Közbeszerzési Hatóság

Közbeszerzési Értesítő száma:2007/58
Beszerzés tárgya:
Hirdetmény típusa:A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata KÉ
Eljárás fajtája:
Közzététel dátuma:2007.05.23.
Iktatószám:7865/2007
CPV Kód:
Ajánlatkérő:
Teljesítés helye:
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:
Nyertes ajánlattevő:
Ajánlatkérő típusa:
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre:
Letöltés: Hirdetmény letöltése PDF formátumban
		




KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7865/2007)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.126/11/2007.

Tárgy: a 3 COMM LINE Távközlési Építő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Nagybajom Térségének Informatikai és Területfejlesztési Társulása közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot.

A Döntőbizottság a 3 COMM LINE Távközlési Építő és Szolgáltató Kft. (6722 Szeged, Kereszttöltés út 10., képviseli dr. Ollé György ügyvéd, 6722 Szeged, Guttenberg út 3. mfszt. 3., a továbbiakban: kérelmező) által a Nagybajom Térségének Informatikai és Területfejlesztési Társulása (7561 Nagybajom, Fő út 40., képviseli: dr. Horváth Zsolt ügyvéd, 1214 Budapest, Szabadság út 110., a továbbiakban: ajánlatkérő) „szélessávú hálózat kiépítése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 257. § (1) bekezdésére figyelemmel a 124. § (2) bekezdés b) pontját és a 258. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívását és azt követő valamennyi döntését megsemmisíti. A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásbeli észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Nagybajom, Kutas, Szabás, Beleg települések 2005. november 23-án önkéntes társulást hoztak létre abból a célból, hogy a társulás vezetője Nagybajom, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében pályázatot nyújtson be a GVOP–2005–4.–4.2. számú pályázati kiírásra és arra, hogy a – szélessávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítése – pályázati célt közös együttműködés keretében valósítják meg.
A társulási megállapodás 5. pontja rendelkezett arról, hogy a tagok a projekt megvalósításához mennyi pénzbeli vagy természetbeli hozzájárulást adnak, összesen a projekt előirányzott költségének 25%-ig, azaz 36 883 300 Ft erejéig.
A pályázat 9. oldalán ajánlatkérő a projekt megvalósítási ütemtervben a kivitelezés kezdő időpontját 2006. április 30-ban, a befejezést pedig 2006. november 30-ban jelölte meg.
A társulás tagjai valamennyien nyilatkoztak, hogy a projekt megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek és ezeket másolatban csatolják, illetőleg az esetlegesen egyéb támogatás elmaradása esetén a hiányzó pénzösszeget saját rész (önrész)ből biztosítani fogják.
A pályázat tartalmazta a 47. oldalon az üzleti eredmények (5 év) táblázatát, melyben saját erőként a beruházás 25%-a 36 883 300 Ft lett feltüntetve. Ezen túlmenően tartalmazta a projekt vagyonmérleg tervét, illetőleg a beruházási főösszesítőt, az anyagok, a kiépítési egységárak és munkadíjakra lebontva mindösszesen 147 533 201 Ft teljes beruházási árral.
A 103. oldalon csatolták be a Hírközlési Felügyelet központi bejelentési és engedélyezési osztálya által a HBB 11399–9/2002 szám alatt meghozott határozatot, melyben a Hírközlési Területi Hivatal, mint első fokú hatóság a CovySoft Networks Távközlési és Informatikai Kft. internetszolgáltatás tárgyában tett bejelentését nyilvántartásba vette. A határozat feljogosította a CovySoft Networks Kft.-t, hogy adathálózati internetszolgáltatást nyújtson.
A pályázat 106–107. oldalai tartalmazták a Multi-Kábel Kft. által készített Kutas, Beleg, Szabás, Nagybajom szélessávú internetes hálózat létesítésére vonatkozó kiviteli tervet, ezen belül az optikai hálózat áttekintő rajzát és annak elvi rajzát.
A pályázatot 2005. november 29-én fogadta be az illetékes hatáság.
