Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/52
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.05.09.
Iktatószám:7229/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		






KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7229/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.39/10/2007.

Tárgy: a Strabag Építő Zrt. I. r. és a Mélyépítő Budapest Kft. II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme a Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság jogutódja a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Strabag Építő Zrt. (1135 Budapest, Szegedi u. 35–37., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Mélyépítő Budapest Kft. (1144 Budapest, Füredi u. 74–76., képviseli: Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda, dr. Kiss Elemér ügyvéd, 1065 Budapest, Podmaniczky u. 16., a továbbiakban: II. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmeket, amelyeket az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, jogutódja a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13., képviseli: Berta és Kovács Ügyvédi Iroda, dr. Kovács Dénes ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 10. I.em. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) „a 8. sz. főút Márkó elkerülő szakasz építése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek észrevételei, nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2006. február 8-án tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a TED-en 2006/S 26-028466 szám alatt előzetes összesített hirdetményét. A hirdetmény 1.2) pontjában a szerződéshez rendelt elnevezésként „8. sz. főút Márkó elkerülő szakasz építése 59+705–63+793 km-szelvények között” adta meg.
A II.4) pont tartalmazta az építési beruházás főbb mennyiségi adatait, továbbá közlésre került az, hogy az építési beruházás becsült költsége HÉA nélkül 5,5 milliárd és 6,5 milliárd HUF között. Tájékoztatást adott arról, hogy a közbeszerzési eljárás kezdetének tervezett időpontja 2006. március 12., az építési beruházás kezdetének tervezett időpontja 2006. augusztus 1., míg befejezésének tervezett időpontja 2008. december 10. A hirdetmény VI.1) pontjában közölte, hogy a projekt az Európai Fejlesztési Bank hiteléből finanszírozott.
Ajánlatkérő az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a TED-en 2006. július 6-án tette közzé a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2006/S 126-134384 sz. alatt.
Ajánlatkérő ezt az ajánlati felhívását 2006. augusztus 15-én visszavonta.
Ajánlatkérő ezt követően 2006. szeptember 27-én tette közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a TED-en a Kbt. IV. fejezet szerinti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására vonatkozó új ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott tárgyban, mely 2006/S 184-195310 sz. alatt jelent meg. A felhívása II.1.2) pontjában rögzítette, hogy beruházása magában foglalja a tervezést és a kivitelezést.
A II.1.5) pontban közölte, hogy szerződése tárgya: „vállalkozási szerződés megkötése a 8. sz. főút Márkót elkerülő szakaszának megépítésére, az 59+705–63+793 km-szelvények között, 4088,31 m hosszban a szükséges vízépítési, közműkiváltási, környezetvédelmi és növénytelepítési munkákkal együtt. E szakaszon épül: két különszintű csomópont, 1 db két független hídszerkezetből álló betolásos technológiával épülő monolit vasbeton szerkezetű völgyhíd a 61+150–61+426 km-sz. között”. A felhívás II.1) pontja tartalmazta a beruházás becsült főbb mennyiségi adatait.
Ajánlatkérő felhívásában a részajánlat tételt kizárta, az alternatív ajánlattételt megengedte, melyre vonatkozóan a felhívása VI.3.2) pontjában közölte, hogy alternatív ajánlat a hídépítési munkák tekintetében adható a dokumentációban részletezett módon és a megajánlott műszaki technológia miatt szükséges engedélymódosítások tervezési és engedélyezési feladatok az ajánlattevőt terhelik.
Ajánlatkérő közölte, hogy a teljesítés kezdő időpontja 2007. január 5., míg befejezésének határideje 2008. november 27.
A felhívás III.1.2) pontjában adott tájékoztatást a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről, a késedelmi kötbérről, a teljesítési biztosítékról, a jótállási biztosítékról és a jótállási időről.
Ajánlatkérő a felhívása III.1.2) pontjában rögzítette, hogy a megvalósítás költségfedezete saját forrás. Megadta a finanszírozási és fizetési feltételeket, meghatározta, hogy a szerződés teljesítéséért a vállalkozót rögzített egységáras, tételes elszámolású ellenszolgáltatás illeti meg.
