre, így személyi bírságot nem szabott ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. 

Budapest, 2007. március 13.

Dr. Szaller Ottó s. k.,	Dr. Tukács László s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Uherné dr. Laczi Orsolya s. k.,
közbeszerzési biztos