Az IT Információs Társadalom Kht. (a továbbiakban: közreműködő szervezet) 2006. május 8-án értesítette a gesztor Nagybajom önkormányzatát, hogy a pályázat alapján 110 649 901 Ft összegű támogatásban részesítik a projekt megvalósítása érdekében. A közreműködő szervezet egyúttal közölte, hogy a szerződési feltételeket tartalmazó levelet és a szerződéstervezetet 30 napon belül megküldi.
Ezt követően 2006. júniusában Nagybajom, Kutas, Szabás, Beleg települések – társulási megállapodás keretében – a települések szélessávú internet infrastruktúrával történő ellátására létrehozták a Nagybajom Térségének Informatikai és Területfejlesztési Társulását, melyet a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal 2006. augusztus 2-án érkeztetett jóváhagyásával törvényesnek ítélt.
A közreműködő szervezet 2006. október 9-én tájékoztatta ajánlatkérőt, a támogatási szerződés megkötésének feltételeiről. A tájékoztató 3. pontja szerint a támogatási szerződés kizárólag akkor köthető meg, ha kedvezményezett a projekt megvalósításához szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. Ezért amennyiben a beruházás építési engedélyköteles tevékenységet is magában foglal, a támogatási szerződés megkötésének feltétele az elvi építési engedély és a szakhatósági engedélyek bemutatása. Ezeknek hiányában a támogatási szerződés megkötésekor előleg sem folyósítható. A pályázónak legkésőbb az első projekt-előrehaladási jelentés (PEJ) benyújtásakor be kell mutatni az építési engedély és a szakhatósági engedélyek jogerős példányait. Amennyiben ezek a pályázónak felróható okból nem kerülnek bemutatásra, további támogatás nem fizethető, egyúttal a részére nyújtott előleget is vissza kell fizetni.
A közreműködő szervezet az 5. pontban tájékoztatta a pályázót arról, hogy amennyiben a saját forrást a BM EU Önerő Alapból igényelt támogatásból kívánja kiegészíteni, úgy a Belügyminisztérium által kiállított ígérvény vagy a már megkötött támogatási szerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatát kellett csatolni.
A kiviteli tervek elkészítésével megbízott Multi-Kábel Kft. 2006. szeptember 4-én tájékoztatta a gesztort, hogy elkészítette a hálózat építés nyomvonaltervét és kérte, hogy azt a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz az engedélyezés és a szakhatósági hozzájárulások beszerzése érdekében nyújtsák be.
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala, mint első fokú építés hatóság 2007. február 12-én meghozta a HP–6048–3/2007. számú határozatát, melyben a Nagybajom, Kutas, Beleg, Szabás szélessávú internet és KTV hálózat elektronikus hírközlési építmény építésére az építési engedélyt megadta. Az építési engedély tartalmazta a szakhatóságok és a közművek állásfoglalásainak felsorolását. A határozat alapján ajánlatkérőnek, mint építtetőnek a kiviteli terv alapján kell megvalósítani az építést.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő Kbt. VI. fejezet szerinti gyorsított tárgyalásos eljárás megindítására részvételi felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2007. február 23-i 23. számában jelent meg.
A részvételi felhívás II.1.5) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy a szerződés tárgya vállalkozási szerződés keretében a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kiírásában elnyert pályázat alapján szélessávú hálózat (15 km) társulásban történő kiépítése Nagybajom, Kutas, Szabás, Beleg községeken belül és között.
A II.3) pontban a teljesítési határidőt 2007. december 31-ben jelölte meg.
A részvételi felhívás IV.1) pontjában ajánlatkérő eljárásfajtaként gyorsított eljárást jelölt meg, indokként hivatkozott arra, hogy a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kiírásában az ajánlatkérő által elnyert pályázathoz kapcsolódó elszámolási véghatáridő (2008. február 15.) kötött, de a támogatási szerződés megkötése ajánlatkérő önhibáján kívüli okból elhúzódott. A kivitelezéshez szükséges időtartamot figyelembe véve nem lennének tarthatóak a Kbt. által előírt eljárási határidők.