Ajánlatkérő felhívásában megállapította a részvételi feltételeket, valamint az alkalmassági követelményrendszerét. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, melyhez kapcsolódóan meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponttartományt és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő felhívása IV.3.2) pontjában hivatkozott az előzetes összesített tájékoztatójára.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melyben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, ez tartalmazta a szerződési feltételeket, a műszaki leírásokat, a mennyiségi kimutatást és az építési terveket.
A dokumentáció 1. kötetében, a 2. pontban ajánlatkérő közölte, hogy a megvalósítás költségfedezete biztosított a GKM Útpénztár előirányzat-felhasználási keretszámláján.
Ajánlatkérő kötelező formanyomtatványokat is kiadott az ajánlattevők részére, az „ajánlati nyilatkozat” formanyomtatványon kérte ajánlatkérő – egyebek mellett – az ajánlati ár megadását, méghozzá akként, hogy kérte közölni mind nettóban, mind bruttóban az ajánlati árat, az 5%-os tartalék összeget és ezt követően a teljes ajánlati árat.
Ajánlatkérő a feltett kérdéseket írásban megválaszolta.
Az ajánlattételi határidőre, 2006. november 20-ra 9 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát az alábbi alap-, illetve alternatív bruttó ajánlati árral.
Ajánlattevő neveAlapajánlat bruttó ajánlati ára  (Ft)1. alternatív ajánlat  bruttó ajánlati ára  (Ft)2. alternatív ajánlat bruttó ajánlati ára (Ft)SÉD–2008 Konzorcium5 693 552 0425 908 721 8535 962 895 177Teerag-Asdag Ag Niederlassung Burgenland6 762 897 4395 602 116 434Bakonyút Konzorcium6 346 269 9546 192 891 5665 838 279 397GranDo 2006 Konzorcium6 943 365 565MO-ME Konzorcium5 557 148 347STRABAG Építő Zrt.5 657 752 4765 526 489 7845 506 551 760PORR Technobau und Umwelt Aktiengesellschaft7 143 797 605Viadom Építőipari Zrt.6 919 370 9346 250 750 763BBSW Márkó Konzorcium6 419 269 5725 077 554 7194 827 224 3793. alternatív ajánlat bruttó ajánlati ára (Ft)4. alternatív ajánlat  bruttó ajánlati ára (Ft)5. alternatív ajánlat bruttó ajánlati ára (Ft)BBSW Márkó Konzorcium5 467 532 9215 941 792 3035 535 426 542
Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során minden ajánlattevőt hiánypótlásra hívott fel, minden ajánlattevő számára tett fel tisztázó kérdést, továbbá minden egyes ajánlattevőtől – szűkebb, illetve szélesebb körben – kért a Kbt. 86. §-a alapján indokolást egyes általa kirívóan alacsonynak minősített egységáras tételekre, valamint számítási hibákat javított ki az egyes ajánlatokban.
Ajánlatkérő halasztott időpontban, 2007. január 19-én hirdette ki a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, a közbeszerzési eljárását a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, melyet azzal indokolt, hogy mindegyik ajánlat ajánlati ára magasabb volt, mint az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összege.
Ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlatait – alap és alternatív – érvényesnek fogadta el, kivéve a BBSW Márkó Konzorcium három alternatív hídépítési szerkezetet tartalmazó ajánlatát:
– 24,8 m előre gyártott gerendahíd
– TUBOSIDER szerkezettel készülő aluljáró
– 44,8 m előre gyártott gerendahíd.
A BBSW Márkó Konzorcium ezen alternatív ajánlatait érvénytelenné nyilvánította arra hivatkozással, hogy megoldásuk nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek. Ajánlatkérő tájékoztatást adott arról, hogy új közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni.
A Strabag Építő Zrt., mint I. r. kérelmező 2007. január 26-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A Mélyépítő Budapest Kft., mint a MO-ME Konzorcium tagja, a II. r. kérelmező 2007. január 26-án adta postára elsőbbségi ajánlott küldeményként a jogorvoslati kérelmét, mely 2007. január 29-én érkezett meg a Döntőbizottságra. A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.39/2007. szám alatt egyesítette.
Mindkét kérelmező a jogorvoslati kérelmét ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró, eredménytelenné nyilvánító döntése ellen terjesztette elő, kérték jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő felhívását a törvénynek megfelelő eljárásra, továbbá kötelezését az eljárási költségeik megtérítésére. A II. r. kérelmező ezen túlmenően indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedéssel függessze fel ajánlatkérőnek az időközben e beszerzési tárgyban megindított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását.
A kérelmezők álláspontja szerint az ajánlatkérő részéről megadott tájékoztatás alapján nem fogadható el jogszerűnek az, hogy ajánlatkérő anyagi fedezet hiánya miatt nyilvánította eredménytelenné a közbeszerzési eljárását. Ajánlatkérő a nyilvánosan közzétett előzetes összesített tájékoztatójában maga adta meg építési beruházásának a becsült értékét, méghozzá 5,5–6,5 milliárd Ft-ban. Hivatkoztak arra, hogy az államháztartásra, a költségvetésre, a hosszú távú kötelezettségvállalásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzési eljárását, ha biztosított számára a beruházás megvalósításának pénzügyi fedezete. Jelen esetben ajánlatkérő által megadott becsült érték alapján alappal az feltételezhető, hogy az abban meghatározott kereteken belül megadott ajánlati árak megfelelőek az ajánlatkérő számára az anyagi fedezet szempontjából. A közbeszerzési eljárások előkészítő szakaszában kötelezettsége az ajánlatkérőknek, hogy felmérjék beruházásuk műszaki tartalma, a piaci árviszonyok alapján a becsült értéket, melyből látható számukra, hogy milyen nagyságrendű anyagi fedezettel kell rendelkezniük. Mindkét kérelmező előadta, hogy a részükről megadott ajánlati árak az ajánlatkérő által meghatározott becsült értéken belül vannak. Ajánlati áraik egyébként összhangban vannak a beruházás műszaki tartalmával, bár nem autópálya építése ajánlatkérő beszerzésének tárgya, azonban 2 × 2 sávos elkerülő szakaszt kell megépíteni, két külön szintű csomóponttal, hídszerkezettel, így ténylegesen hasonlítható az autópálya-építések kilométerenkénti egységárához. A kérelmezők hivatkoztak arra, hogy ajánlatukban 1,1 milliárd Ft/km árral számoltak, mely szinkronban van az autópálya építés kilométerenkénti árával.
A kérelmezők szerint nem elfogadható olyan hivatkozás sem ajánlatkérő részéről, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege csökkent volna. E körben előadták, hogy valóban az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához szükséges intézkedésekről szóló 2106/2006. (VI. 15.) Korm. határozat elrendelte a központi költségvetési szervek és fejlesztési kezelési előirányzatok 2006. évi részleges zárolását. E zárolás vonatkozott a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium fejezetére is, továbbá ehhez kapcsolódóan a minisztérium előirányzatai között az útpénztár vonatkozásában ténylegesen 8892,2 millió Ft zárolása történt meg. A kérelmezők megítélése szerint ez a zárolás, miután a 2006. évi előirányzatokra vonatkozott, nem érinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, mert annak alapján 2007. évben kerül sor majd kötelezettség vállalására. A zárolás a már vállalt kötelezettségek részbeni átütemezését eredményezte.
A kérelmezők álláspontja szerint arra nem áll fenn jogi lehetősége ajánlatkérőknek, hogy a már részükről megindított közbeszerzési eljárás során, saját döntésük függvényében, az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt megváltoztassák beszerzésük becsült értékét. Közölték azt is, hogy nem ismert előttük, hogy az útpénztárban meglevő anyagi fedezet összege konkrétan a Márkót elkerülő útszakasz tekintetében megváltoztatásra került, méghozzá az e vonatkozásában döntési jogkörrel rendelkező gazdasági és közlekedési miniszter részéről. Így amennyiben eredetileg meg volt ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárása indításakor a fedezete, akkor az továbbra is biztosított kell, hogy legyen. A kérelmezők utaltak arra is, hogy ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során tanúsított magatartása is azt tükrözte, hogy az anyagi fedezet vonatkozásában nem áll fenn probléma. Épp ellenkezőleg, az ajánlattevők ajánlati árainak jelentős részét képező tételekre (ez a két kérelmezőnél az ajánlati ár 40–50%-át is kiteszi) kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt kért indokolást.