A felhívás VI.3.11) egyéb információk 1. alpontjában ajánlatkérő a tárgyalás indokaként hivatkozott arra, hogy a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontja alapján a beruházás összetettsége, többféle kivitelben történő megvalósíthatósága nem teszi lehetővé az ellenszolgáltatás mindenre kiterjedő meghatározását.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az útmutatót, a beszerzés tárgyát, a kapcsolattartás formáját a jelentkezés nyelvét, a benyújtott jelentkezés felépítését, és a formanyomtatványokat. A dokumentáció megvásárlás feltétele volt a jelentkezésnek.
A dokumentációt öt cég vásárolta meg, kérelmező a jelentkezési határidő napján.
A 2006. március 5-i jelentkezési határidőre a Siemens Networks Kft. és a Tecno-Tel Kft. nyújtott be jelentkezést.
Ajánlatkérő 2006. március 13-i eredményhirdetésen mindkét cég jelentkezését alkalmasnak ítélte.
Ajánlatkérő ajánlattételi felhívását március 14-én küldte meg, melyben az ajánlattételi határidő március 23., az első tárgyalás időpontja március 28., az eredményhirdetés tervezett időpontja április 2., míg a szerződéskötés tervezett időpontja április 10-ben került meghatározásra.
A 6. pontban a hiánypótlás lehetőségét biztosította, a 13. pontban meghatározta a tárgyalás lefolytatásának menetét.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 1.2. pontjában közölte, hogy a beszerzés tárgyát képező kivitelezés részletes műszaki specifikációját (engedélyes terv) a 3. számú melléklet tartalmazza.
A 2. pontban határozta meg az ajánlati árral szemben támasztott követelményeit, itt írta elő, hogy az árazatlan költségvetés sorai alapján kétoszlopos árazással kell megadni azt.
A 11. számú költségvetés megnevezésű formanyomtatvány tartalmazta a szélessávú internet és KTV hálózat kiviteli terv alapján történő építéséhez a költségösszesítőt, amelyen belül árazatlan költségvetést készített ajánlatkérő. Az árazatlan költségvetés tartalmazta a főanyagjegyzéket, melyben feltüntetésre kerültek az aktív eszközök, a kábelek műszaki paraméterei, darabszáma, továbbá a munkadíjakon belül az egyes munkanemekre lebontva került megjelölésre az elvégzendő munkák mennyisége. Ugyanilyen felépítéssel készült el az optikai hálózat kiépítésére vonatkozó árazatlan költségvetés is.
Kérelmező 2007. március 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedés alkalmazását az eljárás felfüggesztésére, ajánlatkérőt kötelezni új közbeszerzési eljárás indítására, és marasztalni a költségekben.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 136. § (1) bekezdését, és a 124. § (2) bekezdés b) pontját is, ugyanis, sem az eljárásfajta választás, sem a tárgyalásos eljárás indoka nem helytálló.
Az ajánlatkérő által az eljárásfajta választás indokaként megjelölt körülmény azért nem fogadható el, mert a GVOP keretében benyújtott pályázatok előfeltétele volt a kiviteli tervek elkészítése és az elbírálás már 2006 márciusában megtörtént, tehát a szerződéskötésre azért nem kerülhetett sor, mert ajánlatkérő indokolatlanul késlekedett a kiviteli tervek elkészítésével ez pedig kizárólag az ő körében felmerült hibaként értékelhető. Ajánlatkérő által a tárgyalásos eljárás indokaként megjelölt indok sem fogadható el, mert nem lehet megállapítani olyan körülményt, amely miatt az ellenszolgáltatás mértéke ne lenne előzetesen mindenre kiterjedően meghatározható. E körben hivatkozott arra, hogy más ajánlatkérők ugyanilyen beszerzési tárgyban nyílt eljárást tudtak lefolytatni, tehát az ellenérték pontosan meghatározható.
Álláspontja szerint a tételes jogszabálysértéseken túl, ajánlatkérő a jogsértő eljárásfajta választásával korlátozta a versenyt, szűkítette a nyilvánosságot, ezáltal pedig sérül a verseny tisztasága, a szűkített határidők miatt pedig sérült az esélyegyenlőség, így ajánlatkérő a fentiekkel megsértette a Kbt. 1. § (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit.