Az I. r. kérelmező hivatkozott arra is, hogy amennyiben az általa megadott ajánlati árból a tartalékkeret összege levonásra kerül, akkor az így megkapott ajánlati árára szinte fedezettel is rendelkezik az ajánlatkérő. Az I. r. kérelmező szerint nem fogadható el ajánlatkérő azon eljárása, hogy az eljárást lezáró döntése előtt, az ajánlati árak további csökkentése érdekében nem tesz eleget a Kbt. 82. §-ában meghatározott, az ajánlatok elbírálására vonatkozó kötelezettségének, hanem ehelyett megalapozatlan indokolással eredménytelennek nyilvánítja a közbeszerzési eljárását annak érdekében, hogy tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytathasson le. Az I. r. kérelmező szerint ajánlatkérő ezen magatartása sérti a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott verseny tisztasága alapelvét.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Ajánlatkérő előadta, hogy a magyar kormány és az Európai Fejlesztési Bank 2003. szeptember 1-jén finanszírozási szerződést kötött több más út mellett a Márkót elkerülő útszakasz megépítésére. E szerződés azt jelenti, hogy az egyes beszerzések a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium útpénztár forrásából valósulnak meg és utólagosan áll fenn a lehetőség az Európai Fejlesztési Bank (továbbiakban: EIB) hiteléből történő visszaigénylése. Konkrétan a Márkót elkerülő útszakasz vonatkozásában 5,7 milliárd Ft-os összberuházási költséget terveztek be, míg a hitel többi része más útszakaszokra esik. Ennek alátámasztására becsatolta az EIB utak IV-AFI projekt megvalósításáról készített 2006. április 24-i emlékeztetőt, melynek mellékletét képezte az EIB utak IV kölcsönegyezményben támogatott projekt adataira vonatkozóan elkészített összegzés is. Ebben beruházási költségként 5,7 milliárd Ft-ot tüntettek fel a Márkót elkerülő útszakaszra. Ajánlatkérő előadta, hogy ezen össz. 5,7 milliárd Ft-ból konkrétan az építési beruházásra eső és felhasználható rész 5,2 milliárd Ft. A különbözeti 500 millió Ft már részben felhasználásra került a tervezéssel, a kisajátítással összefüggő feladatokra, valamint további költségekre is biztosítani kell a fedezetet: a mérnök becsült költségére, az utólagos költségekre, mint p1. a zöldkárok, a kisajátítással kapcsolatos többletköltségek. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében részletezte az ezen 500 millió Ft-os részbe tartozó tételeket.
Ajánlatkérő közölte, hogy közbeszerzési eljárása megindításakor ezen bruttó 5,2 milliárd Ft-os, nettó 4,333 milliárd Ft állt anyagi fedezetként a rendelkezésére, mely anyagi fedezet összege a közbeszerzési eljárása során nem változott. Ajánlatkérő ezen túlmenően a jogorvoslati eljárás során becsatolta a Döntőbizottság részére a gazdasági és közlekedési miniszter által 2006. március 19-én jóváhagyott 2006. évi költségvetését. Közölte, hogy a 2007. évi költségvetése még nem került elfogadásra. Ajánlatkérő 2006. évi költségvetésében a jogorvoslati eljárás tárgyát képező útszakasz beruházásra szintén 5,7 milliárd Ft került feltüntetésre. Ajánlatkérő ismertette, hogy a költségvetése eltérően csoportosítja a beruházáshoz kapcsolódó egyes munkanemeket, az 5,35 Mrd Ft-ban meghatározott rendelkezésre álló összeg még tartalmazza a mérnöki költségeket, melynek levonása eredményeként adódik magára az építési beruházásra rendelkezésre álló 5,2 Mrd Ft-os bruttó összeg. A költségvetése más csoportosításban tartalmazza az egyéb költségeket, területbiztosítást, tervezést, előkészítést.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a 2006 februárjában közzétett előzetes összesített hirdetményében beruházása becsült értékeként 5,5–6,5 milliárd Ft-ot jelölt meg. Ez megítélése szerint nem befolyásolja közbeszerzési eljárása jogszerűségét több okból sem. Egyrészt a becsült érték meghatározását ajánlatkérőnek a Kbt.-ben előírt rendelkezések szerint kell elvégezni, a legmagasabb ellenszolgáltatás alapulvételével. Jelen esetben megállapítható az, hogy a 2005. évi kivitelezési árszinthez képest jelentős csökkenés valósult meg, ugyanis, míg 2005-ben 1,5–1,8 milliárd Ft/km volt az egységára az autópálya-építésnek, addig ez az összeg 2006. II. félévére 1,1 milliárd Ft/km-re csökkent. Ajánlatkérő közölte, hogy a Márkót elkerülő útszakasz hosszúsága 3,8 km, így az 1,1 Mrd/km egységárral számolva ajánlatkérő alappal feltételezte, hogy nettó 4,18 Mrd Ft kivitelezési költségből megvalósítható a munka, még autópályaárak mellett is.
Ajánlatkérő ismertette, hogy az árcsökkenés oka az, hogy a kevesebb útépítési lehetőségre tekintettel maguk az ajánlattevők csökkentették az áraikat. Ezen kívül az is a kivitelezés költségének csökkentése irányába hatott, hogy ajánlatkérő épp az alacsonyabb ajánlati ár elérése érdekében az új, 2006 szeptemberében indított közbeszerzési eljárásában részben módosította a műszaki tartalmat olyan szempontból, hogy a jelentős részt kitevő hídépítési munka vonatkozásában lehetővé tette alternatív ajánlat benyújtását. Ajánlatkérő ezen szándéka beigazolódott, mivel a benyújtott alternatív ajánlatok között kettő is volt olyan, amely megfelelt az ajánlatkérő rendelkezésére álló pénzügyi fedezet összegének.
Ajánlatkérő álláspontja szerint egyébként sincs közvetlen összefüggés a becsült érték és az ajánlatkérő rendelkezésére álló pénzügyi fedezet összege között. A Kbt. szabályozása nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy ajánlatkérőnek legalább a becsült értéknek megfelelő nagyságrendű pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie. A pénzügyi fedezetnek ahhoz kell igazodnia, hogy megvalósítható legyen ténylegesen a beruházás. Jelen esetben pedig csökkent is a már elmondott indokokból – egységárak csökkenése, alternatív ajánlat lehetősége – a beruházás becsült értéke, de e tekintetben nem állt fenn lehetősége ajánlatkérőnek arra, hogy módosítsa a korábban közzétett előzetes összesített hirdetményét.
Ajánlatkérő szerint mind a Kbt., mind az államháztartásról szóló jogszabályok rendelkezései egyértelműek abban, hogy ajánlatkérő nem köthet olyan szerződést, amelyre nem rendelkezik fedezettel, így az eredménytelenné nyilvánítástól ajánlatkérő nem tekinthetett el, mivel az érvényes ajánlatok ajánlati árai meghaladták a rendelkezésére álló bruttó 5,2 milliárd Ft, nettó 4,333 milliárd Ft-ot.
Ajánlatkérőnek el kellett bírálnia az ajánlatokat előzetesen, mivel volt közöttük két olyan alternatív ajánlat, amelynek ajánlati ára egyébként megfelelő volt. Ajánlatkérő közölte, hogy valóban kért indokolást az ajánlattevőktől, azonban nem az össz. ajánlati árukat minősítette kirívóan alacsonynak, hanem annak egyes tételeit és azokat vizsgálta meg.
Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy az építési beruházására rendelkezésére álló pénzügyi fedezet összege nem változott. Ajánlatkérő a 2007. január 10-én kelt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztályára címzett levelében, mint múltbeli tényt közölte azt, hogy az útpénztár előirányzatából a 2007–2008. években általa megvalósítani kívánt 8. sz. főút Márkót elkerülő szakaszának – az előkészítési feladatokon kívül – a kivitelezésére bruttó 5200,0 M Ft-ot tervezett be. Ajánlatkérő nem vitatta, hogy ezen levelében hivatkozott arra, hogy a betervezés a csökkentett útpénztár előirányzatból valósult meg, ugyanakkor ez a megfogalmazás nem jelenti azt, hogy az előirányzat egyébkénti tényleges csökkenése miatt megváltoztatta volna a kivitelezésre fordítható anyagi fedezet összegét. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során részletesen bemutatta azt is, hogy az útpénztár összegének 2006. évi zárolása, illetőleg a 2007. évi összegének csökkentése milyen hatásokat okozott más területeken a gazdálkodásában.
Ajánlatkérő közölte, hogy ajánlatkérő alapító okiratának módosítása alapján 2007. január 1-jétől kezdődően az útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság jogutódja a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel nem alapos.
Ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le.
A kérelmezők jogorvoslati kérelmükben azt támadták, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította eredménytelenné a közbeszerzési eljárását.
A Kbt. 92. §-a taxatíve meghatározza azokat a feltételeket, eseteket, melyek fennálltakor ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja a közbeszerzési eljárását.
Ajánlatkérő a Kbt. 92. § c) pontja szerinti eredménytelenségi okot alkalmazta, e szakasz az alábbiakat mondja ki:
„Eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot.”
Ezen eredménytelenségi ok alkalmazásának törvényi feltétele az, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékét meghaladó ajánlati árak miatt nem tudja ajánlatkérő eredményesen befejezni a közbeszerzési eljárását. A Döntőbizottság erre tekintettel a jogorvoslati eljárás során azt vizsgálta, hogy milyen összegű anyagi fedezet állt az ajánlatkérő rendelkezésére és ezt vetette össze az ajánlattevők ajánlati áraival.
A Döntőbizottság szerint az anyagi fedezet megléte, továbbá az eredménytelenség alkalmazhatósága vonatkozásában nem bír relevanciával az a körülmény, hogy ajánlatkérő korábban milyen összegben állapította meg beszerzése becsült értékét.
A Kbt. 35–40. §-a állapítja meg a közbeszerzés értékére vonatkozó előírásokat, melyek alapvető rendeltetése az, hogy ajánlatkérők annak alapján döntsenek arról, hogy milyen eljárási rezsimben folytatják le a közbeszerzési eljárásukat: közösségi, nemzeti, egyszerű eljárás. A közbeszerzés becsült értékének a Kbt. 35. § (1) bekezdésében adott meghatározásából következően ez az érték egyébként sem azonosítható a közbeszerzési eljárásban kialakított verseny eredményeként megtett ajánlati árakkal, mivel a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás összegének felel meg. A Kbt. rendelkezései és más jogágak szabályozásai sem tesznek arra kötelező előírást, hogy ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárásuk megindításakor a becsült érték összegének megfelelő ellenszolgáltatással kell rendelkezniük.
Összegezve a fentieket megállapítható, hogy a becsült értékből nem következik az, hogy ajánlatkérőnek az ebbe a körbe eső ajánlati árakat tartalmazó ajánlatok esetén a közbeszerzési eljárását további feltételtől függetlenül eredményesnek lehet minősíteni. Az eredményessé nyilvánítás feltétele ugyanis, egyéb eseteken túlmenően az, hogy az ajánlatkérő rendelkezésére álló tényleges anyagi fedezet összege elérje a nyertes ajánlati árának összegét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során becsatolt – fentiekben tételesen ismertetett – okirati bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a beszerzés tárgyát képező építési beruházásra ajánlatkérőnek bruttó 5,2 milliárd, nettó 4,333 milliárd Ft állt rendelkezésére, méghozzá akként, hogy ezen összeg a közbeszerzési eljárása során nem változott a sajátos finanszírozási konstrukcióra, az EIB utólagos hitelezésre tekintettel, melyre már 2003-ban megkötötték a szerződést. A Döntőbizottság rendelkezésére álló okirati bizonyítékok alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy ajánlatkérőnek ezt meghaladó összegben lett volna anyagi fedezete a konkrét beruházása.