Hangsúlyozta, hogy ajánlatkérőnek lehetősége volna nyílt eljárás indítására, mert az eljárási határidők nem veszélyeztetnék a kivitelezés véghatáridejét.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen választotta a gyorsított eljárást, mert annak előfeltételei fennálltak. A gyorsított eljárás alkalmazásának felhívásban közölt indoka megfelel a valóságnak. Elismerte, hogy kérelmező állítása annyiban helytálló, hogy a pályázat elbírálása 2006 tavaszán megtörtént, de a szerződés megkötésének feltétele volt a kiviteli terv elkészítése. Nem vitatta, hogy a GVOP-pályázat tartalmazott már egy társulási szerződést az érintett települések között. Azt is elismerte, hogy a pályázatot csak úgy lehetett benyújtani, ha az önerő rendelkezésre áll, ezért a pályázatban csatolták a települések képviselő testületeinek döntéseit, melyben nyilatkozták, hogy a rájuk eső önrész a költségvetésükben biztosított.
Nem vitatta, hogy a támogatás elnyeréséről a közreműködő szervezet 2006. május 8-án értesítette, azonban a közbeszerzési eljárást azért nem tudta megindítani, mert ahhoz szükség volt a beruházás kiviteli engedélyes tervére. A kiviteli terv megrendelése előtt értesültek arról, hogy lehetőség van pályázni önerőre a BM önerő alapnál. A BM önerő alap igénybevételéhez társulást kellett létrehozni, ezért a hálózat kiépítésében érintett községek jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozását határozta el, amely 2006 júliusában Nagybajom Térségének Informatikai Területfejlesztési Társulás név alatt jött létre. Ezt követően történt meg a kiviteli terv megrendelése – valójában 2006 májusában –, azonban az erre vonatkozó vállalkozói szerződést ténylegesen 2007. január 10-én írták alá.
A közbeszerzési eljárás indításának előfeltételét képező engedélyes kiviteli terv 2007 februárjában állt a rendelkezésre. Hivatkozott arra, hogy ennek meglétét a közreműködő szervezet határozta meg szerződéses előfeltételként. A közbeszerzési eljárást, így is az építési engedély kiadása előtt, de a pozitív visszajelzés birtokában indították.
Utalt arra, hogy a Kbt. 136. § (1) bekezdése tételesen nem említi a kérelmező által hivatkozott azon kitételt, hogy a sürgősséget megalapozó rendkívüli körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A fenti dokumentumok alátámasztják, hogy a sürgősség nem az ő mulasztásából ered. A Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontját sem sértette meg, jogszerűen alkalmaz hirdetményes tárgyalásos eljárást. A kiviteli tervvel ajánlatkérő behatárolta ugyan a lehetséges műszaki kereteket, ám ettől függetlenül az ajánlattevők eltérő műszaki megoldásokat s főként eszközöket ajánlhatnak meg a szélessávú adatkapcsolat biztosítására. Elismerte, hogy mind a GVOP-pályázati anyag mind a közbeszerzési eljárás műszaki leírása részletesen tartalmazza a kiépítendő hálózat anyagszükségleteit és az elvégzendő munkákat munkanemekre lebontva, de ennek ellenére nem lehetett megállapítani a beruházás pontos költségét. Álláspontja szerint csak a tárgyalások biztosítják a teljes körű összehasonlítást, illetve a műszaki részletek egyeztetését.
Hivatkozott több ajánlatkérő eljárására ahol szintén gyorsított tárgyalásos eljárási formában valósították meg a jelen beszerzés tárgyával azonos beszerzésüket.
Utalt arra, hogy kérelmező a részvételi jelentkezési határidő lejárta előtt 8 perccel vásárolta meg a jelentkezés dokumentációját. Tekintettel arra, hogy ez a jelentkezés benyújtásának előfeltétele volt így a jóhiszeműsége kérdéses, vélelmezhető ugyanis, hogy nem lett volna ideje a jelentkezés benyújtására. Becsatolta a támogatási szerződést, és hivatkozott arra, hogy azt ő 2006. november 27-én írta alá a Támogató pedig csak 2007. március 19-én.
A támogatási szerződés II. 2. pontja szerint a projektet a kedvezményezettnek a megkezdődésétől számított 2 éven belül kellett megvalósítania, de legkésőbb 2008. február 15. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának határideje a projekt befejezése napjától számított 45. nap. A szerződés 2. számú mellékletét képezte a részletes projekt költségvetés és kifizetési ütemterv. Tehát a beruházást 2007. december 31-ig be kell fejeznie, ez is alátámasztja korábbi álláspontját.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás tárgyalását követő észrevételét írásban 2007. április 2-án kiegészítette. Ebben továbbra is hivatkozott arra, hogy kérelmező eljárása nem korrekt, mert a dokumentációt a részvételi jelentkezési határidő lejárta előtt pár perccel vásárolta meg, így a jogorvoslati eljárás eredményes lezárulta sem teszi számára lehetővé, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vehessen. Korábbi nyilatkozatát akként módosította, hogy a GVOP pályázatában csak előzetes költségbecslést csatolt, illetőleg a támogatási szerződés előfeltétele volt a végleges építési engedély, amely megadása után volt lehetőség a végleges árazatlan költségvetés elkészítésére. Ezen körülmények alapján a választott eljárása jogszerű volt.
A Döntőbizottság 2007. március 29-én meghozott D.126/8/2007. számú végzésében ideiglenes intézkedésként ajánlatkérő közbeszerzési eljárását felfüggesztette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását a Kbt. VI. fejezete szerinti nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárásokra irányadó szabályok szerint folytatta le.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbi indokokra tekintettel megalapozott.
A Kbt. 257. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra továbbá a IV. fejezet 6. címének szabályait [124. §, 126–130. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is]; a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra pedig a IV. fejezet 6. címének szabályait (125–128. §, 131–135. §, ideértve a 41. § (5) bekezdését is] – a 26. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 258. § (1) bekezdése alapján a gyorsított eljárásra a IV. fejezet 7. címének szabályait (136. §) – a 27. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 258. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők [107. § (1) bekezdése, 122. §] nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia.
A Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását.
A Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő legkevesebb harminchét napos időtartamát legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő.
A Kbt. 122. § (1) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta-e a hirdetmény közzétételével induló gyorsított tárgyalásos eljárást.
E körben azt kellett vizsgálni, hogy az ajánlatkérő által az eljárásfajta választásaként, és a gyorsított eljárás indokaként megjelölt ok helytálló-e.
Ajánlatkérő a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásfajta választásának indokaként a felhívásában azt közölte, hogy a beruházás összetettsége többféle kivitelben történő megvalósítása miatt nincs lehetőség az ellenszolgáltatás mindenre kiterjedő meghatározására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott fenti ok nem alapozza meg az eljárásfajta választását. Ajánlatkérő a többváltozatú és részekre történő ajánlattétel lehetőségét kizárta. A szerződés tárgyaként szélessávú hálózat társulásban történő kiépítését jelölte meg felhívásában ajánlatkérő. Tehát ajánlattevőknek nem volt lehetőségük többféle kivitelben történő megvalósításra ajánlatot tenni. A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás előzményét képező – de a jogkérdés elbírálása szempontjából, ahhoz szorosan kapcsolódó – GVOP- pályázat vizsgálata alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a pályázatában konkrétan meghatározta a beruházás ellenszolgáltatásának mértékét. E körben életszerűtlen azon hivatkozása is, hogy a pályázatban csak előzetes költségbecslést végeztek, ugyanis a pályázat tartalmazta az anyagok, a kiépítési egységárak, valamint a munkadíjak teljes ellenértékét. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ezen pályázat alapján elnyert támogatás alapján a pályázati anyagba közölt beruházást köteles megvalósítani, így attól a kivitelezés során sem térhet el. A Döntőbizottság azért sem fogadta el ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a költségeket nem lehet konkrétan meghatározni, mert a kiviteli engedélyes terv részletesen meghatározza a beépítendő anyagokat, valamint az elvégzendő munkákat. E vonatkozásban a kiviteli terv tartalmaz árazatlan költségvetést, melyben megtalálható az anyagok jegyzéke, az aktív eszközök felsorolása, a kábelek műszaki paraméterei, darabszáma, továbbá a munkadíjakon belül lebontva az egyes elvégzendő munkanemek. Ezen adatok alapján pedig teljeskörűen meghatározható a beruházás ellenszolgáltatása.
Nem vitatható, hogy ajánlattevőknek lehetősége van a kiviteli tervben megjelölt egyes eszközök helyett azonos tulajdonságú más eszközöket is megajánlani, azonban ez nem alapozhatja meg a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazását.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azon hivatkozását sem, hogy kizárólag tárgyalásos eljárásfajta biztosítja a jelen beszerzés során az ajánlatok összehasonlíthatóságát, ugyanis a beruházás összetettsége miatt nincs lehetőség más bírálati módszer alkalmazására.
A Döntőbizottság álláspontja szerint más eljárásfajtában is biztosított – így a nyílt eljárásban is – annak a lehetősége, hogy az ajánlattevők kiegészítő tájékoztatást kérjenek az ajánlatkérőtől. Ez által biztosította a jogalkotó azt a lehetőséget, hogy ajánlattevők írásban kérdés formájában tájékozódhatnak arról, hogy a kiviteli tervben beépítésre megjelölt konkrét anyagok helyett elfogad-e ajánlatkérő más anyagot, illetve eszközt. Tehát önmagában a nyílt eljárásban az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti vélelmezett kommunikáció hiánya nem lehet jogszerű hivatkozási alap tárgyalásos eljárásfajta alkalmazására. Ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelölte meg, melyhez meghatározta a részszempontokat és a súlyszámokat. A Kbt. kógenciája alapján nincs lehetőség a megjelölt részszempontokon túl további szempontot beemelni a bírálat rendszerébe. Ajánlatkérő által választott részszempontok között a bruttó ajánlati ár szerepel, tehát lehetőség van a megajánlott különböző minőségű és árszintű termékek összehasonlítására, azok árai alapján.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő gyorsított eljárás alkalmazásának indokolását sem az alábbiak miatt.
Ajánlatkérő indokolása szerint a támogatási szerződés megkötése önhibáján kívüli okokból húzódott el és emiatt nem lennének tarthatóak – a kivitelezéshez szükséges időtartamot figyelembe véve – a Kbt. által előírt eljárási határidők. A Döntőbizottság megállapította, hogy ezen indok nem helytálló. Ajánlatkérő által is elismerten a GVOP-pályázatában az érintett települések már nyilatkoztak a pályázathoz szükséges önerő meglétéről, illetőleg társulást is létrehoztak a kivitelezés megvalósítása érdekében.
Ezen tényekre figyelemmel a pályázathoz szükséges előfeltételek adottak voltak, így nem volt szükség az önerő biztosítása érdekében újabb pályázat benyújtására.
A Döntőbizottság – ajánlatkérő elismerésével egyezően – megállapította, hogy a támogatási szerződés aláírásának elhúzódásához az a körülmény vezetett, hogy a meglévő önerő kiváltására az érintett települések pályázatot nyújtottak be a BM önerő alaphoz. Összességében tehát a szerződés megkötésének elhúzódása kizárólag az ajánlatkérő hibájából ered.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását sem, hogy a támogatást nyújtó előfeltételként szabta a kiviteli terv és az építési engedély meglétét, ezért kellett gyorsított eljárást alkalmaznia.
A Döntőbizottság tényként állapította meg, hogy ajánlatkérő jelen eljárásának megindításakor a hivatkozott építési engedély még nem állt ajánlatkérő rendelkezésére, illetőleg a támogatási szerződést sem írta még alá a támogató.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az aláírt támogatási szerződés, illetve az építési engedély hiányában is indíthatott volna ajánlatkérő korábban nyílt eljárást, mint ahogy a jelen gyorsított eljárását is ezek hiányában indította. Különös figyelemmel arra, hogy a támogatás elnyeréséről már 2006. május 8-án értesült, ennek ellenére a terv készítéséről csak 2006 júniusában intézkedett ajánlatkérő.
Nem helytálló ajánlatkérőnek az a hivatkozása sem, miszerint a támogató előfeltételül szabta az építési engedély meglétét. A Döntőbizottság e vonatkozásban tényként megállapította, hogy a közreműködő hatóság a szerződés megkötésének feltételeiről szóló – a fentiekben részletezett – tájékoztatója szerint lehetőség volt az első projekt-előrehaladási jelentés benyújtásakor bemutatni az építési engedély és a szakhatósági engedélyek jogerős példányait. A támogatási szerződés aláírásához elegendő volt elvi építési engedély és szakhatósági hozzájárulások megléte.
Összességében tehát megállapítható, hogy az építési engedély megléte és a közbeszerzési eljárás között nincs olyan összefüggés, miszerint az építési engedély előfeltétele lenne a közbeszerzési eljárás megindításának. Ajánlatkérő 2006 szeptemberében a nyomvonaltervek átvételekor indíthatott volna olyan eljárást, melynek befejezése nem veszélyeztette volna a kivitelezés véghatáridejét.
A Döntőbizottság ajánlatkérő indokait értékelve megállapította, hogy a sürgősségre okot adó körülmény nem áll fenn. A Döntőbizottság e körben nem fogadta el, hogy a közreműködő szervezettel történő elszámolás érdekében van szükség a kivitelezés 2007. december 31-i befejezésére. Ugyanis a támogatási szerződés vonatkozó pontja szerint a projektet a kedvezményezettnek a megkezdődésétől számított 2 éven belül kellett megvalósítania, de legkésőbb 2008. február 15-ig. Az utolsó kifizetési kérelem benyújtásának határideje a projekt befejezése napjától számított 45. nap.
Tehát ezen határidőket figyelembe véve az elszámolási véghatáridő nem azonos a felhívás IV. 1) pontjában közölt 2008. február 15-ével, az helyesen 2008. április 30. Így a mintegy hét hónapos kivitelezési határidőt figyelembe véve ajánlatkérőnek elegendő idő áll rendelkezésére, hogy a Kbt. 107. § (1) bekezdése és a 122. §-ban írt határidőket betartsa.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő indokai nem alapozzák meg a választott hirdetmény közzétételével induló gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárásfajta jogszerűségét, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 124. § (2) bekezdés b) pontját és a 258. § (2) bekezdését.
A kérelmező hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alapelveket, mert az eljárásfajta választásával sérült az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága. E szakaszok az alábbiakat mondják ki:
– a Kbt. 1. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát,
– a (2) bekezdés alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság a fentiekben részletezettek szerint megállapította, hogy ajánlatkérő által választott eljárásfajta a Kbt. specifikus alkalmassági előírásának nem felel meg. Erre tekintettel a Döntőbizottság szerint az alapelvek megsértésének megállapításához, ehhez képest többlet tényállási elemek fennállása szükséges.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében ilyet nem jelölt meg, arra hivatkozott, hogy a választott eljárás miatt szűkül a közbeszerzési eljárásban való részvétel lehetősége és korlátozott a nyilvánosság, mely az alapelvek sérelmét okozza. A Döntőbizottság szerint ez az indok nem alapozza meg a Kbt. 1. § (1) és (2) bekezdésének a megsértését. A rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem volt megállapítható olyan többlet tényállás, mely alapul szolgálhatna a verseny tisztasága, az egyenlő eséllyel való részvétel lehetőségének megsértésére való következtetés levonására.
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdése szerint biztosított jogkörében eljárva a fentiek szerint a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján állapította meg a jogsértést, ajánlatkérő részvételi felhívását és az eljárás során hozott valamennyi döntését a Kbt. 340. § (2) bekezdés e) pontja alapján semmisítette meg.
A Kbt. 341. § (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének a megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
A Kbt. fentiekben idézett 341. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények mérlegelése alapján kell dönteni abban a kérdésben, hogy jogsértés megállapítása esetén indokolt-e a bírság kiszabása.
A Döntőbizottság a fenti jogszabályhelyek alapján a jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabását indokoltnak tartotta figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő jogsértően választotta meg a közbeszerzési eljárás fajtáját A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt a jogsértés súlyára, továbbá arra, hogy a jogsértés reparálható.
A fentiek mérlegelése alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben megjelölt bírság összegét találta az elkövetett jogsértés súlyával arányban állónak.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 341. § (6) bekezdése alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2007. április 5.

	Dr. Varga László s. k.,	Fábián Péter s. k.,
	közbeszerzési biztos	közbeszerzési biztos

Uherné dr. Laczi Orsolya s. k.,
közbeszerzési biztos