A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak az I. r. kérelmező azon hivatkozását, mely szerint az ajánlatokban megadott összegekből a tartalékkeret összege levonható és az így kapott ellenszolgáltatást kell a tényleges ajánlati árnak tekinteni, melyre pedig már van fedezete az ajánlatkérőnek. Ajánlatkérőnek a dokumentációban megtett – fentiekben idézett – konkrét rendelkezéséből következően ugyanis az ajánlattevők ajánlati árának a része az 5%-os tartalékkeret összege, így az ajánlatok bírálata során az ajánlati ár ezen teljes összegét kell ajánlatkérőnek figyelembe venni. Ajánlatkérő egyébként is nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, melyben már beállt a kötöttség a dokumentáció szabályozására is és az ajánlattevők ajánlati áraira is, így azok módosításának lehetősége kizárt.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel nem ítélte alaposnak a kérelmezők azon hivatkozását, melyben azt sérelmezték, hogy ajánlatkérő az eredménytelenség ellenére az ajánlatokat elbírálta.
Ajánlatkérő a Kbt. 92. § c) pontja szerinti eredménytelenséget alkalmazta, melynek törvényi szabályozása – szemben a Kbt. 92. § d) pontjának rendelkezésével – nem mondja ki azt általános érvénnyel, hogy ajánlatkérő eltekinthet az ajánlatok elbírálásától. A Kbt. 92. § d) pontjának szabályozása ugyanis visszautal a Kbt. 82. §-ának a rendelkezéseire. A Kbt. 82. §-a, hogy ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Jelen esetben ilyen előre nem látható elháríthatatlan ok ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában nem következett be.
A Kbt. 92. § c) pontjának szabályozásának betartása, a jogszerű eredménytelenné nyilvánítás épp azt követeli meg, hogy ajánlatkérő megvizsgálja mely ajánlatok érvényesek és az érvényes ajánlatok ajánlati árai vonatkozásában foglalhat állást, hogy azokra rendelkezik-e anyagi fedezettel. Konkrétan az ajánlatkérő részére megtett ajánlatok között a BBSW Konzorcium két alternatív ajánlatának ajánlati ára még ajánlatkérő fedezetén belül volt, melyre tekintettel a vizsgálat elvégzése szükséges is volt. Ezen túlmenően ajánlatkérő alkalmazni kívánta a Kbt. 125. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást, mely eljárásfajta alkalmazása – egyebek mellett – feltételezi az ajánlatok teljes körű elbírálását, mivel a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a Kbt. 88. § (1) bekezdés a)–e) pontja által nem érintett ajánlattevőket köteles felhívni ajánlattételre az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak az I. r. kérelmezőnek a Kbt. 1. § (1) bekezdésében meghatározott versenytisztasági alapelv megsértésére történő hivatkozását.
E szakasz az alábbiakat mondja ki:
„A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát.”
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította eredménytelenné a Kbt. 92. § c) pontja alapján a közbeszerzési eljárását. Így ajánlatkérő az ügy elbírálására specifikusan irányadó előírást nem sértette meg. Ehhez képest a Döntőbizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg olyan többlet tényállás, mely alapul szolgálna olyan következtetés levonására, hogy ajánlatkérő magatartása sértette volna a verseny tisztaságát, ajánlatkérő megfelelő anyagi fedezet hiánya miatt eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárását, mely önmagában nem sérti ezen alapelvet.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 332. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn, illetve a Döntőbizottság ideiglenes intézkedés alkalmazási lehetősége a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás vonatkozásában áll fenn, míg a II. r. kérelmező nem ennek a tekintetében kérte ezt, hanem a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás vonatkozásában.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a kérelmezők megalapozatlan jogorvoslati kérelmét elutasította és a Kbt. 340. § (2) bekezdés f) pontja, továbbá a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. február 27.

Dr. Nagy Gizella s. k.,	Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos